A Perui Kommunista Párt (Spanyolul: Partido Comunista del Perú), elterjedtebb nevén a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso), egy maoista nézeteket valló gerilla szervezet Peruban. A Fényes Ösvény 1980-ban kezdett fegyveres akciókat, ugyanezt az évszámot tartják a Perui belső viszályok kezdetének (a maoisták a Népek háborújának nevezik), amely során a fegyveres konfliktust értjük a perui kormány és a Perui Kommunista Párt fegyveres szárnya (Fényes Ösvény) között. Később csatlakozott 1982-től a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom is. A Fényes Ösvény kezdeti célja az volt, hogy átalakítsák az általuk vélt burzsoá demokráciát Mao Ce-tung elvein alapuló "Új demokráciává". Úgy hitték, hogy a proletárdiktatúra létrehozása, kulturális forradalmat gerjeszt, ami szikrázó világforradalomhoz, végül tiszta kommunizmushoz vezet. A képviselői szerint a már létező szocialista országok revizionisták, és ők az úttörői a világ kommunista mozgalmának. A Fényes Ösvény ideológiája és taktikája meghatározó volt más maoista felkelő csoportok körében, nevezetesen a Nepáli Kommunista Pártban és más forradalmi internacionalista mozgalmakhoz köthető szervezetekben.Maske, Mahesh.
Széles körben elítélve brutalitásáért,"Shining-Path", Encyclopædia Britannica.Truth and Reconciliation Commission. beleértve erőszak alkalmazása a helyi parasztok, földművesek, szakszervezeti vezetők, választott tisztségviselők és a civil lakosság ellen,Burt, Jo-Marie (2006). a Fényes Ösvényt terrorszervezetté nyilvánította a perui kormány, az USA és Kanada.US Department of State, April 30, 2007.Government of Canada. Az Európai Unióban 2002 májusa óta szerepel a terrorszervezetek listáján,2002/334/EC: Council Decision of 2 May 2002 on specific restrictive measures directed against certain persons and entities with a view to combating terrorismCouncil Common Position of 2 May 2002 updating Common Position 2001/931/CFSP on the application of specific measures to combat terrorism amely körülbelül félévente frissül.A Fényes Ösvény ellen 2015 decemberében a következő jogszabályok voltak hatályosak: a Tanács (EU) 2015/1325 végrehajtási rendelete (2015. július 31.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2015/513 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről valamint a Tanács (KKBP) 2015/1334 határozata (2015. július 31.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2015/521 határozat hatályon kívül helyezéséről
A vezetője, Abimael Guzmán 1992-es elfogása óta a Fényes Ösvény meghanyatlott, azonban a 2000-es években is mutatott még aktivitást.Rochlin, p. 3. A kolumbiai fegyveres csoportokhoz hasonlóan, a Fényes Ösvény egyes részei igen hatékony kokain csempészetként működtek, látszólag paternalista kapcsolatot létesítve a helyiekkel, falusiakkal.Simon Romero, "Cocaine Trade Helps Rebels Reignite War in Peru", The New York Times, March 17, 2009
Név eredete A név, Fényes Ösvény, megkülönbözteti a csoportot a többi perui kommunista szervezettől, melyek mind Peru Kommunista Pártjaként hivatkoznak magukra. Az elnevezés José Carlos Mariátegui, az eredeti Perui Kommunista Párt (PKP) megalapítójának 1920-as kijelentésére vezethető vissza. "El Marxismo-Leninismo abrirá el sendero luminoso hacia la revolución" (miszerint „a marxizmus–leninizmus fényes ösvényt nyit a forradalomhoz”).
Ez a kijelentés szerepelt a Fényes Ösvény egyik csoportja által kiadott újság címlapján is. Perui kommunista csoportok gyakran megkülönböztethetők az általuk készített publikációk alapján. A csoport követőit “szenderisták”-nak hívják. Az összes dokumentum, folyóiratok és más anyagok, melyek a szervezettől származnak, jelölve vannak a Perui Kommunista Párt (PKP) által. Akadémikusok gyakran PKP-SL -ként hivatkoznak rájuk.
