Žatec (németül: Saaz) város Csehországban, a Lounyi járásban. A település világhírnevét az itt nemesített saaz komló termesztésének köszönheti, amely a cseh sörgyártás egyik legfontosabb, világszerte keresett alapanyaga. A több mint 700 évre visszatekintő komlótermesztéshez kapcsolódó város és környéke 2023-ban az UNESCO világörökség része lett.

Földrajza

Fekvése Žatec Lounytól mintegy 18 km-re nyugatra és Prágától 62 km-re északnyugatra található. A Mosti-medencében található mezőgazdasági tájban fekszik. Legmagasabb pontja 337 méteres tengerszint feletti magasságban található. A városon keresztül folyik a környék legnagyobb folyója, az Ohře, a Blšanka folyó pedig Žatec Trnovany városrészén folyik keresztül, majd Žatec területén kívül, míg a Liboc folyó a város nyugati pereménél torkollik az Ohřéba.

Városrészek Žatec hét településrészből áll (zárójelben a 2021-es népszámlálás szerinti lakosságszám):

Žatec (17 729) Bezděkov (338) Milčeves (97) Radíčeves (141) Trnovany (26) Velichov (86) Záhoří (50)

Története A Saaz-síkság termékeny vidéke már a legkorábbi idők óta lakott. Történelmi forrásokban először 1004-ben említik Urbs Satzi (latinul) néven Merseburgi Thietmar krónikájában, amikor a német császár felszabadította a szláv várat a lengyel megszállás alól. 1265-ben a várost cseh királyi várossá emelték, és a középkorban a Cseh Királyság egyik legfontosabb közigazgatási központja volt. A 15. századtól az 1848-as forradalom évéig Žatec a 16, majd a 12 csehországi kerület egyikének székhelye volt. 1714 és 1751 között a nyugatról szomszédos Loketský kraj kerületet is hozzácsatolták ehhez a Žateci kerülethez (Žatecký kraj). 1868-tól a Cseh Királyságban a Saazi kerület, 1938-tól 1945-ig a Német Birodalom Saazi kerületének, 1945-től 1960-ig pedig a csehszlovákiai Žateci kerület járási székhelye volt.

I. Přemysl Ottokár cseh király idején, 1200-tól kezdve német telepeseket hívtak az országba a helyiek, akik Saazban is letelepedtek. A cseh huszita reformmozgalom 1420 körüli támadásai után sok német ismét elhagyta a várost. Podjebrád György uralkodása alatt a város a kelyhesek oldalára állt, és a fehérhegyi csatáig (1620) alapvetően evangélikus-lutheránus hitű volt. Saaz polgármesterét, Maxmilián Hošťálek z Javořicét (* 1564) szintén halálra ítélték, mint a csehországi protestáns államfelkelés résztvevőjét, és 1621-ben Prágában kivégezték. Žatec városa ekkor számos kiváltságát elvesztette.

Az ellenreformáció részeként Csehországban bekövetkezett rekatolizáció és a harmincéves háború pusztításait követő kitelepítések következtében ismét megnőtt a német nyelvű lakosság aránya, így Saaz 1945-ig túlnyomórészt német lakosságú város volt. Az 1930-as népszámláláskor is 18 100 lakosából mindössze 3156 volt cseh.

Saaz 1938-ban a müncheni egyezmény következtében a Harmadik Birodalom része lett. 1945 januárjában Saaz a Reichsgau Szudétavidék Eger közigazgatási körzetéhez tartozó Saazi járáshoz tartozott.

A várost 1945. május 10-én a Vörös Hadsereg foglalta el, Johann Czapka járási adminisztrátor pedig agyonlőtte magát. A második világháború befejezése után a szudétanémet lakosság nagy részét 1945-ben és 1946-ban kitelepítették. Az 1945. október 25-i 108-as Beneš-dekrétum értelmében vagyonukat és javaikat elkobozták és állami kezelésbe vették Csehszlovákia javára. 1945. június 3-án az 1. csehszlovák hadosztály katonái Oldřich Španiel tábornok vezetésével mintegy 5000 német férfit vezényeltek a piactérre. A 15 és 65 év közötti férfiakat a Svoboda csapatai a 15 kilométerre lévő Postoloprtyba hajtották. Körülbelül 800-an haltak meg, a többi férfit elvitték.

