bélyegkép|250px|Az egyetem központi épülete bélyegkép|250px|Az egyetem központi épülete bélyegkép|250px|A központi épület belső udvara bélyegkép|250px|A központi épület belülről bélyegkép|250px|A kémiai kar bélyegkép|250px|A bölcsészkar (Marianum) bélyegkép|250px|A jogtudományi kar
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában. A BBTE a leghosszabb egyetemi tradícióval rendelkezik a romániai egyetemek közül (története 1581-ben kezdődött Academia/Universitas Claudiopolitana néven), a legnagyobb romániai egyetem (2020-ban kb. 45 000 hallgatót és közel 50 000 tagot számlál akadémiai közössége), és az első helyet foglalja el a romániai egyetemek között: az egyetemek nemzetközi helyezéseit összesítő egyetemi metarangsor első helyezettje a 2016/2017/2018/2019-es években, amelyet a román oktatási és kutatási minisztérium indított 2016-ban (egyesíti az egyetemek főbb nemzetközi rangsorolásait – pl. QS, THE, ARWU).
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatási programokat kínál román, magyar, német, angol és francia nyelven (valamint néhány képzést olasz, kínai, japán stb. nyelven).
Nevét a két következő erdélyi tudósról kapta: Victor Babeș (1854–1926) román orvos, bakteriológus és Bolyai János (1802–1860) magyar matematikus.
Az egyetem az Universitaria Konzorcium (a legjobb romániai egyetemek csoportja) öt tagjának egyike. A BBTE kapcsolatban áll többek között az Egyetemek Nemzetközi Szövetségével (International Association of Universitieshttps://www.iau-aiu.net/), a Santander Csoporttal,https://www.santander.com/en/home az Agence universitaire de la Francophonie-velhttps://www.auf.org/ és az Európai Egyetemi Szövetséggel (European University Associationhttps://www.eua.eu/). Ugyanakkor a BBTE aláírta a Magna Charta Universitatumot, és partneri kapcsolatban áll 50 ország 210 egyetemével; széles körben tekintik Kelet-Európa legrangosabb egyetemének. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemet az Oktatási Minisztérium a felsőfokú kutatási és oktatási egyetemek közé sorolja.
A BBTE története Lásd még: Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
A kolozsvári oktatás története 1581-ben kezdődik, amikor Báthory István erdélyi fejedelem megalapította a jezsuita kollégiumot. A főiskola épületeket és földeket kapott a középkori városfalakon belül, elsősorban a Platea Luporumon (a jelenlegi Mihail Kogălniceanu/Farkas utca). A Collegium Academicum Claudiopolitanum első rektora Jakub Wujek lengyel jezsuita szerzetes volt. A fejedelem felhatalmazta az akadémiai rangra emelt intézményt, hogy magasabb szintű okleveleket (gradus et Baccalaureatus, et Magisterii, et Doctoratus) bocsásson ki. 1585-ben 230 diák tanult itt, hat osztályra osztva. A kollégiumi oktatás latin nyelvű volt, és két kar működött a keretében: Filozófia (3 év), majd Teológia (4 év). 1698 után az intézményt a kordokumentumok Collegium Claudiopolitanum vagy Academia Claudiopolitana néven emlegetik (lásd Andreas Matis 1742-es, Peregrinus Catholicus de peregrina unitaria religione című könyvének borítóját), 1751-től az oktatás latin, majd német nyelven is folyt. 1753-ban Mária Terézia császárnő az intézményt egyetemi ranggal és privilégiumokkal ruházta fel. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után az egyetem a piarista rend adminisztrációja alá került. 1784-ben az intézet neve Királyi Akadémiai Líceum (Lyceum Regium Academicum) lett. A líceum 1850-es újraszervezése után két félegyetemi státusú intézmény működött a keretében (amelyek átmenetet képeztek a középiskolai és egyetemi oktatás között, baccalaureus/magister képesítést nyújtottak, de doctor képesítést nem): (a) az Orvosi-Sebészeti Intézet és (b) a Királyi Jogakadémia. Ezeket később az 1872-ben alapított új magyar egyetembe olvadtak bele.
Az 1848-as forradalmak után, a román nemzet megerősödésével felmerült a nemzeti nyelveken történő egyetemi oktatás kérdése. A románok kifejezett kérésére 1870-ben Eötvös József, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter javasolta Kolozsváron a magyar, román és német nyelvű egyetemi oktatás megkezdését, amit a román elit is örömmel fogadott. Eötvös 1871-es halála után, 1872. október 12-én I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Magyarország királya szentesítette „A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről” szóló XIX. és XX. törvénycikkeket. A Kolozsvári Tudományegyetemen zajló oktatás magyar nyelvű volt, ami elégedetlenséget váltott ki a románok körében. Az eskü letétele után, 1872. december 20-án 258 hallgató kezdte el tanulmányait az intézményben. Négy különálló kar létesült: 1. Jog- és Államtudományi Kar (12 tanszékkel), 2. Orvostudományi Kar (11 tanszékkel), 3. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar (10 tanszékkel) és 4. Matematikai és Természettudományi Kar (7 tanszékkel); a két utóbbi mellé középiskolai tanárképző intézet felállítását rendelték el. A karok egyenlőek voltak, és belső autonómiát élveztek. Az egyetem első rektora a Jog- és Államtudományi Kar részéről jelölt Berde Áron volt. 1895-től lányok is tanulhattak az egyetemen.
