I. Miksa bajor herceg 1597-től, bajor választófejedelem 1623-tól haláláig. A harmincéves háború katolikus oldalán harcolók egyik vezéralakjaként ismeretes.
Élete Miksa herceg 1573-ban született, apja V. Vilmos bajor herceg (1548–1626), anyja Renáta lotaringiai hercegnő (1544–1602) volt, I. Ferenc lotaringiai herceg leánya. Szülei házasságából tíz gyermek született:
Kristóf (*/† 1570), kisgyermekként meghalt Krisztina (1571–1580), gyermekként meghalt Miksa (1573–1651), trónörökös herceg Mária Anna (1574–1616), aki 1600-tól Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi II. Ferdinánd német-római császár felesége lett. Fülöp Vilmos (1576–1598), Regensburg hercegpüspöke és bíboros diakónusa Ferdinánd (1577–1650), Köln választófejedelme, Liège, Münster, Hildesheim és Paderborn hercegpüspöke Eleonóra Magdolna (1578–1579), kisgyermekként meghalt Károly (1580–1587), gyermekként meghalt Albrecht bajor herceg (1584–1666), aki 1612-ben Mechthild von Leuchtenberg (1588–1634) hercegnőt vette feleségül Magdolna (1587–1628), aki 1613-ban Wolfgang Vilmos pfalz-neuburgi herceg felesége lett.
Szigorú jezsuita nevelésben részesült, és 1597-ben lemondott édesapját követte Bajorország élén. Miksa első tetteként rendbe tette az eladósodott állam pénzügyeit, és megbízható alapokra helyezte az államigazgatást. Módosította a törvénykönyvet, ütőképes hadsereget szervezett, megszigorította ellenőrzését az egyház és birtokai fölött.
1610-ben a Protestáns Unió ellensúlyozására létrehozta a Katolikus Ligát. Ezt ugyan később átszervezte, hogy gátat szabjon a Habsburg-ház befolyásának, a kitörő harmincéves háborúban 1619-ben mégis Ausztria segítségére sietett. 1620-ban legyőzte a cseheket protestáns királyukkal – egyébként Miksa távoli rokonával, – V. Frigyessel együtt. Tettéért Ausztria hálából neki ígérte Pfalzot, egyéb területekkel együtt.
1622–1623-tól Miksa hadvezére, Johann von Tilly megszerezte Felső- és Rajnai Pfalzot, így a választófejedelemséget is. 1626-ban Miksa serege kiűzte a dán behatolókat az északi német területekről. Ennek ellenére Miksa pozíciója veszélybe került, amikor a Habsburg-ház Albrecht von Wallenstein vezetésével létrehozták az önálló császári hadsereget. Miksa 1630-ban kierőszakolta Wallenstein elbocsátását és seregének feloszlatását, de Svédország hadbaléptekor Wallenstein visszakerült előbbi helyére. Miksa mesterkedéseinek következtében 1634-ben Wallensteint ismét elbocsátották.
Eközben 1632-ben Bajorország területe az új svéd támadók kezére került, és csak 1634-ben, a nördlingeni csata után szabadult fel. Miksa ezek után már megelégedett azzal, hogy saját országát megvédje, és 1647-ben – francia és svéd győzelmeket követően – különbékét volt kénytelen kötni a harcoló ellenfelekkel. Miksa megérte a harmincéves háború végét, és az 1648-as vesztfáliai béke értelmében megtartott választófejedelemségét és Felső-Pfalzot, de a rajnai tartományokat vissza kellett adnia V. Frigyes fiának, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelemnek.
Miksa 54 évnyi uralkodása után, 78 éves korában hunyt el. Mivel a fia csak későn született meg, Ferdinánd Mária mindössze 15 évesen örökölte édesapja hagyatékát.
Jegyzetek
Források , 481. oldal
Kapcsolódó szócikkek Bajorország uralkodóinak listája
</center>
Kategória:Wittelsbach-ház Kategória:1573-ban született személyek Kategória:1651-ben elhunyt személyek Kategória:Bajor hercegek Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai