Lelley Jenő János Lajos (Lellei; Nyitranagykér, 1879. március 3.familysearch.org Nyitranagykéri római katolikus keresztelési anyakönyv 1879, 128a-b – Pozsony, 1949) ügyvéd, politikus.
Élete Szülei Chudy János birtokos, nagykéri jegyző és Prindl Zsófia voltak.Később Pöstyén város főjegyzője volt, és nyugdíjba vonulása után a pöstyéni Duna Bank elnöke volt. Prindl Zsófia osztrák származású, apja Pilismaróton élt, ő volt a császári-királyi erdőbirtokok fővadásza. Testvére Ernő Ferenc Vince (1882) volt.familysearch.org Nyitranagykéri római katolikus keresztelési anyakönyv 1882, 147a-b 1889. augusztus 14-én a Belügyminisztérium 54511. számú rendeletével Lelleire változtatták a nevüket.
A Nyitrai Piarista Gimnáziumban végzett, ahol Ethey Gyula és Höllrigl József osztálytársa volt. Jogi tanulmányai befejezése után Nyitrán volt ügyvéd. 1902-ben a pöstyéni Erzsébet szobor-bizottság tagja volt.Ország-Világ 23/34, 682 (1902. augusztus 24.) A csehszlovák államfordulatA csehszlovák katonák bevonulásakor Nyitrán a közrendért volt felelős (Kiss Balázs: Államfordulat Nyitrán (1918-1923) 12. jegyzet; Fórum Társadalomtudományi Szemle 2002/2) után jelentős szerepet játszott az Országos Keresztényszocialista Párt megalapításában, amelynek 1920 márciusában első elnökévé választották. 1920-1925 között nemzetgyűlési képviselő volt. Magyar nyelvű pecsét használata miatt a turócszentmártoni ügyvédi kamara fegyelmi eljárást indított ellene, de a képviselőház ezt tiltó törvény hiányában zaklatásnak minősítette az elleni indított eljárást, mentelmi jogát ezért nem függesztették fel.A turócszentmártoni ügyvédi kamara kudarca. Híradó 37/96, 3 (1924. április 25.) 1925-ben az ún. érsekújvári egyezmény megkötése után meghalt Petrogalli Oszkár, s Lelley környezete felfüggesztette Bittó Dénest pártbeli funkciója alól, ami az egyezség felborulásához és a pártja ellenzékének felülkerekedéséhez vezetett.Flachbarth Ernő 1928: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle 4/1, 105–106. Gondolkodott a pártból való kiválásról és a Mikle-féle Országos Magyar Parasztpárthoz való csatlakozásról is.Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája.
1925-ben belső pártharcokA PMH tudósításai szerint pártszakadást tervezett, illetve vesztegetésbe keveredett. Vö. PMH 4/190, 3 (1925. augusztus 25.) következtében kénytelen volt lemondani az OKP elnöki tisztségéről, s a pártból is kizárták. Helyére Szüllő Géza került. Ezután Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven új politikai pártot alapított. Az 1925-ös választási kudarc után aktivista politikát folytatott, de jelentősebb szerepet már nem töltött be a szlovákiai magyar politikai életben. Anyagi gondjai miatt 1934-ben öngyilkosságot kisérelt meg.
1935-ben állítólag öngyilkosságot kísérelt meg.Slovenský denník 18/192, 3 (augusztus 22.) 1935-ben Pozsonyba költözött, és a Közigazgatási Bíróság tanácsosa lett. A második világháború után Pozsonyligetfalura internálták, lakását és vagyonát elkobozták. Egy pozsonyi panzióban érte a halál 1949-ben.
Fia Lelley János mezőgazdász, növénynemesítő.
Irodalom Simon Attila 2007: Lelley Jenő aktivista kísérlete a húszas évek végén. Adalékok a két világháború közötti szlovákiai magyar aktivizmus történetéhez. In: Simon Attila (szerk.): Acta Historica Danubiensia 1, Komárom, 36-45. 2002 Elbeszélt történelem: Lelley János "Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet". In: Fórum Társadalomtudományi Szemle IV/2. Angyal Béla: Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938.
Jegyzetek
Források A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, Személyiségek
Kategória:Nyitraiak Kategória:Nyitranagykériek Kategória:Pozsonyiak Kategória:Csehszlovákiai magyar politikusok Kategória:Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)-tagok Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek