VI. Jakab skót, és I. Jakab néven angol király (eredeti nevén James Charles Stuart, ) Skócia uralkodója 1567-től, valamint Anglia királya 1603-tól haláláig. Általa jött létre a két ország perszonáluniója, amely mintegy száz évvel később tényleges egységgé, Nagy-Britanniává fejlődött.

Jakab I. Mária skót királynő fia volt és egyben VII. Henrik angol és ír király ükunokája is, így joggal pályázhatott mindhárom ország koronájára. Tizenhárom hónaposan került Skócia élére, miután katolikus anyját a protestáns főnemesség lemondásra kényszerítette. Kiskorúsága idején négy különböző régens kormányzott helyette. Bár 1579-ben formálisan nagykorúvá nyilvánították, ténylegesen csak 1583-tól kezdhette el országa kormányzását. 1589-ben feleségül vette Dániai Annát. Három, felnőttkort megért gyerekük született: Henrik Frigyes, Erzsébet és Károly. 1603-ban a gyermektelen I. Erzsébet halálával kihalt a Tudor-ház és Jakab megörökölte az angol (és ír) trónt. Jakab ezt követően legnagyobb és leggazdagabb országában, Angliában lakott, Skóciába csak egyszer látogatott vissza. Szorgalmazta Anglia és Skócia szövetségének szorosabbá vételét, közös parlament, jogrendszer és egyház kialakítását, de terve alattvalói ellenállásán megbukott. Uralkodása alatt kezdődött el az angol és skót protestánsok Észak-Írországba való betelepítése, valamint Észak-Amerika angol gyarmatosítása.

Jakab 57 évig uralkodott Skóciában, valamennyi skót király közül a leghosszabb ideig. Angliában rendszeresen konfliktusba keveredett a parlamenttel és fanatikus katolikusok az ún. lőpor-összeesküvésben megpróbálták meggyilkolni (családjával és az egész parlamenttel együtt). Uralkodása alatt virágzottak a művészetek, ekkor alkotott William Shakespeare, John Donne, Ben Jonson és Francis Bacon. Jakab maga is írt, főleg politikai (The True Law of Free Monarchies, Basilikon Doron) és teológiai (Daemonologie) műveket. Szorgalmazta az imakönyv felülvizsgálatát és a Biblia újrafordítását angol nyelvre, amelyet róla neveztek el Jakab király Bibliájának. Külpolitikájában igyekezett elkerülni hogy háborúkba bonyolódjon, különösen az akkor kitörő harmincéves háborúba és a közvélemény ellenében is dinasztikus házassággal akarta megbékíteni Anglia nagy ellenfelét, Spanyolországot. Utolsó éveiben a kormányzás elhanyagolása és kegyencekre való támaszkodás miatt udvarának tekintélye nagymértékben csökkent. 1625-ös halála után fia, I. Károly követte Anglia és Skócia trónján.

Gyermekkora

Jakab Stuart Mária skót királynő és második férje, Henry Stuart (Lord Darnley) egyetlen fia volt. Mind Mária, mind Darnley VII. Henrik angol király dédunokái voltak, Tudor Margit (VIII. Henrik nővére) ágán. Lévén mind maga, mind férje katolikus, Mária uralma bizonytalan volt, a protestáns nemesség lázadozott ellene. Házasságuk sem volt problémamentes,; . Darnley titokban szövetkezett a lázadókkal és három hónappal Jakab születése előtt összeesküvést szőtt a királynő titkárának, David Rizziónak a meggyilkolására.; .

Jakab 1566. június 19-én született Edinburgh várában. Első fiúként és trónörökösként automatikusan megkapta a Skócia hercege és főkormányzója, valamint a Rothesay hercege címeket. Ötnapos korában az angol követ, Henry Killigrew meglátogatta a királynőt, aki még igen gyenge volt és csak halkan tudott beszélni. A gyerekről megállapította, hogy "igen arányos és valószínűleg csinos hercegecske lesz belőle".Joseph Bain, Calendar State Papers Scotland, vol. 2 (Edinburgh, 1900), p. 290. December 17-én Stirling várában keresztelték meg a Károly Jakab vagy Jakab Károly névre. Keresztszülei IX. Károly francia király (aki Jean de Brienne gróffal képviseltette magát), I. Erzsébet angol királynő (képviselője Francis Russell, Bedford ) és Emánuel Filibert szavojai herceg (képviselője Philibert du Croc skóciai követ) voltak. A protestáns Bedford grófot Jane Stuart, Argyll grófnéja helyettesítette a szertartáson. Mária megtiltotta, hogy a keresztelést végző John Hamilton érsek (akiről azt írta hogy egy "himlőragyás pap") a hagyományos szokásnak megfelelően beleköpjön a gyerek szájába. Az ezt követő mulatságon farkat viselő, szatírnak öltözött férfiak is felléptek, ami miatt az angol vendégek megsértődtek, mert úgy hitték, hogy őket akarják kigúnyolni.

Alig két hónappal a keresztelés után, 1567. február 10-én ismeretlen merénylők meggyilkolták Lord Darnleyt, talán azért, hogy megbosszulják Rizzio halálát. Jakab megörökölte apjától az Albany hercege és Ross grófja címeket. Mária már eddig is népszerűtlen volt, de amikor 1567. május 15-én feleségül ment James Hepburn Bothwell 4. grófjához (akit a közvélemény Darnley gyilkosának tartott) elutasítottsága új csúcsokat döntött. Júniusban a protestáns nemesség fellázadt ellene, letartóztatták és Lochleven várába zárták; soha többé nem láthatta a fiát. Július 24-én aláíratták vele a lemondását csecsemőkorú fia javára. A kormányzat élére Mária házasságon kívül született féltestvére, James Stewart, Moray 1. grófja került régensként.; . Jakab ezzel akaratlanul is folytatta a családi hagyományt: anyja és nagyapja is csecsemőként került Skócia trónjára.

Kiskorúsága

Jakab Stirling erős várában nevelkedett, ahol gondozásáért John Erskine (Mar grófja) és felesége, Annabell Murray volt felelős.; . 1567. július 29-én, tizenhárom hónaposan Adam Bothwell, Orkney püspöke Stirling templomában felkente Skócia királyává. A koronázási szertartást a híres prédikátor, John Knox celebrálta. A többségében protestáns főnemesség akaratának megfelelően őt is ebben a vallásban nevelték. A Titkos tanács (gyakorlatilag az ország kormánya) George Buchanant, Peter Youngot, Adam Erskine-t és David Erskine-t bízta meg az ifjú uralkodó nevelésével. A nevelők vezetője, Buchanan rendszeres pálcázást írt elő a király számára, ugyanakkor életreszólóan belécsepegtették az irodalom és a tudás szeretetét. Buchanan De Jure Regni apud Scotos c. traktátusában megírta hogy célja az volt, hogy Jakabból istenfélő, protestáns uralkodó váljék, aki belátja a monarchia intézményének határait.

1568-ban Mária megszökött Lochleven várából és hívei fellázadtak. Májusban Moray grófja a langside-i csatában legyőzte a felkelőket, Mária pedig Angliába menekült, ahol I. Erzsébet, mint potenciális trónkövetelőt házi őrizetben tartotta. 1570 januárjában Morayt meggyilkolták,Spottiswoode, John (1851), History of the Church in Scotland, Edinburgh: Oliver & Boyd, vol. 2, p. 120. és a régensi feladatokat Jakab apai nagyapja, Matthew Stewart (Lennox grófja) vette át. Őt alig egy évvel később Mária hívei egy összecsapásban halálosan megsebesítették. Utóda, Mar grófja hamarosan súlyosan megbetegedett és 1572 októberében elhunyt. Egyes források szerint betegsége közvetlenül azután kezdődött, hogy részt vett James Douglas (Morton grófja) lakomáján, ahol feltehetően megmérgezték.

Mar után Mortont választották régensnek, aki sok tekintetben Jakab valamennyi régense közül a leghatékonyabbnak bizonyult,; . de tevékenysége közben számos ellenséget szerzett. Kegyvesztetté vált azonban, amikor 1579-ben Franciaországból megérkezett Esmé Stewart (Lord Darnley unokatestvére) és hamarosan a fiatal király bizalmába férkőzött.; . 1579. október 19-én a 13 éves Jakabot nagykorúvá nyilvánították. 1581 júniusában Mortont Darnley meggyilkolásában való bűnrészesség vádjával kivégezték. Augusztus 8-án Jakab Esmé Stewartot Lennox hercegévé tette; de a kegyenc befolyása már nem tartott sokáig.; .

Skóciai uralma

Az eredetileg katolikus Lennox áttért ugyan a protestáns hitre, de a skót kálvinista főurak nem bíztak benne. Miután észrevették a közte és a király közötti ragaszkodás fizikai jeleit is, attól tartottak, hogy "bujaságra csábítja" Jakabot. 1582 augusztusában a lordok egy csoportját képviselő William Ruthven és Archibald Douglas grófok Ruthven várába csalták Jakabot, ahol őrizetbe vették, (írattak vele egy levelet is, hogy nem tartják ott fogva akarata ellenére és senki se siessen a segítségére) Lennoxot pedig kiutasították Skóciából.

Jakab tíz hónapot töltött a lordok fogságában és csak 1583 júliusában nyerte vissza a szabadságát. Elsődleges feladatának azt tekintette, hogy megerősítse uralmát a királyságában. 1584-ben sikerült átvinnie a parlamenten az ún. Fekete törvényeket, amelyekkel királyi felügyelet alá vonta a protestáns egyházat; egyúttal elítéltette korábbi nevelőjének, Buchanannak az írásait.; . 1584-1603 között kormánya hatékonyan vezette az országot és sikerült viszonylagos békét tartania a lordok között. Ebben nagy segítségére volt a kormányzatot 1592-ig vezető John Maitland. 1596-ban egy nyolc főből álló bizottság, az "Octavianusok" vette át a pénzügyeket, de szigorú rendelkezéseik miatt olyan népszerűtlenek lettek, hogy egy évvel később zavargások törtek ki ellenük Edinburgh-ban és ideiglenesen a királyi udvart is kénytelenek voltak Linlithgow-ba költöztetni.; .

1600 augusztusában a király korábbi elrablásáért kivégzett William Ruthven fiai, John és Alexander kastélyukba, Gowrie House-ba csalták Jakabot, hogy elrabolják. A dulakodásban a király apródja, John Ramsay megsebesítette Alexandert, utána pedig a testőrök mindkét fivért megölték.; . Legalábbis ez volt Jakab változata az eseményekről; a közöttük lévő gyűlölködés miatt és mert a király nagy összeggel volt adósa a Ruthveneknek, hamarosan különféle elméletek kezdtek terjedni a fivérek meggyilkolásáról.

1586-ban a katolikus hatalmak által fenyegetett protestáns Skócia kölcsönös védelmi szövetséget (a berwicki szerződést) kötött a hasonló helyzetben lévő Angliával. Bár a következő évben I. Erzsébet lefejeztette Jakab anyját, az összeesküvésekbe bonyolódó Máriát és emiatt rövid időre meg is szakadt a két ország közötti diplomáciai viszony, az események egyértelművé tették az angol trón örökösödését. Erzsébetnek nem volt gyermeke és a legközelebbi szóba jöhető örököse Jakab volt. A skót király külpolitikája elsődlegesen arra irányult, hogy ezt a lehetőséget ne sodorja veszélybe.; . Amikor 1588-ban a Spanyol armada megtámadta Angliát, biztosította Erzsébetet a támogatásáról. Erzsébet a maga részéről 1586-tól évente jelentős apanázst folyósított Jakabnak, ezzel némi befolyásra is tett szert a skót belügyekben.

Házassága

A fiatal Jakabot sokat dicsérték erényességéért, mert nem igazán érdeklődött a női nem iránt. Lennox elvesztése után továbbra is inkább a férfitársaságot preferálta. Hatalma megerősítéséhez azonban mindenképpen szüksége volt egy dinasztikus házasságra. A választás a protestáns II. Frigyes dán király tizennégy éves fiatalabbik lányára, Annára esett. 1589 augusztusában Jakab képviselője Koppenhágában szimbolikusan házasságot kötött Annával, majd a fiatalasszony elindult Skóciába, ám a viharok miatt hajója egy norvég kikötőbe kényszerült. Amikor Jakab erről értesült, 300 fős kíséretével áthajózott Norvégiába, hogy személyesen kísérje feleségét új otthonába; egy történész szerint ez volt "életének egyetlen romantikus epizódja". Tényleges házasságkötésükre november 23-án került sor Oslo püspöki palotájában. Anna hozománya 75 ezer dán tallért tett ki, ezenkívül a dán királyné, Mecklenburgi Zsófia további 10 ezer tallért ajándékozott nekik. Egy ideig Helsingørben és Koppenhágában tartózkodtak, találkoztak Tycho Brahe királyi csillagásszal, majd hazautaztak Skóciába, ahová 1590. május 1-én érkeztek meg. Minden forrás arról számol be, hogy Jakab -legalábbis az első években – rajongott Annáért és mindig kimutatta iránta érzett ragaszkodását. Három, a felnőttkort megért gyermekük született: Henrik Frigyes, aki 1612-ben, 18 évesen belehalt a tífuszba; Erzsébet, aki rövid ideig Csehország királynéja volt; valamint Károly, aki megörökölte Jakabtól Skócia és Anglia koronáját. Anna 1619 márciusában halt meg, még férje előtt.

A boszorkányvadász