A „konvektor” kifejezést tehát mindazokra a készülékekre értjük, amelyekben van belül valamilyen közvetlen hőforrás (például: gázláng vagy ellenálláshuzal), a közelébe valamilyen fűtőelemet (például a gázkonvektorokban zománcozott acéllemezeket vagy öntöttvas tagokat) iktatnak be és ezek közvetítésével melegítik fel a helyiség készüléken átáramló levegőjét, de nem használnak benne folyadékot közvetítő közegként.
A konvektor anyaga a levegő részecskéivel történő közvetlen érintkezéssel átadja a hőenergiát a levegőnek, a felfelé áramló meleg levegő pedig elkeveredve növeli a helyiség hőmérsékletét.
Működési elve A konvektor fűtőtest anyaga a vele közvetlenül érintkezésbe lépő, „nekipattanó” levegőrészecskéket melegíti fel. A felmelegedő, ezáltal ritkábbá, így könnyebbé váló levegő felszáll, – tovaáramlik –, majd a meleg légrészecskék a fűtőtestnél felvett hő egy részét továbbadják a helyiség távolabbi légrészecskéinek és tárgyainak. A fűtőtest felső részén található rácsok között felszálló meleg levegő helyére alulról a helyiség alsó hűvösebb levegője áramlik, a levegő fokozatos keringését, keveredését okozva. Tehát összességében a felmelegített levegő áramlásának hatására a helyiség levegője és tárgyai fokozatosan felmelegszenek.Kiegészítő fűtés a lakásban - legjobbotthon.reblog.hu
Típusai
Egyik Magyarországon elterjedt típusa a gázkonvektor, amely tüzelőanyagként földgázt éget el kerámia égőfejeken. Az oxigénhez jutás és égéstermék elvezetését tekintve megkülönböztetünk zárt, illetve nyílt égésű gázkonvektorokat. A zárt égésterű típusokat más szóval parapetes konvektoroknak is szokás nevezni, míg a nyílt égésterű fűtőtestek a kéményes konvektorokhoz tartoznak. A parapetes konvektort többnyire az ablak alatt található falra rögzítik. Kémény helyett az égéshez szükséges levegő beszippantása és az égéstermék elvezetése közvetlenül a készülék mögötti falon kivezetett kétrétegű rövid acélcsövön és a hozzá kapcsolódó jellegzetes szélfogó rácson (az úgynevezett „parapet szetten”) keresztül történik. (Emiatt az ablak kinyitása idején indokolt a készülék őrlángra állítása.) Ezzel szemben a kéményes konvektorok a kéményhez csatlakozva vezetik el az égesterméket és engedik be a kivezetés alatti réseken a levegőt. Az oxigénpótlás és füstelvezetés módján kívül azonos a működési mechanizmusuk. A bemenőcső gázcsapjának N fokozatra történő csavarásával, a piezoelektromos gyújtó és a szikráztató benyomásával jelenik meg az őrláng, melynek segítségével gyújtható be a konvektor. A méretük és teljesítményük a radiátorokhoz hasonlóan általában ahhoz a helyiség térfogatához igazítva tervezett, amelyekbe beszerelik. (A teljesítményük: 3-6 kW.)
A másik pedig a szintén fixen elhelyezett elektromos konvektor, amelyben a néha elektromos fűtőbetétnek nevezett ellenálláshuzal felhevítése következtében keletkezik hőenergia. A működési elve annyiban különbözik csupán, hogy házláng helyett az ellenálláshuzal szolgál közvetlen hőforrás gyanánt és ez melegíti fel a készülék belsejébe rögzített egyéb passzív fűtőelemeket, azok pedig az átáramló levegőt. (A teljesítményük: 2-3 kW.)
Emellett szélesebb választékban gyártanak mobil elektromos konvektorokat is, amelyek a vezetékes áramból vagy bármilyen villamosenergia-forrásból nyert energia segítségével melegítik fel az adott helyiség légterét. Ezeket általában kiegészítő fűtésként vagy kisebb méretű helyiségek rövidebb távú melegítésére használják, mert az alacsony teljesítményük miatt csak a levegőt képesek kellőképpen felmelegíteni, a falak ugyanakkor hidegek maradnak. Emiatt a mobil elektromos konvektor kikapcsolásával hamar lehűl a tér hőmérséklete. (A teljesítményük: lakossági célra maximum 2 kW, ipari felhasználásra pedig 5 kW vagy magasabb.)Bérczes Balázs - Elektromos fűtés (Ezermester, 2012.12.06.)
Az anyagukat tekintve léteznek lemez és öntöttvas konvektorok'. Az elektromos üzemű konvektorokban ventilátort is alkalmazhatnak, a levegőáramlás meggyorsítására.
A konvektorokkal és radiátorokkal szemben hősugárzás útján adják le a hőenergia nagy részét a valódi hősugárzók, az infrafűtőtestek.
Jegyzetek
Kategória:Épületgépészet Kategória:Energetika