bélyegkép|450px|Ausztronéz nyelvek a térképen pirossal Az ausztronéz nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Délkelet-Ázsia és Óceánia, valamint Madagaszkár. A 21. század elején a nyelvtudomány mintegy 960 különböző nyelvet tart számon ebben a családban, 380 millió beszélővel. Az ausztronéz nyelvek között sok nagy irodalmi és államnyelv van, a többségük azonban a Csendes-óceán kisebb-nagyobb szigetein használatos, némelyikük csak néhány száz vagy ezer beszélővel.
Története, jellegzetességei
A nyelvtudomány a nyelvcsalád eredetét Tajvan szigetéig tudja visszavezetni, ahol az őslakosok még ma is használnak néhány ausztronéz nyelvet. E nyelvek hordozóinak széttelepülése az i. e. 5. évezredben kezdődött meg, de csak jóval később gyorsult fel.
Az ausztronéz nyelvek ezen az óriási területen hasonló szerkezetűek, alapszókincsükben is sok a közös szó, azonban a kölcsönös érthetőség bizonyos foka csak az egymással szorosabban rokon nyelvek, egymáshoz közelebb élő népcsoportok között fordul elő.
E nyelvek hangrendszerére általában a kevés különböző fonéma (magán- vagy mássalhangzó) jellemző. Gyakoriak a magánhangzók, a szó vége legtöbbször magánhangzóra végződik. Ragozó nyelvek, elő-, utó- és belragokkal - vagy különírás esetében elöljárókkal és névutókkal.
Többes szám első személyben megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív alakokat: például a maláj nyelvben kita = mi (én és ti); illetve kami = mi (én és ők, nem ti)
A névszók között gyakori a kettős szám, sőt keleten hármas szám is előfordul az egyes és többes szám mellett. A nyelvcsalád sok tagja megkülönbözteti a birtokviszony esetében az állandó és alkalmi birtokosságot.
Az írásuk túlnyomórészt latin betűs; a batak nyelvnek indiai eredetű írása van (lontara írás).
Az ausztronéz nyelvcsalád etnikumai a maláj-polinéz rasszhoz tartoznak, de egyes csoportjaik észrevehetően különböznek egymástól: például az új-zélandi maorikban feltűnőbbek a mongolos vonások, a melanéziaiak bőre sötétebb. A madagaszkári malagaszok afrikai eredetű etnikumokkal is keveredtek, ezért rajtuk negrid vonások figyelhetők meg.
A családhoz tartozó nyelvek
Tajvani ág atajal coni Pajvan nyelvek ami bunun pajvan szároa Maláj-polinéz ág maláj tyam (cham – kihalt) Nyugati maláj-polinéz nyelvek Délkelet-ázsiai nyelvek Fülöp-szigeteki nyelvek szebuano maranao minahaszanó tagalog Malgas nyelvek Nyugat-indonéziai nyelvek indonéz borneói nyelvek szumátrai nyelvek jávai nyelvek bali-szaszak nyelvek celebeszi nyelvek Nyugati-mikronéziai nyelvek papaui chamorro Középső maláj-polinéz nyelvek manggarai ngadha roti tetum burui Dél-halmaherai nyugat-új-guineai nyelvek buli numfor-biak varopen Óceániai nyelvek Polinéz nyelvek hawaii tahiti maori szamoai tongai tokelaui tuvalui Mikronéziai nyelvek csúki fidzsi gilberti (kiribati) mota hiri motu (pidzsin) palaui yap-szigeteki
Korábban a tai-kadai nyelvcsalád nyelveit (például thai nyelv, lao nyelv) is ide sorolták egy külön ágként („thai ág”).
Források
Kategória:Nyelvcsaládok