Az 1994-es magyarországi önkormányzati választást 1994. december 11-én tartották meg; a magyarországi választópolgárok a helyhatósági közgyűlések összetételén kívül a polgármesterek személyéről is dönthettek, illetve a fővárosi szavazók egy főpolgármester-jelöltre is leadhatták a voksukat.

Alapadatok +VálasztójogosultakDunántúlKözép-MagyarországAlföldés ÉszakÖsszesenKistelepülések10 ezer lakóigKözépvárosok10 ezer lakótólNagyvárosokmegyei jogú v., fővárosÖsszesen

Részvétel +Részvételi adatok országrészek szerintVálasztó-jogosultSzavazóRészvételDunántúl9 megye és 12 megyei jogú város46,30%Közép-MagyarországPest megye és Budapest40,54%Alföld és Észak9 megye és 10 megyei jogú város43,35%Összesen43,44%

+Részvételi adatok az önkormányzatok jogállása szerintVálasztó-jogosultSzavazóRészvételKistelepülések 10 ezer lakóig54,35%Középvárosok 10 ezer lakótól38,07%Megyei jogú városok31,34%Budapest39,33%Összesen43,44%

+RészvételDunántúlKözép-MagyarországAlföldés ÉszakÖsszesenKistelepülések10 ezer lakóig57,12%49,09%53,46%54,35%Középvárosok10 ezer lakótól39,81%37,20%37,51%38,07%Nagyvárosokmegyei jogú v., főváros32,72%39,33%30,14%35,24%Összesen46,30%40,54%43,35%43,44%

Megyei közgyűlések

Baranya megye 56x70px|balra|Baranya megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP24,43%1127,5%FKGP-Polgári Kör20,13%820,0%SZDSZ14,02%717,5%MDF70817,22%37,5%Fidesz62046,33%37,5%KDNP61076,23%37,5%62236,35%25,0%Munkáspárt44694,56%12,5%Köztársaság P.29272,98%12,5%Komlói Városszép.18841,92%12,5%Lenau Egy.12491,27%0Teszöv11861,21%0Falugondnokok11541,18%0Parasztszöv.10771,10%0Nyugdíjas Kam.10591,08%0Összesen40 Baranyában a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (106 ezer a 195 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.

Bár első helyen az MSZP listája végzett, a többséget a jobboldal és a liberálisok összefogása szerezte meg. Az FKGP-től induló, az MDF-en, a KDNP-en és a Fideszen át egészen az SZDSZ-ig tartó koalíció huszonnégy képviselője 60%-os megyeházi többséget jelentett. A szocialisták tizenegyfős csoportja a képviselők bő negyedét tette ki.

↑FKGP-PKSZDSZMSZP83337111211

Az országos pártok közül bejutott még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt is. (Utóbbinak ez egyedül itt Baranyában sikerült.) A megyei társadalmi szervezetek többsége viszont kimaradt, csak a Baranyáért Szövetség és a komlóiak városszépítő egyesülete jutott képviselői helyhez. Itt megjegyzendő, hogy a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája a középvárosi választókerületben 5,33%-os eredményével bőven átlépte bejutási küszöböt, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem kerülhetett be a megyeházára.

Az alakuló ülésen (dec.21.) került sor a legfőbb megyei tisztviselők megválasztására. Az ötpárti koalíciós megállapodás értelmében a közgyűlés elnökévé az SZDSZ-es Werner Józsefet, míg alelnökökké Kurucsai Csabát az FKGP-Polgári Kör részéről, valamint Hargitai Jánost a KDNP részéről választották meg.Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták 1994. dec. 21., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 9.)

Bács-Kiskun megye 56x70px|balra|Bács-Kiskun megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP27,48%1328,3%FKGP20,57%1021,7%SZDSZ14,00%817,4%KDNP-MDFA kistelepülési választókerületben KDNP-MDF felállásban szereztek 4 képviselői helyet, a középvárosi kerületben pedig MDF-KDNP név alaltt 3 mandátumot.14,93%715,2%Fidesz90456,37%36,5%Munkáspárt57364,04%24,3%NOE56874,01%12,2%Városi PK36062,54%12,2%Nyugdíjasok29062,05%12,2%Sportszövetségek32732,31%024151,70%0Összesen46 Bács-Kiskun megyében a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (153 ezer a 349 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP végzett. A választási rendszer sajátossága miatt fordulhatott elő, hogy az SZDSZ eggyel több képviselői helyhez juthatott, mint a KDNP és az MDF közös listája, pedig ez utóbbira összességében bő ezer szavazattal többet adtak le a választópolgárok. Bejutott a közgyűlésbe a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, valamint három társadalmi szervezet egy-egy megbízottja is.

