Novák Katalin Éva (Szeged, 1977. szeptember 6. –) magyar politikus, közgazdász, Magyarország köztársasági elnöke 2022. május 10-től 2024. február 26-ig. Korábban család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt 2014 és 2020 között a harmadik és negyedik Orbán-kormányok idején, majd 2020–21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter lett. 2017–2021 között a Fidesz egyik alelnöke, 2018–2022 között országgyűlési képviselő.
A 2023-as Befolyáslista alapján ő volt Magyarország 10. legbefolyásosabb személye, a Forbes 2021-es listája szerint a nőknél a közéleti kategória első helyén szerepelt. 2022-ben a Fidesz–KDNP Pártszövetség köztársasági elnökjelöltje lett, jelölését követően, az alaptörvény rendelkezésének értelmében, felfüggesztette párttagságát. 2022. március 10-én az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 6. köztársasági elnökévé választotta. 44 évesen ő lett a legfiatalabb, nőként pedig az első e poszton (női államfőként ugyanakkor megelőzte őt két magyar királynő). Kezdeményezésére a „Köztársasági Elnöki Hivatal” neve „Sándor-palotára” módosult, amit utólag jogszabálymódosításokkal is megerősítettek.
2024. február 10-én, miután nyilvánosságot kapott, hogy az előző évben elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező igazgatóhelyettest, a kitört botrány következményeként bejelentette lemondását a köztársasági elnöki posztról.
Tanulmányai Belföldön 1996-ban érettségizett a szegedi SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban. 1996–2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tanult, itt szerzett okleveles közgazdász diplomát.Nemzetközi Kapcsolatok/Európa Tanulmányok – főszakirány; Környezeti menedzsment – mellékszakirány
1999–2004 között a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Párizs-Nanterre-i Egyetem közösségi és francia jogi képzésén vett részt.
Külföldön Középiskolai évei alatt rövid ideig 1992-ben a Los Angeles-i Arcadia Junior High School diákja volt, 1995-ben pedig a Pont Neuf Alapítvány ösztöndíjasaként tanult Párizsban. Egyetemi hallgatóként 1999 és 2000 között francia–magyar európai uniós képzésen vett részt az IEP, Paris szervezésében Párizsban, majd 2001-ig az Institut d'Etudes Politiques de Paris ösztöndíjával a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete Nemzetközi kapcsolatok szakán tanult. 2002-2003 között európai uniós képzésen vett részt a francia Államigazgatási Egyetem (ENA) és a Külügyminisztérium szervezésében, Párizsban és Budapesten.
Munkahelyei Novák Katalin teljes pályafutását fideszes parlamenti képviselőként, illetve az Orbán-kormányok különböző minisztériumainak posztjait betöltő köztisztviselőként, politikusként töltötte.
2001 és 2003 között külügyminisztériumi referensként dolgozott, majd gyermekei születése után, 2010-ben Martonyi János külügyminiszter kabinetjében lett miniszteri tanácsadó. 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnökeként dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, közben 2013–2014 között a Külügyminisztérium frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa volt. 2014 és 2020 között az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2017-2021 között pedig a Fidesz alelnöke. A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP országos listájának 4. helyéről jutott az Országgyűlésbe, ahol a Magyar–Francia Baráti Csoport elnöke lett.
2020 őszén a negyedik Orbán-kormány családokért felelős tárca nélküli miniszterévé nevezték ki. 2021 decemberében jelentette be Orbán Viktor, hogy őt jelölik Áder János köztársasági elnök utódjának, ezt követően Novák lemondott miniszteri tisztségéről. 2022. március 10-én az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökévé választotta.
