Nedecei Nedeczky István (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1832. március 22. – Biharugra, 1908. szeptember 3.István Nedeczky, geni.com) földbirtokos, 1848-as honvéd, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, országgyűlési képviselő.

Élete jobbra|bélyegkép|A Nedeczky-kastély, Lesencetomaj (2011) Az ősrégi nemesi származású nedecei Nedeczky család sarja. Apja nedecei Nedeczky Lajos (1800–1841), Deák Ferenc kedves, ifjúkori barátja, balatonedericsi és lesencetomaji földbirtokos volt, megyei aljegyző, majd szolgabíró a szántói járásban, anyja a nemeskéri Kiss család sarja, nemeskéri Kiss Emma (1813-1856), Deák Ferenc unokahúga volt. Apai nagyszülei nedecei Nedeczky Ferenc (1769–1835), Zala vármegyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, és lomnicai Skerlecz Mária Klára (1777–1828) voltak. Anyai nagyszülei nemeskéri Kiss József (1786-1829), földbirtokos és kehidai Deák Jozefa (1791–1853) voltak.

A fiatal Nedeczky István 1848 augusztusában, alig 16 évesen a zalaegerszegi nemzetőrök közé állt, később a forradalmi honvéd hadseregben részt vett a téli hadjáratban és a branyiszkói ütközetben is. Azután a 7. huszárezredhez vezényelték, ahol százados lett. Végigharcolta a nyári hadjáratot a világosi fegyverletételig. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után büntetésből közlegényként besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében szabadult. 1863-ban elhatározta, hogy Párizsba utazik a nagybátyjához, onnan esetleg tovább Itáliába, és beáll a magyar légióba. 1863. október–novemberében Kossuth Lajos a Torinóba érkező Nedeczkyt megbízta egy esetleges galíciai felkelés, illetve az olasz–osztrák háború esetén megszervezendő magyarországi felkelés előkészítésével.Turulmadár fenn az égen: Nemzeti legendárium (1849–1914) A forradalmárKossuth Lajos életútja (1802–94) Torinóban Nedeczky tagja lett a Dante Alighieri szabadkőműves páholynak.Nyárády 1864

A Nedeczky–Almásy-összeesküvés 1864-ben szervezkedni kezdett Almásy Pállal és Beniczky Lajossal Magyarország függetlenségének helyreállításáért az 1848-as törvények alapján. Az egész országot átfogó szervezkedésnek az élén Nedeczky, illetve a Kossuthtól független Almásy Pál állt. A Nedeczky által vezetett szervezkedés a Dunántúlra terjedt ki, és jelentős részben az 1861-es honvédegyleti kapcsolatokra alapozta a működését, a Beniczky és Almásy vezette összeesküvők viszont a Dunától keletre és északra szerveződtek.Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859–1867 Pesten a „Kis Pipa” vendéglő volt a szervezkedők törzshelye és az idegen börtönökből hazaérkező hazafiaknak fővárosi útjukban az első megálló. Az Almásy és Nedeczky-féle összeesküvők is itt tartották gyüléseiket, és a szövetség egyik ré­szét itt robbantotta szét 1864. március 15-én az osztrák rendőrség. Még elfogatása előtt Nedeczky szervezkedése március 13-án, a bécsi forradalom évfordulóján Pest belvárosában kisebb utcai tüntetést rendezett.Vasárnapi Ujság 1907. 54. évfolyam 8. számA titokban ünnepelt március 15-ék története A szervezkedés lebuktatója a császári besúgóhálózat egyik embere, az összeesküvő Asbóth Lajos volt, akit már 1862-től az osztrák rendőrség fizetett, és aki provokátorként 10 000 Ft díjazás fejében elvállalta az Almásy-féle összeesküvés katonai vezetését. Így hát a szervezkedés rövid úton lelepleződött, és Nedeczkyt Almásyval együtt a pesti Angol Királynő Szállóban letartóztatták. Nehéz helyzetbe került a két vezető, hiszen mindketten országgyűlési képviselők voltak Debrecenben, Almásy Pál pedig elnökölt is a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ülésen, 1849. április 14-én. Ő hirdette ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot és ő volt – báró Perényi Zsigmond felsőházi másodelnök és Szacsvay Imre képviselőházi jegyző mellett – az okmány egyik aláírója is.

