Ağdam egy szellemváros Azerbajdzsán délnyugati részén, a Hegyi-Karabah Köztársaság határához közel fekszik. A többségében azerbajdzsániak által lakott várost a Hegyi-karabahi háború idején lakoltatta ki, majd romboltatta le a hegyi-karabahi vezetés. A második hegyi-karabahi háború után megkötött békemegállapodás értelmében 2020. november 20-án került vissza azeri irányítás alá a város területe.
Elhelyezkedése Ağdam a Kis-Kaukázusban helyezkedett el, a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán határán. A hozzá legközelebbi nagyváros a Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa, Sztepanakert, mindössze 26 kilométer távolságra Ağdamtól - többek között ez is okozta a város vesztét.
Története bélyegkép|balra|180px|Ağdam mecsete eredeti állapotában, egy 2002-es bélyegen
Az első hegyi-karabahi háború előtt Ağdamot a 18. században alapították. Nevének jelentése azeriül fehér ház. Városi rangra 1828-ban emelkedett, amely bizonyítja a település gyors fejlődését. A település lakói mezőgazdaságból tartották el magukat - bor és vaj is készült itt. A szovjet időkben egy gépgyár is települt Ağdamba, valamint a vasút is kiépült, melynek nyoma a légifelvételeken a mai napig látszik. Becslések szerint a város lakossága a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján 40 ezer főt tett ki.
Az első hegyi-karabahi háború
A hegyi-karabahi háború kitörésével a város addig jónak mondható fekvése egyszerre rémessé vált. A település az autonóm, legfőképpen örmények által lakott hegyi-karabahi autonóm régió (amelyet még a Szovjetunió idején Sztálin helyezett át az Azerbajdzsáni SZSZK kezelésébe, hasonlóan a ma már csak papíron létező örmény és azeri enklávékhoz, és a Nahicseván autonóm régióhoz - egyesek szerint szórakozásból, mások szerint a nemzetiségi ellenállás enyhítésére) és Azerbajdzsán határán helyezkedett el, a hegyi-karabahi fővároshoz igen közel, ám azeri muszlim lakossággal. Mindez azt eredményezte, hogy heves harcok dúltak a vidéken.
Az azeri haderő berendezkedett a városba, hogy onnan BM-21 Grad rakétákat lőjön hegyi-karabahi, főként civil célpontokra Sztepanakertben. Ezt a hegyi-karabahi vezetés 1993-ra elégelte meg, és június 12-én elkezdte ostromolni a várost (mindkét fél körülbelül 6.000 katonát tudott felmutatni, ismeretlen számú harckocsikkal és légi támogatással). Ezalatt az idő alatt egyik fél sem riadt vissza a túszejtésektől, civil célpontok módszeres támadásától. Bő egy hónap után, miután július 5-étől a város körbe lett zárva, az azeri hadsereg július 23-án adta meg magát, feladva ezzel két kisebb települést, Merzilit és Yusifcanlıt is.
A Hegyi-Karabahi Védelmi Haderő azonban úgy látta, hogy fennáll a veszélye egy esetleges nagyobb erejű azeri ellentámadásnak, valamint a szinte teljesen azeri lakosságú település sem volt egy életbiztosítás ilyen közel Sztepanakerthez, így szinte az ostrom után egyből hozzáláttak a város kitelepítéséhez és lerombolásához. Nem csak Ağdamot pusztították el módszeresen, az összes környékbeli falu, település is erre a sorsra jutott.
A második hegyi-karabahi háború A 2020. szeptember 20 és november 10. között zajló Második hegyi-karabahi háború az azeri csapatok győzelmével ért véget, Şuşa elfoglalása után orosz közvetítéssel megszületett a 2020-as hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás, melynek következtében 2020. november 20-án a város Azerbajdzsán ellenőrzése alá került, azóta İlham Əliyev is meglátogatta a város közepén lévő mecsetet. Azerbajdzsán ellenőrzése alá került a város határában lévő Şelli is, ahol az Örmény Fegyveres Erők működtetett támaszpontot. A békemegállapodás után a környékbeli örmény lakosság is távozni kényszerült.
A város ma bélyegkép|balra|180px|A város épületei a 2000-es években, meg örmény ellenőrzés alatt
A város tehát 1993 nyarától lakatlan volt, ám jól jellemezte az azeri hatóságoknak a hozzáállását a hegyi-karabahi kézen lévő területekhez, hogy a település ezen időszak alatt is regisztrált volt becsült 40 ezer fős lakosságszámmal az azeri nyilvántartásokban, és az Ağdami járás székhelyeként tartották nyilván. A szellemvárost a hegyi-karabahi hatóságok egészen annak 2020-as átadasaig ütközőzónaként tartották fent Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán között, így turistáknak nem, vagy csak ritkán és nehezen volt megközelíthető. Ezenkívül jelképe is lett a hegyi-karabahi háborúnak: a Lonely Planet 2008-ban úgy nevezte, hogy a Kaukázus Hirosimája.
Népesség
Kultúra
Zeneművészet
A város életében fontos szerepet játszott a mugham zene, amely tradicionális a Karabah régióban, működött is egy mugdam zeneiskola, amely előadásokat is tartott.
Sport
Ağdam város labdarúgócsapata a Qarabağ FK, amely 1951-es alapításától egy tízéves megszűnési periódust leszámítva 1993 közepéig a városban játszotta mérkőzéseit, hazai pályája az Imarat stadion volt. Az 1992-ben alapított azeri labdarúgó bajnokságot meg is nyerte 1993-ban, így az első olyan bajnokcsapat lett, amelynek nem Baku a székhelye. Bár az ostrom óta a mérkőzéseit a Tofik Bahramov stadionban játssza Bakuban, a csapat identitásában a mai napig ağdamiként tekint magára. A csapat fennállása legnagyobb sikere, hogy a 2017-18-as UEFA-bajnokok Ligája csoportkörébe jutott az FC København rájátszásbeli legyőzésével.
Más lerombolt azeri települések
Yuxarı Əskipara Barxudarlı és Sofulu Aşağı Əskipara Çıraqlı
Jegyzetek
További információk Video footage of Aghdam before the occupation Euronews - No Comment. Aghdam (Aghdam). 27.11.2020 Aghdam: This is no Hiroshima Fleeing from Aghdam. Refugee poem Pictures of the deserted town: "Abandoned War-Torn City of Aghdam, Azerbaijan" Pictures of the deserted town: "Aghdam"
Kategória:Azerbajdzsán települései Kategória:Szellemvárosok