A -hegy (kínai: 五台山, pinjin: Wǔtái Shān), vagy , szent helyszín a kínai buddhizmusban, Kína északkeleti tartományában, Sanhszi tartományban, A hegyet lapított hegycsúcsok csoportja veszi körbe. Közülük az északi hegycsúcs, a vagy a legmagasabb a maga méterével, amely egyben Észak-Kína legmagasabb pontja is.
A hegyen 53 szent kolostor és templom található, amelyek jelentősnek számítanak a kínai buddhizmusban. 2009-ben az UNESCO hivatalosan is felvette a helyszínt a világörökségek közé.China’s sacred Buddhist Mount Wutai inscribed on UNESCO’s World Heritage List. UNESCO World Heritage Centre
Kulturális háttér A -hegy négy szent hegy egyike a kínai buddhizmusban. Mind a négy hegyet egy-egy bódhiszattva bodhimandájának (megvilágosodási helyszín, , 道場) tartják. A -hegy a bölcsesség bodhiszattvájának, Mandzsusrínak (, 文殊) a bodhimandája már ősidők óta.Williams, Paul. Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations. 2000. p. 227 A négy hegy közül először a -hegyet nevezték szentnek az Avatamszaka-szútra (, 華嚴經) egyik fejezete végett, amely több bodhiszattva lakhelyét is jellemzi. A szöveg szerint Mandzsusrí egy tiszta, hideg hegyen lakik északkeleten. Így azonosították be a -hegyet, amelyet úgy is neveznek, hogy Tiszta, Hideg hegy (, 清涼山). Úgy tartják, hogy a bodhiszattva gyakran megjelenik a hegyen közönséges zarándok, szerzetes, vagy leggyakrabban ötszínű felhő formájában. Ezen felül a -hegy állítólag szerepel a tibeti buddhizmusban is.Tuttle, Gray (2006). 'Tibetan Buddhism at Ri bo rtse lnga/Wutai shan in Modern Times.' Journal of the International Association of Tibetan Studies, no. 2 (August 2006): 1-35. forrás: (hozzáférés: 2016-01-01)
A -hegyen találhatók Kína legősibb fa épületei, amelyek épen maradtak egészen a Tang-dinasztia (618–907) óta. Ezek közé tartozik a Nan-csan templom főépülete (782) és a Fo-kuang templom keleti főterme (857). Ezeket 1937-ben és 1938-ban fedezte fel egy épülettörténész csapat, köztük a neves 20. századi történész, Liang Szicseng. Az épületek építészeti kialakítását azóta sinológusok és a hagyományos kínai építészetben jártas kutatók is tanulmányozták. Egyikőjük, Nancy Steinhardt, osztályozta az építményeket a termeik szerint, úgy, hogy az megfeleljen a 12. századi kínai építészeti kézikönyvben leírt teremtípusoknak.
2008-ban a -hegyen végzett munkálatok miatt, hogy megfeleljen az UNESCO világörökségi követelményeknek, helyi lakosokat költöztettek ki otthonaikból, és távoli helyeken telepítették le őket.
Főbb templomok
A templom (南山寺) a -hegy egyik nagy temploma, amelyet eredetileg a Jüan-dinasztia idején építettek. A templomegyüttes hét teraszból áll, amelyek három részre vannak osztva. Az alsó három terasz neve Csi-le templom (極樂寺), a középső a terem (善德堂), és a felső három a templom (佑國寺). A legfőbb templomok közé tartozik még a , a és a templom.
További jelentős templomok a -hegyen: Souning templom, Bisan templom, Puhua templom, Taj-luo Ting, Csi-hszian templom, Sifang Tang, Su-hsziang templom, Kuang-cung templom, Kuan-jin Tung, Longhua templom, Luomuhou templom, Csinkö templom, Csan-san templom, Van-fo Kö, Kuan-haj templom, Csu-lin templom, Csi-fu templom, Ku-fo templom stb.
További templomok: Jan-csing templom, Nan-csan templom, Mimi templom, Fo-kuang templom, Jan-san templom, Cun-seng templom, Kuang-csi templom stb.
Galéria
Jegyzetek
További információk China's Holy Mountain: An Illustrated Journey into the Heart of Buddhism by Christoph Baumer. I.B. Tauris, London 2011. . -hegyi templombelsők fotói
Kategória:Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok Kategória:Buddhizmus Kínában Vutaj Vutaj Vutaj Kategória:Sanhszi Kategória:Kína világörökségi helyszínei