1945 után a közép-csehországi és morvaországi csehek, valamint az Ukrajnából származó volhíniai ortodox keresztények, az úgynevezett cseh repatriáltak, szlovákok és romák költöztek Žatecbe. Az 1960-as közigazgatási reform eredményeként a korábbi Žateci, Podbořanyi és Lounyi járásokat összevonták a Lounyi járássá. Ennek következtében Žatec elvesztette legfontosabb járási hatóságait, mint például a járási közigazgatást és a járási bíróságot, és egyszerű kisvárossá vált. A hidegháború évtizedeiben Žatec a Csehszlovák Néphadsereg fontos bázisa volt.

Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Kultúra

A város főbb látnivalói

A történelmi városközpont 1961-ben került fel a Cseh Köztársaság városi műemlékvédelmi listájára. A város rendkívül gazdag reneszánsz és barokk lakóházakban, melyek árkádsorral veszik körül a történelmi központot A Városháza épülete a toronnyal a város főterén (náměstí Svobody - Szabadság tér) A Szentháromság-oszlop a főtéren Papi kapu (más néven Híd-kapu) Branka-kapu (más néven Libochan-kapu) Szűz Mária mennybevételének dékáni temploma (plébániatemplom), jelentős gótikus és barokk műemlék Flórián-oszlop (helyesebben „A Mindenható Atya és a Világ Teremtőjének oszlopa”) a Szent Flórián téren Egykori zsinagóga (1872-ben Johann Staniek építtette) Huszita bástya (városi erődítmény), benne a Muzeum Homolupulů (komlótermesztés múzeuma) Žateci Városi Színház (1849, Anton Grimm építtette Schulze tervei alapján). Evangélikus Krisztus-templom (1897-1898, Josef Petrowsky)

Komlómúzeum (Chmelařské muzeum) a Prokop téren (nám. Prokopa Velkého, 1952). „Komló- és sörtemplom” - komlómúzeummal (Chmelařské muzeum), kilátótoronnyal és a »Chrám chmele a piva« egyesület éttermével - a Prokop téren (nám. Prokopa Velkého 1950). A komlófeldolgozás és a komlókereskedelem történelmi épületei a külvárosi Prága kerületben (az UNESCO világörökség része) K. A. Polánek” Regionális Múzeum

Gimnázium (1903-ban Wilhelm Fuchs építette Ernst Schäfer tervei alapján) Általános iskola (1880-ban épült középiskolaként Franz Daut által Carl Schlimp tervei alapján) Régi szakállas ház (Chalupe) a Malomnegyedben Szent Jakab-templom (ma ortodox templom)

Egykori kapucinus kolostor (1675-1950) kolostortemplommal (épült 1675-1683) és kolostorkerttel. Vencel-templom az alsó külvárosban (kora barokk Vencel-oltárral 1688-ból, amelyet 1865-ben Josef Schirmer (1821-1900), akadémiai festőművész restaurált). Vasszerkezetű híd 1897-ből (Friedrich Schnirch lánchídja, Csehország első ilyen típusú hídszerkezete 1827 és 1891 között állt itt). Villa Glaser és Villa Weiss (Telátko) Rudolf Hildebrand építész tervei alapján.

Múzeumok A K. A. Polánek Regionális Múzeumban 2002 májusában nyílt meg a komlóbélyegek kabinetje elnevezésű állandó kiállítás, amely a komlóbélyegek történelmi fejlődését és területi elterjedését dokumentálja Csehországban. A kiállítás jelenleg közel 1300 kiállított gyűjteményi tárgyat tartalmaz, és ezzel a legnagyobb ilyen jellegű kiállított gyűjtemény a Cseh Köztársaságban. E bélyegek egy része a Komlómúzeumban látható. A kiállításhoz egy weboldal is kapcsolódik, amely részletesen tárgyalja ezeknek a munkabélyegeknek a különböző típusait.

A Komló és Sör temploma Žatecben egy kifejezetten turisztikai terület, amely 2009 és 2012 között épült az egykori komlóraktárak átépítésével. Tematikusan kapcsolódik a komlótermesztés és -kereskedelem egyedülálló hagyományához a Žateci régióban. Minden korosztályú turistáknak szól, egynapos kirándulásokra alkalmas komplexumot alkot, és egész évben nyitva tart. Az épületegyüttes különlegessége a nagy méretű modern kilátótorony valamint a komlóóra.