Története A Fényes Ösvényt az 1960-as évek végén alapította Abimael Guzmán, egykori filozófia professzor (követői által álnéven szólítva Presidente Gonzalo). A tanításai megteremtették a fegyveres maoista szervezet alapját. A Perui Kommunista Szerveződésből – Bandera Roja (Piros Zászló)-, vált ki, amelynek vezetőségében Guzmán is jelen volt, amely 1964-ben alakult egy szétválást követően az eredeti Perui Kommunista Pártból. A PKP pedig a Perui Szocialista Pártból származtatható, amelyet José Carlos Mariátegui alapított 1928-ban.
A Fényes Ösvény először a Huamanga tartománybeli San Cristóbal Egyetemen alakult meg, amely Ayacucho megye északi területén található. Az egyetem fél évszázad után nyitott újra, és az újonnan induló osztályokból, sok tanuló vette át a Fényes Ösvény radikális ideológiáját. 1973, illetve 1975 között, a Fényes Ösvény tagjai átvették az irányítást a diáktanácsok felett a Huancayo-i és La Cantuta-i egyetemeken, és komoly befolyást szereztek a Lima-i Nemzeti Mérnöki Egyetemen, és a San Marcos Nemzeti Egyetemen. Később sok hallgatói választást buktak el az egyetemeken, beleértve Guzmán egyetemén is. Majd befejezték az egyetemeken való toborzást, és újraszerveződtek.
1980. március 17-től a Fényes Ösvény titkos összejöveteleket tartott Ayacuchóban, melyeket a Központi Bizottság második plenárisaként neveztek.Gorriti, p. 21. Mely létrehozta a "Forradalmi Igazgatóságot", ez politikai és katonai jellegű volt, és parancsba adta a fegyveres erőinek, hogy menjenek és biztosítsák a tartományok stratégiai pontjait, hogy elkezdhessék a "fegyveres harcot", a Kínában Deng Xiaoping által indított revizionizmusnak, és az 1978-tól tartó gazdasági siker ellenére. Szintén megtartották az "Első Katonai Iskolát" melynek során katonai taktikákat, fegyverhasználatot tanítottak a tagok számára, mindenféle gazdasági, morális, vagy tudományos megfontolás nélkül. Továbbá részt vettek egy maoista gyakorlatban "Kritika és Önkritika", mely segít megtisztulni a rossz szokásoktól, és elkerülni a hibákat, azonban a válogatás nélküli gyilkosságok voltak az első hibáik, mely a lakosság félelmét eredményezte, a támogatásuk helyett (Lucanamarca mészárlás). Az Első Katonai Iskola ideje alatt, a Központi Bizottság tagjait kemény kritikák, vádak érték. Guzmán a Fényes Ösvény egyértelmű vezetőjeként emelkedett ki az Első Katonai Iskolából.Gorriti, pp. 29–36.
Gerilla háború Amikor Peru katonai kormánya engedélyezte a választásokat először egy jó pár év után 1980-ban, a Fényes Ösvény egyike volt a kevés bal oldali politikai pártoknak, amelyek elutasították a részvételt. Helyette megkezdték a gerilla háborút Ayacucho megye felvidékén. 1980. május 17-én az elnöki választások előestéjén, elégették a szavazóurnákat Chuschi városában. Ez volt az első háborús cselekmény a Fényes Ösvény részéről. A tetteseket gyorsan elkapták, és további urnákat szállítottak Chuschi-ba. A választások komolyabb fennakadások nélkül folytatódtak, és elenyésző médiavisszhangot váltott ki.Gorriti, p. 17.
1980-as évek során a Fényes Ösvény növekedett, ellenőrzött terület nagysága, és a harcosok számának szempontjából is, főleg az Andean felvidéken. Támogatást kapott helyi parasztoktól, földművesektől, a központi kormány által okozott politikai űr betöltése, és a "népi igazságszolgáltatás" nyújtása miatt. Ez ahhoz vezetett, hogy több perui falu parasztsága szimpátiát mutatott a Fényes Ösvény felé, főleg az elszegényedett és elhanyagolt megyékben, mint amilyen Ayacucho, Apurímac, és Huancavelica. Bizonyos kicsi és elhanyagolt városok civil lakossága, melyek részt vettek a népi igazságszolgáltatás eljárásaiban, főleg, amikor áldozataivá váltak, széles körben ellenezték.
A Fényes Ösvény hitelességét segítette a kormány kezdetben gyenge válaszreakciója a felkelésre. Több mint egy évig a kormány nem hirdetett szükségállapotot a térségben, ahol a Fényes Ösvény működött. A belügyminiszter, José María de la Jara, úgy gondolta, hogy a csoport könnyedén legyőzhető rendőri akciók során. Továbbá, az elnök, Fernando Belaúnde Terry, aki 1980-ban került újra hatalomra, vonakodott felhatalmazni a fegyveres erőket, mivel az első kormányzásának katonai puccs vetett végett. Ennek az eredménye az lett, hogy azok a parasztok, akik a Fényes Ösvény területén éltek, azt gondolták, hogy az állam tehetetlen, vagy nem foglalkozik a problémáikkal.
1981. december 29-én a kormány "sürgősségi zónákat" hozott létre a három andoki megyében (Ayacucho, Huancavelica és Apurímac), és felhatalmazta a katonaságot arra, hogy bármilyen gyanús személyt önkényesen őrizetbe vegyen. A katonaság visszaélt ezzel az erővel, ártatlan embereket tartóztattak le, és vetettek alá kínzásoknak, nemi erőszaknak kihallgatás közben.Amnesty International.Human Rights Watch "The Women's Rights Project." Rendőrség, katonai erők, és a Népi Gerilla Hadsereg tagjai (Ejército Guerrillero Popular, vagy EGP) számos mészárlást végeztek a konfliktus során. Katonák fekete sí-maszkokat viseltek, hogy elrejtsék személyiségüket, és védjék magukat, és a családjukat. A maszkok megfélemlítők voltak, habár, a katonák személyiségét is elrejtette, az általuk elkövetett bűncselekmények során.
Egyes területeken, a fegyveresen képzett parasztok lázadó ellenes csoportokba szerveződtek, melyeket "rondáknak" neveztek. Általában gyengén felszereltek voltak, annak ellenére, hogy az állam biztosította a fegyvereket számukra. A rondák megtámadták a Fényes Ösvény gerillákat. Az első ilyen támadás 1983 januárjában volt, Huata közelében, amikor a rondák megöltek 13 szenderistát februárban Sacsamarcában. 1983 márciusában a rondák brutálisan meggyilkolták Olegario Curitomay-t, Lucanamarca egyik parancsnokát. A város főterére vitték, megkövezték, leszúrták, felgyújtották, és lelőtték.Comisión de la Verdad y Reconciliación.
Áprilisi válaszukban a Fényes Ösvény Huanca Sancos tartományban, Yanaccollpa, Ataccara, Llacchua, Muylacruz és Lucanamarca városaiban 69 embert öltek meg, ezt nevezték a Lucanamarca-i mészárlásnak. Ez volt az első alkalom, hogy a Fényes Ösvény parasztokat mészárolt le. Hasonló események követték, mint például Hauyllóban, Tambo Kerületben. A gerillák megöltek 47 parasztot, beleértve 14 gyermeket 4 és 15 év között. További mészárlások történtek a Fényes Ösvény által Marcas-ban 1985. augusztus 29-én. bélyegkép|243x243px|Területek, ahol a Fényes Ösvény tevékenykedett Peruban A Fényes Ösvény támadásai nem vidékre korlátozódtak. Támadások történtek az infrastruktúrával szemben Limában, civil áldozatokat követelve. 1983-ban több elektromos adótornyot is szabotáltak, ezzel városszerte áramkimaradásokat okozva, és felgyújtották és megsemmisítették a Bayer ipartelepet. Ugyanebben az évben, felrobbantottak egy bombát a Popular Action kormánypárt irodáiban. Fokozva cselekményeit Limában, 1985 júniusában felrobbantottak elektromos adótornyokat, áramkimaradást okozva, és autóbombákat robbantottak a kormányzati palota és az igazságügyi palota közelében. Őket gyanúsítják egy bevásárlóközpontban való robbantással is.Human Rights Watch. Akkor, amikor Fernando Belaúnde Terry elnök az argentin elnököt,Raúl Alfonsín-t fogadta. Az egyik utolsó limai támadásukban, 1992. július 16-án, a csoport egy erőteljes bombát robbantott fel a Tarata Úton, Miraflores Kerületben, tele civillel, felnőttekkel, gyerekekkel,"Ataque terrorista en Tarata." megölve 25 embert, és megsebesítve további 155 civilt.