A rendőrségi jelentésből sok minden megtudható Nedeczkyről: katolikus, magas, sovány férfi, haja fekete, szeme kék, körszakállt visel, beszél a magyaron kívül németül, kevéssé latinul és franciául, 330 forint és egy ezüst óra volt nála. Letartóztatásának indoka: hazaárulás. A haditörvényszék Nedeczkyt kötél általi halálra és nemességének elvesztésére ítélte, de kegyelemből a két fővádlott halálos ítéletét 20-20 évi várfogságra változtatták, amelyből Nedeczky három évet Olmützben le is töltött. Beniczky Lajost 10 évi várbörtönre ítélték, társaikat pedig több évi börtönbüntetésre. jobbra|bélyegkép|230px|Deák Ferenc fényképe, a felvétel Ellinger Ede pesti műtermében készült I. Ferenc József osztrák császártól kegyelmet kapott, amikor a császár Deák Ferencet fogadta az 1866-os königgrätzi vereség után.

1878 és 1906 között az Országos Honvédsegélyző Egylet irodafőnökeként a volt honvédek segélyügyeivel foglalkozott.

Históriai tarokkparti 1869 és 1878 között Temes vármegye országgyűlési képviselője volt, Deák Ferenc unokaöccseként, annak politikailag egyik legfőbb támogatója. jobbra|bélyegkép|230px|Tarokkparti a Szabadelvű Párt klubjában. "…négy öreg ur üti a tarokkot. Jókai, Sváb Károly, Nedeczky István voltak a törzs-partnerek…" A tarokkpartinál Jókai mindig szemben ült Deák Ferenc unokaöccsével, NedeczkyvelAnekdota estére – Egy játékos, aki…

Házassága és gyermekei Nedeczky István feleségül vette gyulai Gaál Konstancia (*1838–?) kisasszonyt, akinek a szülei gyulai Gaál János és Arnold Júlia lányát. Házasságukból két leány született: Nedeczky Franciska Klára Julianna Emma (Dombó, 1857. április 26. – Biharugra, 1934. október 1.).familysearch NedeczkyFerike halotti bejegyzése https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBW-L13?i=581&cat=834518 Férje: nagybölöni Bölöny József (Nagyvárad, 1850. január 2. – Szilaspuszta, 1930. szeptember 27.), színházigazgató, országgyűlési képviselő. Nedeczky Emma Ilona Terézia (Dombó, 1858. augusztus 10. – Balatonederics, 1883. július 27.). Férje: nedeczei Nedeczky Jenő (Balatonederics, 1840. március 13.–Balatonederics, 1914. március 12.), országgyűlési képviselő, Zala vármegye nemesi választmány tagja, földbirtokos.

Művei Az írásművek elmélete. Pest, 1870 A tragédia elmélete. Pest, 1871 A komédia elmélete. Pest, 1872 A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata. Pest, 1872 Aesthetikai dolgozatok. Bp., 1873 Stilisztika. Bp., 1875

Irodalom Nagy Márton: Régi nevek – régi regék, Nagyvárad, 1897 Nyárády Gábor: Judáspénzért a bajtársakat. Adatok az Almásy-Nedeczky-szervezkedés történetéhez, Hadtörténeti Közlemények, 1997. Steier Lajos: Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelentései az 1848/9-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról, Budapest, 1924 Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim Lipp Tamás: Kánkánia, Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1997,

Jegyzetek

Források Magyar életrajzi lexikon Zalai életrajzi kislexikon – nedecei Nedeczky István A Fekete-kastély urai, balatonederics.hu

Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban Lipp Tamás: Kánkánia – összeesküvők

További információk Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Heraldika Kiadó, Bp., 2006 Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1969 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-) Akadémiai Kiadó, 1993– Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. R. Oldenbourg Verlag, München, 1973 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor

Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, Veszprém, 1998 Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, Zalaegerszeg 1994 Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 2005

Kapcsolódó szócikkek Fekete-kastély (Balatonederics) Jókai-hármas

Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyarországi szabadkőművesek István 1832 Kategória:Összeesküvők Kategória:Kegyelemben részesült magyarok Kategória:Az olmützi erőd foglyai Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1908-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar földbirtokosok Kategória:Magyar huszárok Kategória:Bebörtönzött politikusok