Közéleti megbízatásai Politikai szerepvállalása mellett főleg frankofón ügyekkel, a családok, illetve a nők helyzetével foglalkozó szervezetek munkájában vesz részt. 2013–14-ben a Frankofónia Barátai nagyköveti csoport alelnöke volt. 2015-ben a „Political Network for Values” („Politikai Hálózat az Értékekért”) Tanácsadó Testületének alelnöke lett. Ugyanebben az évben a Német–Magyar Ifjúsági Társaság alapító tagja volt, melynek 2016-ban tanácsadó testületi tagja lett. 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központjának tanácsadó testületi tagja lett, 2017-ben a Családbarát fordulat 2010–2018 című kötet felelős szerkesztője volt. 2018-ban a Nők Magyarországért Klub alapító-elnöke és a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalom elindítója volt, majd 2019-ben a Nemzetközi Demokrata Unió női tagozatának (International Women's Democrat Union) alelnöke és a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values) elnöke lett. 2020-ban a Stratégiai és Családügyi Kabinet társelnöke lett.
Magyarország köztársasági elnöke (2022–2024) Megválasztása Főcikk: 2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
Orbán Viktor 2021. december 21-én, egy Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre jelentette be, ami aznap hivatalos Facebook-oldalán is megjelent, hogy Novákot javasolja köztársasági elnöknek a két ciklusát 2022. május 10-én kitöltő Áder János után. A Fidesz–KDNP 2022. február 28-án jelölte Novákot hivatalosan is, miután mind a 132 kormánypárti politikus aláírta ajánlását.Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40) ajánlására van szükség. A 2022. márciusi köztársaságielnök-választás során Novák Katalin 137 szavazattal lett megválasztva, Róna Péterre, az ellenzék jelöltjére 51 képviselő voksolt. Megválasztását követően az ellenzéki képviselők kivonultak a teremből, gratulálni csak a kormánypárti képviselők maradtak. 2022. május 10-én lépett hivatalba, ezzel ő lett az első női, egyben a rendszerváltás utáni legfiatalabb magyar köztársasági elnök.
Novákkal szemben már jelöltségét követően több kritika is megfogalmazódott, mondván, hogy köztársasági elnökként nem fogja tudni képviselni a magyar nemzet egységét. 2022 januárjában ezért felfüggesztette Fideszes párttagságát, ám a kritikákat ezzel sem tudta visszaszorítani. Többen, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is olyan képeket osztott meg közösségi médiaplatformján, amelyeken Novák „Fidesz” és „OV'22” (azaz „Orbán Viktor 2022”) feliratú fülbevalókat visel. Novák egy interjújában arra a vádra, miszerint a Fidesz bábjaként fog tevékenykedni államfőként azt nyilatkozta: „akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet”.
Államfői tevékenysége 230px|bélyegkép|jobbra|Novák Katalin és férje, Veres István részvétnyilvánítást ír II. Erzsébet brit királynő halálát követően (Lancaster House, London, Egyesült Királyság, 2022. szeptember 18.)
Beiktatását követően Novák Katalin első írott nagy interjúját a Telexnek adta, amit azzal magyarázott, hogy „köztársasági elnökként minden magyar embert képviselnem kell, és azokhoz is szeretnék eljutni, akiket az önök felületén keresztül tudok megszólítani”. Tanácsadói csapatába tizenhat közismert személyiség került, köztük Gundel Takács Gábor műsorvezető, Lackfi János író, Martonyi János volt külügyminiszter, Máté Bence természetfotós, Szörényi Levente énekes-dalszerző, és Balog Zoltán református püspök is.
210px|bélyegkép|balra|Novák hivatalos látogatásán Brazíliában, ahol Jair Bolsonaro elnökkel is találkozott (2022 júliusa) 210px|bélyegkép|jobbra|Sergio Mattarellával, Olaszország köztársasági elnökével 2023 januárjában 230px|bélyegkép|balra|Novák találkozója Jichák Hercog elnökkel Izraelben, 2023 novemberében
Beiktatása utáni első fél évben közel egy hónapnyi időt töltött külföldön összesen huszonegy hivatalos útjával, ezzel háromszor annyit utazott mint elődje, Áder, ugyan ennyi idő alatt. Első hivatalos látogatását Lengyelországban tette, ahol találkozott többek között Mateusz Morawiecki, akkori lengyel miniszterelnökkel is. Későbbi útjai során érintette még Brazíliát, valamint a 2023-as törökországi és szíriai földrengéseket követően Ankarába is ellátogatott.
