Események Róma Cnaeus Pompeius Magnust (másodszor) és Marcus Licinius Crassust (másodszor) választják consulnak. A consulválasztás nem zajlik le erőszak nélkül; a velük vetélkedő Lucius Domitius Ahenobarbust Pompeius emberei nem engedik a Forumra, kísérőit szétkergetik, fáklyavivőjét megölik. Az aedilisválasztáson is verekedés tör ki, több embert megölnek. A közelben álló Pompeius ruhája is véres lesz; amikor hazamegy terhes felesége úgy megijed, hogy elvetél. Caius Trebonius néptribunus kezdeményezésére törvényt hoznak, amely Crassusnak juttatja Syria provincia kormányzását (Crassus a pártusok ellen akar háborút indítani), Pompeius pedig Hispania Citerior és Hispania Ulterior tartományokat kapja. A gall háborúban a kelta usipetes és tencteri törzsek (melyek a szvébek nyomása miatt átkeltek a Rajnán) letelepedést kérnek Galliában, de Caesar ezt megtagadja. A kelták mintegy 800 fős lovascsapata szétkergeti a rómaiak gall szövetségeseinek ötezres seregét, mire Caesar megtámadja a táborukat és válogatás nélkül lemészárolja őket, beleértve a nőket és gyerekeket is. Állítása szerint 430 ezer embert gyilkoltat le. Caesar ezt követően látványos, de stratégiailag nem szükséges hadmozdulatokat hajt végre: hidat veret a Rajnán és a rómaiak közül elsőként vezet támadást a folyón túlra. Néhány napos fosztogatás után visszavonul és felégeti a hidat. Augusztus végén két légióval átkel Britanniába (szintén először Róma történetében), de a britonok erős sereggel várnak rá és nem hagyják partra szállni. A rossz időjárás ellenére északabbra hajózik és végül sikerül kicsikarnia a partraszállást. A britonok támadását visszaveri, de mivel lovasságát nem tudta áthozni és erői kevésnek bizonyultak, visszavonul Galliába. Caesar visszatér Rómába, ahol hősként ünneplik. A szenátus húsz napos hálaadást rendel el a tiszteletére. Rómában elkészül az első kőszínház, a Pompeius teátruma (Theatrum Pompeii).

Pártus Birodalom II. Oródész fellázad és elűzi a trónról bátyját, IV. Mithridatészt. Mithridatész Syriába menekül, ahol Aulus Gabinius helytartó a támogatásáról biztosítja. Elkíséri az Eufráteszig, de ezután az egyiptomi hadjárat miatt inkább délnek fordul. Mithridatész zsoldosaival elfoglalja Mezopotámiát.

Egyiptom A trónról korábban elűzött XII. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó 10 ezer talentumot fizet Aulus Gabinius syriai helytartónak, hogy segítsen visszaszerezni országát. A rómaiak legyőzik az egyiptomi határvédő csapatokat és elfoglalják Alexandriát. Ptolemaiosz visszanyeri uralmát és lefejezteti trónbitorló lányát, IV. Berenikét. Gabinius távollétében II. Arisztobulosz volt júdeai király fia, Alexandrosz újabb lázadást robbant ki és elűzi II. Hürkanosz jeruzsálemi főpapot. Gabinius visszatér Júdeába, a Tabor-hegynél szétveri Alexandrosz csapatait, visszahelyezi tisztségébe Hürkanoszt és öt adminisztratív körzetre osztja fel Júdeát (Jerusalem, Amathus, Jericho, Sepphoris és Gadara). .

Balkán Burebista dák király megkezdi a fekete-tengeri görög gyarmatvárosok elfoglalását Olbiától egészen Apolloniáig.

Örményország 85 éves korában meghal Nagy Tigranész. Utóda fia, II. Artavazdész.

Halálozások IV. Bereniké Epiphaneia, egyiptomi királynő II. Tigranész örmény király Lucretius, római költő és filozófus

Fordítás

055