A Magyar Nemzeti Bank (rövidítve: MNB) Magyarország központi bankja. A központi bankok – vagy más néven jegybankok – fő feladatai elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, és sok ország esetében a devizatartalékok kezelése. Az állami pénzintézet feladatait a 2013. évi CXXXIX. törvény (jegybanktörvény) rögzíti. 2025. március 4-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke Varga Mihály.
Története Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget.
1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Ennek megfelelően hozták meg az 1924. évi V. törvényt, amely április 26-án lépett hatályba.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját a Népszövetség kölcsöneinek segítségével 1924-ben, majd 1926-ban kibocsátotta az új valutát, a magyar pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant nagy gazdasági világválság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve 2001-ig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank volt. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a magyar pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és a többi szocialista országhoz hasonlóan egyszintű bankrendszert alakítottak ki. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.
1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.
Bár hivatalosan az árfolyam rögzített volt, a kilencvenes évek első felében, az infláció növekedésével párhuzamosan gyakran került sor árfolyam-leértékelésekre. Ezt az árfolyam-mechanizmust váltotta fel 1995-ben a csúszó leértékelés rendszere, melyben az árfolyam a középparitás körüli 2,25%-os sávban ingadozhatott, és a középparitás értéke egy előre meghatározott mértékben naponta leértékelődött. A csúszó leértékeléses árfolyamrendszerrel a kilencvenes évek második felében sikerült az árfolyam- és inflációs várakozásokat stabilizálni, és a monetáris politika hitelességét növelni, ugyanakkor az egyre növekvő tőkebeáramlás semlegesítése nagyfokú jegybanki intervenciót tett szükségessé, ezért a csúszó leértékelés 2001-ben megszüntetésre került.
A monetáris politika kereteit 2001-től kezdődően, több lépcsőben alakították ki. Az árfolyamrezsim a sávos árfolyam-rendszerek közé tartozik, ahol az árfolyam lebegési sávja többször is változott. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan bevezették az inflációs célkövetés rendszerét, melyben a jegybank az infláció jövőbeni értékére adott előrejelzések függvényében úgy alakítja monetáris politikáját, hogy biztosítsa az alacsony és stabil inflációt. Mindezek mellett a jegybanktörvény – az Európai Unió elvárásainak is megfelelő – módosítása kiteljesítette a jegybank pénzügyi, személyi és eszközfüggetlenségét.
Magyarország EU-csatlakozásával az MNB 2004-től tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER).
Alapítványok Matolcsy György elnöksége elején, 2014-ben az MNB a forint leértékelődése révén 511 milliárd forintos árfolyamnyereséget realizált. Ebből a bank 266 milliárd forintot hat újonnan létrehozott alapítványának adott át (ezeket később összevonta).
A központi bank emellett egyéb veszteségeket is elszenvedett, horribilis árfolyamnyereségét pedig a költségei felduzzasztása révén is apasztotta, így az eredménye 2014-ben 27,4 milliárd forintra csökkent. Az alapítványok tőkejuttatásának költségként való elszámolásával a bank elérte, hogy ne legyen annyi nyeresége, amennyiből a jegybanktörvénynek megfelelően osztalékot fizethetett volna a költségvetésnek.
Az alapítványok létrehozása nagy társadalmi vitát váltott ki, az ellenzék lopásról beszélt, a FIDESZ politikusai viszont azt állították, hogy az alapítványok létrehozásával a „közpénz elvesztette közpénz jellegét”, ezért itt nincs semmi látnivaló.Kósa Lajos nyilatkozata Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét, ezért annak felhasználása átlátható kell maradjon.Az alkotmánybíróság az alapítványi vagyonokról
Az MNB az alapítványok létrehozásáról később így fogalmazott: „a Magyar Nemzeti Bank, mint nemzeti intézmény a törvényen alapuló lehetőségével élve és az össztársadalmi céljai megvalósításának hangsúlyosabb továbbvitele érdekében hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyek az MNB Társadalmi Felelősségvállalás Programja és az annak keretén belül meghirdetett Közgondolkodási Program mentén kezdték meg működésüket 2014-ben.” 2020-ban a bank újra leszögezte, hogy „az (összevont) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában lévő gazdasági társaságok továbbra is önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek függetlenek az alapítótól és ennek megfelelően az üzleti döntéseiket is a Magyar Nemzeti Banktól teljesen független tisztségviselőik hozzák.”Az MNB sajtóközleménye az alapítványokról, 2020
A kritikák hatására a 2014-et követő években az árfolyamok alakulásából származó jegybanki nyereség zömét, a törvényt betartva, befizették a költségvetésbe, nagy részét – az uniós elszámolási rendszernek is megfelelően – az államadósság csökkentésére fordították. Az ÁSZ 2018-ban vizsgálatot végzett, és mindent rendben talált az alapítványok körül.