A csillagászati óra, amely egyike Csehország hat működő csillagászati órájának, egy 4×7 méteres, rézlemezzel borított acélszerkezetből áll. A Komló és Sör Templomának építésze, Jiří Vaníček ötlete 2010 augusztusában Petr Podzemský művészeti kovácsmester valósította meg. A tényleges óralapot a zodiákussal együtt a komlótermesztés és a -betakarítás motívumai díszítik, a tizenkét apostol helyett játékkártyák láthatók, és az világhírű prágai Orloj órájához hasonlóan egy csontváz is található rajta haranggal. A számlap alatt sörivók mozgó alakjai koccintanak egymással, alattuk pedig egy szimbolikus pokol - ahogyan azt a sörfőzők elképzelik, a Memento Lupuli Saczensi Cereviseae (Emlékezz a žateci komlós sörökre) latin felirattal.

A Retro Computer in Žatec az 1970-1980-as évekből származó otthoni számítógépek állandó kiállítása, közel 130 működőképes eszköz tekinthető meg itt.

Forgatási helyszínként Különleges történelmi formájának köszönhetően a városban évente számos filmet, tévésorozatot és reklámfilmet forgatnak. A cseh és külföldi alkotások számát itt nem lehet felsorolni, hiszen hihetetlen ütemben folyamatosan bővülnek, de a cseh nézők számára valószínűleg a cseh televízió Náměstíčko, Náves, Příkopy, Kórház a város szélén vagy az Én, Mattoni című sorozatok lesznek a legismertebbek. A világ minden tájáról érkeznek filmes stábok Žatecbe, hogy történelmi filmeket forgassanak, különösen zsidó témájúakat, mivel nagy múltra tekint vissza a zsidó kisebbség. A városnak külön múzeuma van a Žatecben forgatott filmekről.

Az alábbi filmeket (legalább részben) Žatecben forgatták:

1964 – Starci na chmelu 1974 – Holky z porcelánu 1982 – Yentl (Barbra Streisand) 1986 – Pavučina 1992–1993 – Az ifjú Indiana Jones kalandjai (tévésorozat) 1995 – Radeckého pochod 1997 – Bídníci 1999 – Oliver Twist 1999 – Červený Bedrník 2002 – Jean Moulin 2000 – Případy detektivní kanceláře Ostrozrak (tévésorozat) 2004 – Meigret 2002 – Doktor Zsivágó 2005 – Náměstíčko (tévésorozat) 2007 – Příkopy (tévésorozat) 2005 – Ještě žiju s věšákem, plácačkou a čepicí 2007 – Srdce nepřítele 2007 – Piaf 2013 – Hořící keř 2016 – Já, Mattoni (tévésorozat) 2016 – Pytlík kuliček 2016 – Úkryt v zoo 2016 – az Apple reklámfilmje: „Frankie's holidays“ 2019 – Jojo Nyuszi (Oscar-díjas)

Jegyzetek

Irodalomjegyzék

Martin Zeiller:In: Matthäus Merian (Hrsg.): (= . Band 11). 1. Auflage. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1650, S. 72–73. Wikisource Wenzel Katzerowsky: Die Primatoren der Stadt Saaz. In: Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Deutschen in den Sudetenländern. Band 10, Prag 1872, S. 37–43 und S. 66–74 (books.google.it). Wenzel Katzerowsky: Nekrologium der Stadt Saaz von 1500–1887, ein Beitrag zur Geschichte der Stadt Saaz. Saaz, 1888 (digital.staatsbibliothek-berlin.de). Karl Tutte: Der politische Bezirk Saaz. Saaz 1904 Adolf Seifert: Geschichte der königlichen Stadt Saaz. Saaz, 1894 Adolf Seifert: Die Stadt Saaz im 19. Jahrhundert. Saaz 1902 Ludwig Schlesinger: Das Urkundenbuch der Stadt Saaz. In: Mittheilungen des Vereins für Geschichte der Deutschen in Böhmen. Band 11, Prag 1873, S. 1–13 books.google.it Nachdruck: Prag 1892 (sources.cms.flu.cas.cz Digitalisat).

További információk

Kategória:A Lounyi járás települései Kategória:Bottal létrehozott cseh település cikkek