Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Aladár Pál György Julián Mária (Lábod, 1862. február 15. – Budapest, 1936. május 11.) országgyűlési képviselő. Élete
Széchényi Pál gróf miniszter és gróf Andrássy Erzsébet fia. Tanulmányait otthon és Budapesten végezte, ugyanitt hallgatta a jogot. Majd önkéntes lett és a 10. számú huszárezred tartalékos hadnagyává nevezték ki. Az 1887. évi választáskor a nagyatádi kerületben (Somogy megye) szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott és az országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző szerepelt. 1892-ben nem vállalt mandátumot, hanem gazdálkodott a család horvátországi és somogyi birtokain. 1896-ban Vágvecsén (Nyitra megye) választották meg szabadelvűpárti programmal. A véderő bizottság tagja volt, később pedig a balatoni halászati társulat elnöke. Az őszirózsás forradalom után megalakult Magyar Népköztársaság alatt Somogy vármegye főispánja volt.
Családja Széchényi kétszer nősült. Először 1884-ben Andrássy Natália grófnőt vette el, aki négy gyermeket szült neki:
Gabriella Paula (1885–1924); férje: Henrich von Haugwitz gróf (1870–1927) Mária Erzsébet Natália (1887–1972); férje: Ludwig zu Windisch-Grätz herceg (1882–1968) György Mária (1889–1938) katolikus politikus, a Korunk Szava főszerkesztője, Zemplén vármegye főispánja; neje: Zichy Anasztázia grófnő (1891-1969) Mihály Pál Mária (1895–1959); első neje: Cséry Sarolta (1895–1977); második neje: Szász Katalin (1922–?)
Később Széchényi Aladár elvált első feleségétől, majd újra megházasodott. Ezúttal 1918-ban Viszay Flórát (1897–1983) vette el, akitől még egy gyermeke született:
Emília Mária Franciska (1921–?); első férje: Bornemisza Tivadar báró (1913–1958); második férje: Muzsay József
Munkái
Nyilt levele a vágvecsei kerület választóihoz. Bpest, 1898. Memorandum. Veszprém, év n. (A balatoni halászat érdekében).
Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak. Jegyzetek
Források
A Somogy Megyei Önkormányzat honlapja – Somogy vármegye főispánjai és alispánjai (online hozzáférés) A Széchényi családfa a genealogy.euweb.cz-n
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990–1999. Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., . Magyar politikai és közigazgatási compass (1919–1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., . Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. Új Országgyűlési Almanach 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Somogy vármegye főispánjai Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901)