A választás utáni napokban tragikus autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.Kőtörő Miklós 1990 decembere óta volt a közgyűlés elnöke, 1994-ben az SZDSZ kistelepülési listáját vezette. Elhunyt Kőtörő Miklós, a Bács megyei közgyűlés elnöke 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 25.) Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.

A többséghez szükséges összefogás végül az MSZP, az FKGP és a Fidesz képviselőcsoportjai között jött létre. E három párt összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Ennek megfelelően az alakuló ülésen (jan.6.) a közgyűlés elnökévé Balogh Lászlót, az MSZP jelöltjét választották. A három alelnök közül pedig Szabó Imre és Ádám Pál az FKGP, a Bacsó Mihály pedig a Fidesz soraiból nyerte el megbízatását.Megalakult a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 1995. jan. 6., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 25.)

Békés megye 56x70px|balra|Békés megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP32,46%1435,0%FKGP20,05%922,5%SZDSZ14,87%615,0%KDNP-MDF9,71%410,0%Munkáspárt74066,76%37,5%Fidesz59925,47%25,0%NOE47104,30%12,5%Polgármesterek39073,57%12,5%Csanádapácai GK13011,19%0MSZDP10840,99%0Cigánylakosok E.6750,62%0Összesen40 Békésben a polgárok 43%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (117 ezer a 271 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.

A legtöbb szavazatot – a voksok majd' egyharmadát – az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP végzett, az SZDSZ harmadik lett. A KDNP és az MDF közös listája tíz százaléknyi szavazatot kapott. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt három, a Fidesz két, és két további szervezet egy-egy képviselője.

A többséghez szükséges összefogás körül kisebb vita alakult ki. Az egyik elképzelés szerint nagykoalíció megalakítására lett volna szükség, az MSZP, az FKGP és az SZDSZ összefogásával. Végül azonban épp a kormánypártok ellenállása miatt, a másik forgatókönyv valósult meg, és a kisgazdák kihagyásával, az MSZP és az SZDSZ koalíciója jött létre. Húsz képviselőjük pont a felét tette ki a negyven fős közgyűlésnek. Az alakuló ülésen (dec. 23.) elnökké az 1990 óta hivatalban lévő Simon Imrét választották meg, az MSZP soraiból. Egyedüli alelnökké pedig Pelcsinszki Boleszlávot, aki az SZDSZ középvárosi listavezetője volt.Maradt a régi közgyűlési elnök Békésben 1994. dec. 23., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 26.)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 56x70px|balra|Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP32,17%2237,3%FKGP-MIÉP14,58%1016,9%SZDSZ10,39%711,9%KDNP10,36%711,9%Fidesz6,97%46,8%Munkáspárt5,47%35,1%MDF5,28%35,1%4,70%35,1%Pedagógusok79193,62%061902,83%0Agrárszövetség53552,45%0Mezőkövesd KKE21080,96%0ORESZ4880,22%0Összesen59 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (233 ezer a 435 ezerből). A leadott szavazatok 6%-a volt érvénytelen.

A szavazatok szűk harmadát az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP és a MIÉP közös listája végzett. Szinte ugyanannyi szavazatot kapott az SZDSZ és a KDNP, őket követte a Fidesz, a Munkáspárt és az MDF. Bejutott még a közgyűlésbe a bányásztelepülések és -vidékek szövetsége, amelynek a kistelepülési listáját Kupa Mihály vezette. Kimaradt viszont további öt szervezet, köztük az Agrárszövetség is.

A választás után politikai egyeztetésekbe kezdtek a pártok és körvonalazódni látszott egy MSZP-SZDSZ-KDNP-Fidesz koalíció. Azonban az alakuló ülésen (dec. 23.) mindez kútba esett. Az ülés elején parázs vita bontakozott ki az elnökválasztás lebonyolításáról, majd hosszú órák után végül az MSZP-s Szabó Györgyöt választották meg a közgyűlés élére. Alelnökökké Rádóné Gyárfás Ildikót és Hatvani Zoltánt választották, az MSZP illetve az SZDSZ soraiból. Ez azt is jelentette, hogy a többséget ez a két párt biztosította külső támogatással.Három parlamenti képviselő a Borsodi Közgyűlés élén 1994. dec. 23., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 26.)

Csongrád megye 56x70px|balra|Csongrád megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP28,21%1332,5%FKGP19,90%922,5%SZDSZ751610,89%512,5%KDNP65019,42%410,0%MDF38475,58%37,5%Fidesz39165,68%25,0%Mórahalmi MVE32604,73%25,0%Munkáspárt27313,96%12,5%Agrárszövetség19912,89%12,5%Polgári SZCSM18742,72%0Orchidea ÉVE11651,69%0Tiszaszigeti GK10551,53%06230,90%0Egyesült Kisgazda Párt5440,79%0Pedagógusok Makó4380,63%0MIÉP3380,49%0Összesen40 Csongrádban a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (74 ezer a 168 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.

Meglehetősen sok, összesen tizenhat lista közül választhattak a Csongrád megyei polgárok. A legtöbb voksot az MSZP kapta, mögötte majd tíz százalékkal elmaradva következett az FKGP. Az SZDSZ harmadik, a KDNP negyedik helyen végzett. Az MDF – bár majd' hetven szavazattal kevesebb kapott – eggyel több képviselőt küldhetett a megyeházára, mint a Fidesz. Utóbbi ugyanis a középvárosi kerületben nem érte el a 4%-os küszöböt. Bejutott még a közgyűlésbe egy mórahalmi vállalkozói egyesület, a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont hét további – nagyobb részt helyi társadalmi – szervezet.

Az alakuló ülésen (jan. 6.) újraválasztották a hivatalban lévő elnököt, Lehmann Istvánt, aki az MSZP kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe. Megválasztottak még további három alelnököt: Ratkai Imrét az MSZP, Pászti Tóth Gyulát az SZDSZ és Sipos Ferencet a KDNP soraiból. E három pártnak összesen 22 képviselője volt a 40 fős közgyűlésben.Megalakult a Csongrád Megyei Közgyűlés 1995. jan. 6., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 27.)

Fejér megye 56x70px|balra|Fejér megye címere ListaSzavazatKüszöbKépviselőMSZP34,06%1537,5%Fidesz-FKGP-KDNP-MDF29,13%1230,0%SZDSZ18,35%820,0%Munkáspárt62706,79%37,5%Agrárszövetség54315,88%25,0%Köztársaság P.30683,32%0M. Németek Szöv.15601,69%0Sárbogárdi GK5360,58%0FMCFSZ-BRKÖÉSZ1760,19%0Összesen40 Fejér megyében a polgárok 51%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (100 ezer szavazó a 196 ezerből). A leadott szavazatok 8%-a volt érvénytelen.

Az MSZP a szavazatok bő harmadát szerezte meg, ezzel az első helyen végzett. Nem sokkal maradt el tőle a jobboldali pártok összefogása. Érdekesség, hogy az országosan még igen alacsony támogatottságú Fidesz vezette azt a közös listát, amelyen a jóval erősebb FKGP és a fiatal demokratákkal hasonló erőt képviselő KDNP és MDF szerepelt. Harmadik helyen az SZDSZ végzett. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont a Köztársaság Párt, a német, illetve a cigány nemzetiségi lista és sárbogárdiak gazdaköre. Utóbbi, bár a középvárosi választókerületben 4,69%-ot ért el és ezzel átlépte a választási küszöböt, a mandátumkiosztási rendszer miatt nem jutott képviselői helyhez.

Az alakuló ülésen (dec.22.) mind a két nagy politikai erő állított elnökjelöltet, végül az MSZP-s Szabó Gábor nyerte el a többség bizalmát (28 voksot a lehetséges 40-ből). Alelnökké viszont a jobboldal jelöltjét, a KDNP-s Berecz Botondot választották meg. Koalíciós megállapodás nem köttetett.Megalakult a Fejér Megyei Közgyűlés 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 1.); ill.

Győr-Moson-Sopron megye

56x70px|balra|Győr-Moson-Sopron megye címereGyőr-Moson-SopronMegye Közgyűlésea közgyűlés létszáma 41 főAlakuló ülés: Győr, 1994. december 21.56x70px|keret|jobbraA megyei közgyűlés elnökeBotos GáborMDF

Alelnök: Horváth LajosFKGPSzakács ImreFideszRészvétel: 54%Érvénytelen: 5,5%103 ezer szavazó a 191 ezerből5¾ ezer Részvételi adatokVálasztó-jogosultSzavazóÉrvényesszavazatÉrvénytelen57,78%52596,05%39,45%4402,74%Összesen53,88%56995,53%