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után Orbán Viktor nem utazott az országba, Volodimir Zelenszkij elnökkel csak telefonos úton egyeztettek, Magyarországról csupán a Momentum Mozgalom ellenzéki képviselői utaztak a háború sújtotta Ukrajnába, 2022. november közepén. Novák ezt követően, november végén Kijevbe ment, ahol találkozott Zelenszkij elnökkel, egyúttal kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőssége a háború kirobbanásában „kristálytiszta”, egyúttal egy mielőbbi igazságos orosz-ukrán béke megkötését sürgette, bár azt nem fejtette ki, hogy ő mit tartana igazságos békének a felek között. Később, második ukrajnai látogatása során 2023 augusztusában arról beszélt, hogy Ukrajna területi integritása vitán felül áll, ők maguk a jogaikért harcolnak. Novák elköteleződését Ukrajna irányába fontos diplomáciai gesztusnak tartották, ám az Orbán-kormány háborúhoz való viszonyulásán nem tudott érdemben változtatni.
A 2023-as Izrael–Hamász-háború kitörését követően Novák szolidaritási látogatást tett Izraelben, amire Ausztráliából visszafelé tartva került sor. November 5-én találkozott Jichák Hercog izraeli elnökkel, majd a vizitet követő videós bejegyzésében kifejtette, hogy „kiállunk Izrael mellett! Mindenkinek, így Izraelnek is joga van megvédenie magát azokkal szemben, akik el akarják pusztítani. Terroristákkal nem lehet tárgyalni”.
Novák Katalin elnöksége alatt a kegyelemben részesítettek aránya rekordot döntött: az esetek 8,97 százalékában, azaz 446 beadványból 40 esetben az elítéltekre nézve kedvező ítéletet hozott. 2023 áprilisában Ferenc pápa Magyarországra látogatott, ennek alkalmából, egy nappal a látogatást megelőzően Novák egyszerre huszonkét elítéltnek adott kegyelmet. A megkegyelmezettek között volt Budaházy György, valamint a Hunnia-ügyben terrorizmus vádjával korábban jogerősen elítélt további személyek is, bár a Hunnia-per vádlottjai közül hétnek már 2022 decemberében megkegyelmezett.
Lemondása
2024. február 2-án, Kaufmann Balázs, a 444 újságírójának cikke nyomán vált nyilvánossá, hogy előző év áprilisában a pápalátogatásra hivatkozva Novák kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki fedezte az intézmény pedofiliáért perbe fogott igazgatóját, és hamis vallomást akart aláíratni az egyik bántalmazott gyermekkel. Az ügy komoly társadalmi felháborodást eredményezett, számos politikai és közéleti szereplő is élesen bírálta döntését. Február 3-án Donáth Anna, a Momentum elnöke elsőként szólította fel Novákot, hogy mondjon le tisztségéről. Ezt követően az összes ellenzéki párt a Mi Hazánkig bezárólag követelte a lemondását.
Novák több napos, az ügyben való hallgatást követően február 6-án az ATV kérdésére a Sándor-palotában elmondta, hogy szerinte minden kegyelmi döntés megosztó, és azt mondta: „Undorodom a pedofíliától, az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekménynek tartom. Az én elnökségem alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is”. Több kérdésre az üggyel kapcsolatban azonban nem válaszolt, döntésére nem adott magyarázatot. A következő napon, február 7-én Donáth Anna levélben fordult az elnök tanácsadóihoz, és arra kérte őket, hogy szólaljanak meg az ügyben, ne maradjanak csendben. Az elnök tanácsadói a következő napokban sorra kezdtek lemondani: elsőként Gundel Takács Gábor, majd őt követte Lackfi János és Szörényi Levente, míg elhatárolódását fejezte ki Tomán Szabina és Czeizel Barbara is.