2022-től azonban az elszabadult infláció megfékezésére az MNB radikális kamatemelésre kényszerült, és emiatt a korábbi árfolyamnyereség hónapok alatt elpárolgott, a banknak súlyos tőkehiánya keletkezett. A jegybanktörvény szerint a költségvetésnek öt éve lett volna ennek kipótlására. A költségvetés azonban nem volt hajlandó erre 400 milliárdot költeni, ezért az Országgyűlés 2023 decemberében megváltoztatta a törvényt: eszerint a tőkehiányt „elfogadható időn belül” kell kipótolnia a költségvetésnek. Egy jegybank ugyanis, amely pénzt teremt, átmenetileg tőkehiányosan is működhet, például akkor, ha a később keletkező nyereségből a saját tőkét a jegyzett tőke szintjére – az MNB esetében tízmilliárd forintra – ki tudja pótolni.
Az MNB azonban 2025-ben a tőkehiány pótlásától beláthatatlanul messze van. A 2009–2020 között elért, összesen 796,4 milliárd forint nyereséggel szemben a 2021–2023-ban elszenvedett 2222,3 milliárd forint veszteség áll az ÁSZ elemzői szerint. Az ismétlődő veszteségek következtében a jegybank saját tőkéje 2023 végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent, és „pozitívvá válása elhúzódó folyamat lesz” prognózisuk szerint.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata 2025-ben, feljelentés Az Állami Számvevőszék 2025. március 19-én jelentést tett közzé a Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzéséről. A jelentés megállapította, hogy az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházások terén nem teljesítette a takarékos működés követelményét, nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez. Az MNB az ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodási döntései során a saját súlyos pénzügyi helyzetét sem vette figyelembe, nem értékelte a beruházások hosszú távú, a veszteségeket növelő hatásait sem.
A jelentés kifogásolta azt is, hogy az MNB az ingatlanberuházások terén gátolta az ellenőrzést, nem biztosította a szükséges transzparenciát.
Az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban feljelentést tett, mivel az alapítvány által létrehozott OPTIMA Befektetési Zrt. a közpénzektől elvárt gondos kezeléssel ellentétes kockázatokat vállalt és többszáz milliárd forintos veszteségeket szenvedett. Az ÁSZ szerint a befektetéseket „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtották végre. A rossz befektetések miatt a vagyon jelentősen csökkent, miközben abból nagy rész jutott a Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz és barátaihoz (Somlai Bálint,Matolcsy Ádám, Somlai Bálint Száraz IstvánMatolcsy Ádám, Száraz István) kötődő cégeknek.ÁSZ feljelentés
Saját felügyelőbizottsági jelentés Megdöbbentő pazarlásra hívja fel a figyelmet utólag a szervezet saját felügyelőbizottsági jelentése és megállapítja, hogy a székházának felújítására felhasznált közpénz, az azzal való gazdálkodás nem ellenőrizhető, mi több, szabálytalanul választották ki a kivitelezőt.https://www.parlament.hu/irom42/12043/12043.pdf
Intézményi felépítése, szervei A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működik, tulajdonosa (részvényese) a magyar állam. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság,A jegybanktörvény 2007. májusi módosításának alapján továbbá 2013-tól a Pénzügyi Stabilitási Tanács. A bank működéséről üzleti jelentés és beszámoló formájában évente beszámol az Országgyűlésnek, tevékenységét ezen felül az Állami Számvevőszék, valamint a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
A Monetáris Tanács
thumb|A Monetáris Tanács tagjának eskütétele az Országgyűlésben A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve. A Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A tanács tagjai a jegybank elnöke, 1-3 (jelenleg két) alelnöke, valamint további külsős tagok. A Tanácsban a külsős tagok száma jelenleg kilenc, amely fokozatosan, a tagok mandátumának lejártával csökken le maximum 4 főre. A törvénymódosítás alapján a külsős tagok közül kettőt a jegybankelnök, kettőt a miniszterelnök javasol. A Monetáris Tanács tagjainak mandátuma hat évre szól, és a köztársasági elnök nevezi ki őket. Megbízatásuk lejártát követő három évig nem jelölhetők újra. A Monetáris Tanács hoz döntést a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről, a gazdaság állapotának, a különböző pénz-, és devizapiaci folyamatok, valamint a forint árfolyamának figyelembevételével.