Ivánfi Jenő, született Weisbrunn Ignác„a vidéki színpadokon már zsidó jargon és zsidó termet tükrözi vissza a magyar jelleget s ha Ditrói (Himmelstein) Mór kolozsvári színházi direktor csakugyan kineveztetik a nemzeti színház főrendezőjévé, Fáy (Frankl) Szeréna, Ivánfi (Weisbrunn Ignácz) Jenő és Faludi (Held) Kálmán mellé majd kapunk még több művészt, kik annak a nyelvnek lesznek apostolaivá, a melyet a zsidó matadorok kegyelméből beszél a sajtó, színész és beszélnek már a szalonok." Magyar Szemle, 1894 (6. évfolyam, 1-52. szám) (Szeghalom, 1863. október 6. – Budapest, 1922. szeptember 26.) színész és színházi rendező. A budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi Társaság tagja (1922).
Élete Zsidó családban született, mint Weisbrunn Mózes és Breuer Katalin fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Elvégezte az Országos Színművészeti Akadémiát, utána Győrbe, majd Szegedre szerződött. A szegedi színház leégése után meghívták a kolozsvári nemzeti színházhoz. 1893-ban hosszabb tanulmányútra ment külföldre, ahol megismerkedett Németország, Franciaország és Anglia színészetével, közben Paulay Ede megbízásából drámákat fordított. Hazatérése után, 1893 októberében a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1912-től rendezőként is dolgozott. 1922-ben főrendezővé nevezték ki.
1906-ban megvette Knauz Nándor Esztergom-kerektavi villáját 4400 koronáért és nyaralóvá bővíttette.ESZTERGOM XI. évfolyam 1906. május 20. szám 4. oldal
Színészként elsősorban klasszikus drámák szerepeit alakította. Főbb alakításai: III. Richárd (Shakespeare), Oedipus király (Szophoklész), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája).
Színműveket írt és fordított. Lefordította a Nemzeti Színház számára többek között Molière Tartuffe-jét, Friedrich Hebbel Judith-ját, Racine Britannicusát. Cikkei megjelentek többek között a kolozsvári Ellenzékben, a Fővárosi Lapokban, a Magyar Géniuszban, valamint külföldi lapokban.
Munkái A mult (drámai költemény, Kolozsvár, 1890) A tenger és szerelem hullámai (szomorújáték öt felvonásban. Franz Grillparzer darabjának fordítása, Budapest, 1892) Samil a mórok hercege (dráma négy felvonásban; Abonyi Lajossal együtt) Sappho (szomorújáték öt felvonásban. Grillparzer darabjának fordítása.) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1893. november 24-én Századvégi leányok (színmű három felvonásban) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1896. április 10-én.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar rendezők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Szeghalmiak Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek