Angyalffy Mátyás András1776. február 14-én a tatai plébániatemplomban két gyermeket kereszteltek, egy kislányt és egy kisfiút. Utóbbi „Georgius Engelmon” molnár („Molitor Catholicus”) és „Clara Milvasser” fiúgyermeke, „Mathias Andreas Cath[olicus] ex Naszal”. A keresztszülők „Andreas Hodlekner Molitor in almas Cath:[olicus]” és „Anna Maria Gedl”. Lásd Fülöp Éva Mária, i.m. (Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.), agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára.

Családja és származása Római katolikus polgári családban született. Apja Engelmann György (1747–1785), naszályi molnár mester, anyja Róth Klára (1756–1814). Apja korai halála után az anyja férjhez ment 1786. május 29-én Pachl Bertalan (1765–1831) naszályi molnárhoz, aki tovább vitte a naszályi malmot. Mostohaapja révén több féltestvére született édesanyjától: az egyik Pachl Terézia (1791-1865), akinek a férje Lakner Mátyás (1784–1860), az ószőnyi uradalmi tiszttartója gróf Zichy Jánosnak (1777–1830), illetve Pachl Klára (1787–1852), akinek a férje, idősebb Kollár János (1783–†?), aki a Győri püspökség fertőrákosi uradalmi tiszttartója volt. Unokahuga Lakner Alojzia (1810-1879), akinek a férje Schandl János (1799-1881), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr községi tanácsosa, gyümölcs- és gabonakereskedő, földbirtokos.

Élete Korán végzett tanulmányaival, tanult a lipcsei egyetemen is, utazásokat tett a modern mezőgazdasági rendszerek tanulmányozására Nyugat-Európában, Svájcot és Angliát is érintve. Rendszeresen olvasott latin, görög és héber nyelven, ezenkívül beszélt angolul, franciául, németül, spanyolul és portugálul. Előbb ismeretlen „előkelő családnál” nevelősködött, majd Festetics György gróf 1818-ban a gyermekei nevelésével bízta meg, és meghívta tanárnak Georgikonába.A gróf érdeklődését Grundsätze der Schaafkultur című munkája keltette fel, melyet a szerző neki ajánlott, s itt említi, hogy e művet Fertőrákoson írta. Itt öt évig tanított mezőgazdaságtant, jószágkezelést és gazdasági technológiát, eleinte gazdasági másodtanárként, utóbb vezető tanárként. Két éven át az archoni (igazgatói) tisztséget is betöltötte, akinek a feladata a tanárok ellenőrzése és az elméleti és gyakorlati oktatás összhangjának biztosítása volt. 1822-ben vagy 1823-banMagyar agrártörténeti életrajzok: 1822, Szinnyei: 1823. kilépett innen, és Pestre költözött, teljesen az irodalomnak szentelve magát.Gazdasági folyóiratai előfizetési ajánlataiból pontosan azonosítható pesti három lakása: 1824-ben az akkori városfal melletti Széna piacra nyíló Kecskeméti utca 530. szám alatt; 1828/29-ben a (váci) Országúti br. Orczy házban, amelyben a Trattner és Károlyi Könyvnyomda is volt; 1831 tavaszán ismét „a’ szénapiaczon, a’ Református templom és a’ két oroszlán vendégfogadó között, Rottenbiller házban, első emeleten balra” lakott. Lásd Fülöp Éva Mária i.m. A következő években két könyvet írt. 1824-ben Mezei Gazdák Barátja címmel folyóiratot alapított, amely 1824. július 3-ától 1825. június 25-éig hetente jelent meg, majd anyagi okok miatt megszűnt. 1829–30-ban egy évig ismét megpróbálkozott a lappal, de támogatás hiányában ismét meg kellett szüntetnie. 1832-ben Mezei Gazda címen havonta megjelenő folyóiratot adott ki, de ebből is csak 6 füzet jelenhetett meg. A cikkek egy része a Nyugat-Európában tanulmányúton lévő mezőgazdász fiának beszámolóira épült, különösen a hazai és külföldi állapotok összevetésében.

Gyermekei közül Klára leánya (szül.: 1819) és Mátyás fia (szül.: 1821) mindketten Keszthelyen születtek. Két fiát anyagi nehézségei miatt egy időben maga tanította, az idősebbiket, Andrást külföldre tudta küldeni tanulni.

A Magyar Tudós Társaság, miután akkor már több gazdasági társaság oklevelével tüntette ki, 1832. március 9-én levelező tagjai sorába választotta. Ennek ellenére nagy szegénységben halt meg.

Házassága és leszármazottjai Felesége Rigler Jozefa Terézia, akitől született: Angyalffy Klára Terézia Kornélia (Keszthely, 1819. április 30.) Angyalffy Mátyás (Keszthely, 1821. szeptember 8.)

Művei Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg, 1817. (Ism. Tud. Gyűjt. 1823. III.) Ökonomie der Landwirthschaft. 2 Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. Halle, 1826. No. 203.) Grundsätze der Feld kultur. 4. Theile. Pest, 1823–24. (Ism. Allg. Liter. Zeitung. 1826. No. 679.) Juhász-káté. Uo. 1830. Közönséges baromorvosi könyv. Kassa, 1836. (Névtelenül.)

Jegyzetek

Források

Pintér János: Angyalffy Mátyás András. 37–40. oldalak Magyarország bibliographiája 1712-1860. (Szerk.: Petrik Géza) Balásházy János: Emlékbeszéd Angyalffy Mátyás lev.tag felett. Tartotta A’ Magyar Tudós Társaság’ Nagy Gyűlésében, dec. 21. 1844. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ Évkönyvei 1842–1844. VII. k. 1. r. VIII. Buda 1846, 78–85. Fülöp Éva Mária: „Kedves Hazámfiai, mozdulni kell...” Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776‒1839). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013–2015. 67–104.

Kategória:Magyar tudományos írók Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar állatorvosok Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1839-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók