Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.
Keletkezési ideje, eredeti nyelve
A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.Benyik, i. m., I. kötet, 102. oldal
Nagy hatással volt a keresztény liturgiára, a római misszálé temetési miseszövegére, Kolumbusz Kristófra, Isaac Newtonra és John Miltonra.
Tartalma
A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel: "Sokan vannak a teremtettek, kevesen a megváltottak." (8:3) – Vö.: Mt 22:14, Lk 13:23 Sion megszemélyesítése – Vö.: Róm 5:12–22 párhuzamos részek a 2Péter 2:19-cel és a 2Tessz 2:8-cal
Jegyzetek
Magyar nyelvű kiadás
A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981,
Forrás
Kategória:Apokrif ószövetségi történeti könyvek