Plzeň

balra|bélyegkép|422x422px|A székesegyház belseje Plzeň () Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.Magyar Kurír: A cseh katolikus egyház Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. Közel lakosával Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban több mint ember él, a plzeňi régió lakosságának több mint fele.

Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alsó erjesztésű, könnyű lager (pilsner) típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).

Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város történelmi magja szabályos utcahálózatú, középen a téglalap alakú Köztársaság terével. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, amelynek 102 m magas tornya Csehország legmagasabb templomtornya.

Földrajzi helyzete

Csehország nyugati részén épült a Plzeňi-medencében, a Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava összefolyásánál. Itt ered a Berounka folyó.

Története

1295-ben II. Vencel alapította a bajorországi, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt 1417-ig, amikor puccsal mégis a husziták vették át a város igazgatását. Ekkor két nagy személyiség élt itt: Václav Koranda radikális táborita és maga Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták felváltva foglalták el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A várost rendszeresen pusztították tűzvészek. A település mai szerkezetét a 16. században, itáliai építészek bevonásával alakították ki.

A harmincéves háború előtti politikai zűrzavarban rövid ideig a városban tartózkodott II. Rudolf császár. Házat építtetett magának; ez ma is látható. 1606-ban távozott, és a harmincéves háborúban 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.

A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.

Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.

Gazdasága

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert; leghíresebb vállalata a Pilseni Sörgyár.

A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglalkozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat. Plzeňi Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842-ben csapolták először sörüket — nem várt sikerrel. Ezóta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj () nevet. Pár év múlva az újfajta alsóerjesztésű technológiával főzött sört már Prágában, Karsbadban és Marienbadban is csapolták. Máig fennmaradt a gyár különösen díszes kapuzata. A város másik sörfőzdéje a Gambrinus Sörgyár, amelyben a „a sörivás védőszentjéről” elnevezett Gambrinus sört főzik. A rendszerváltás után mindkét plzeni gyárat privatizálták.

A 2000-es években a nošovicei Radegasttal és (2016-ig) a Dreher Sörgyárak Zrt.-vel együtt a dél-afrikai SABMiller csoport tulajdona volt, majd a japán Asahi Breweries holdingnak adták el.

A 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sör máig világhírű.

Közlekedése

Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.

A városban villamos is közlekedik.

Kerületek és városrészek

bélyegkép|balra|250px|A város kerületi beosztása A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel: Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí Plzeň 5 – Křimice: Křimice Plzeň 6 – Litice: Litice Plzeň 7 – Radčice: Radčice Plzeň 8 – Černice: Černice Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice Plzeň 10 – Lhota: Lhota

Nevezetességei

bélyegkép|jobbra|341x341px|A sörgyár bélyegkép|jobbra|360x360px|A városháza és tőle balra, világos homlokzattal a "császár háza" a Köztársaság téren a Szent Bertalan-templom tornyából bélyegkép|jobbra|337x337px|A sörgyár 1892-ben épült díszkapuja bélyegkép|jobbra|368x368px|A város látképe.

Köztársaság tér

A város főtere a Köztársaság tér (Námesti Republiky): a 193 m hosszú és 139 m széle közterület Csehország legnagyobb tere. A téren régóta nagy vásárokat tartanak, ma pedig már különféle fesztiválokat, kulturális, zenei és gasztro-rendezvényeket is. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán a sgraffito-díszítések közül több a neves Mikoláš Aleš munkája. Városháza (Rádnice): sgraffito (sgrafitto) díszítésű reneszánsz épület a 20. században épült. Emeletén megtekinthető a Serfőzők próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát. Ezután rá kellett ülnie, és ha a sör megszáradása után a nadrágja nem ragadt a padhoz, akkor elfenekelték, a sört pedig kiöntötték.(Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia) A Szent Bertalan-székesegyház a plzeňi egyházmegye püspöki székhelye. Az épület 58 méter hosszú és 30 méter széles. A gótikus stílusú templomot a feljegyzések szerint 1295-ben kezdték el építeni. Mai alakját több átépítés után, a 16. század elején nyerte el. Hosszan elkeskenyedő tornya 102,26 m magas. 1981-ig ez volt Csehország legmagasabb épülete volt, és még mindig ez az ország legmagasabb templomtornya. A toronyba, pontosabban a 62 méter magasan kialakított kilátóteraszra 301 lépcső vezet fel. A teraszról belátni egész Plzeňt és a környező vidéket. A háromhajós templom eredetileg kéttornyú volt, de déli tornyát az 1524. évi tűzvész után építették vissza, csak tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának szénizotópos kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben. 1835-ben egy villámcsapás felgyújtotta a megmaradt tornyot, és az teljesen kiégett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinál egyszerű, de magasabb lett. Ezután az épület karbantartását, annyira elhanyagolták, hogy 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Az újabb rekonstrukciót csak 1880-ban kezdték el. Ekkor Josef Mocker építész elképzelései szerint „újragótizálták” az épületet. A meglehetősen eltúlzott stílusmódosításnak áldozatai többek között a barokk oltárok és a templom reneszánsz oromzata is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy mindent újra tudjanak gótizálni. 1907-ben Kamil Hilbertlett az építész, és 1924-re befejezte a Šternberk-kápolna rekonstrukcióját is. 1987 és 1995 között kijavították a külső falakat és stabilizálták a tornyot. A belső berendezés fő értékei a főoltár és a festett üvegablakok.Jelentős érték Szűz Mária 14. századi szobrocskája a kisdeddel, valamint a 15. század Šternberk-sírkápolna.

Egyéb látnivalók

Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel. Szent Bertalan-templom (gótikus) Josef Kajetán Tyl Színház (1902) Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.

A város hírességei

II. Vencel cseh király (1271–1305), a város alapítója. Václav Koranda (kb. 1424–1519), radikális huszita. Jan Žižka (kb. 1360–1424), a legfontosabb huszita vezér. II. Rudolf (1552–1612), Német-római Birodalom császára. Ernst von Mansfeld (1580–1626), generális a harmincéves háborúban. Emil Škoda (1839–1900) mérnök, a Škoda Művek megalapítója. Josef Beran (1888–1969) bíboros, cseh prímás, prágai érsek, "fehér vértanú". Karel Gott (1939-2019) cseh énekes. Jan Kohout (1961) cseh politikus, külügyminiszter. Petr Čech (1982) cseh válogatott labdarúgó, számos jelentős díjjal kitüntetett kapus. Barbora Strýcová (1986) teniszezőnő. Itt hunyt el 1902-ben Čeněk Hrbek cseh fényképész, festő.

Testvérvárosai

Birmingham Liège Limoges Regensburg Gera Takaszaki Winterthur Svájc Santo André, Brazília Jekatyerinburg, Oroszország

Népessége

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek

Források

Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) Csehország nem csak Prága:Szent Bertalan-katedrális és főtér —– Plzeň Szokolay Zoltán et al., 2002: Sörmentén Prága. Sörmentén útikalauz. Hibernia Nova Kiadó, p. 12.

További információk

Pilsen.lap.hu – linkgyűjtemény Information Server of the Municipality of the City of Plzeň Official website of the candidature of Pilsen candidature 2015 Cultural Capital of Europe Plzeň 2015 Európa kulturális fővárosa hivatalos honlapja Description of Plzeň PMDP – Official Public Transport of Plzeň Plzeň at the official website of the Czech Republic Description of Plzeň University of West Bohemia Pilsner Pubs – restaurant and gastronomy guide to the city A-Plzen.com – Tourist Information Plzenska.com – articles about Plzeň WebCams from Plzeň

Kategória:A Plzeňi kerület települései