Az első világháború után a román hatóságok átvették az egyetem irányítását, így az a Nagy-Románia intézményévé vált. Azokat a magyar alkalmazottakat, akik nem esküdtek hűséget az új román állam iránt, kiűzték. Ők a Szegedi Tudományegyetemen folytatták (1921).
1919. május 12-én megalakult a kolozsvári román egyetem. Az új román egyetem – eredetileg Dacia Superior Egyetem, később I. Ferdinánd Király Tudományegyetem – 1919. november 3-án nyitotta meg kapuit, ünnepélyes megnyitójára 1920. február 1–2-án került sor I. Ferdinánd király jelenlétében.
Az 1940-ben meghozott második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt, amely Kolozsvárt is magába foglalta, visszacsatolták Magyarországhoz. Az egyetem Természettudományi Kara Temesvárra, a Bölcsészettudományi és Filozófia Kar, az Orvostudományi Kar, valamint a Jogtudományi Kar Nagyszebenbe költözött, és a Szegedi Tudományegyetemről visszatérők a városban újjáépítették az egykori magyar egyetemet. A második világháború vége és a bécsi döntés visszavonása után, 1945. június 1-jén a román hatóságok az I. Ferdinánd Király Tudományegyetemet visszahelyezték Kolozsvárra (később átnevezték Victor Babeș Tudományegyetemnek), és létrehozták a Bolyai Tudományegyetem nevet viselő állami magyar egyetemet. A Bolyai Tudományegyetemen az alábbi karok működtek: Bölcsészettudományi és Filozófia Kar, Jog- és Közigazgatás-tudományi Kar, Természettudományi Kar, Orvostudományi Kar. Ez utóbbi 1948-ban Marosvásárhelyre költözött, ahol Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemként működött tovább.
1959 március–júliusában a kolozsvári román tannyelvű egyetem és a magyar tannyelvű egyetem egyesítése révén megalakult a Babeş–Bolyai Tudományegyetem. Nevét két neves tudósról kapta: Victor Babeș román biológus és Bolyai János magyar matematikus. 1995-től kezdődően az egyetem szerkezetének újjáalakítása után elindult egy multikulturális alapokon elgondolt egyetemi képzés.
A BBTE ma egy komplex egyetem, változatos képzési programokat kínál többek között a művészetek, humántudományok, a társadalomtudományok, az élet- és természettudományok, a matematika, a számítógépes tudományok és a mérnöki és technológiai tudományok területéről egyaránt.
Campus, épületek A BBTE-campus központja Kolozsvár belvárosában található, azonban az egész városban találhatóak egyetemi épületek. Az egyetem 17 helyszínen biztosít szállást a hallgatóknak, összesen 5280 helyet (4964 a hallgatók, 100 a sportolók és 216 a doktori hallgatók számára); elsősorban a Hașdeu (Kőkert) utcai, illetve az Economica bentlakásokban. Minden bentlakás felújított, hőszigetelt, dupla üvegezésű ablakokkal, laminált padlóval és faforgács vagy fabútorokkal rendelkezik. A Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár a város központjában található. Az egyetem Erdély- és Máramaros-szerte számos kihelyezett tagozattal rendelkezik.
Az egyetem kulturális örökségéhez tartozik az Egyetemi Múzeum (amelyet 2001 áprilisában hoztak létre, gyűjteményébe több mint 750 eredeti és facsimile darab tartozik), az Ásványtani Múzeum, a Növénytani Múzeum, az Őslénytani és Rétegtani Múzeum, a Vivárium, illetve az Állattani Múzeum.
Az egyetem közössége A BBTE közösségéhez 2019-ben több mint 45 000 hallgató tartozott. 1993 és 2019 között a hallgatók száma megnégyszereződött, az 1993-as 12 247-ről 2019-re elérte a 44 940-et. A hallgatói közösséghez mintegy 1200 PhD-hallgató, 8600 mesteris, illetve 31 800 alapképzésben részt vevő hallgató tartozik. Az egyetemnek 21 kara van több mint 2800 oktatóval. A karokon licensz-, mesteri és PhD-fokozat szerezhető, ugyanakkor az egyetem posztgraduális tanulmányokat is kínál. A BBTE az európai egyetemek között egyedülálló módon négy teológiai karral rendelkezik (ortodox, református, római katolikus és görögkatolikus).
Az egyetem multikulturális intézmény, amit a felépítése is igazol: 291 képzési programot kínál román nyelven (148 alapképzés-szintű, 143 mesteri szintű), 110 képzési programot magyar nyelven (70 alapképzés-szintű, 40 mesteri szintű), emellett 15 német nyelvű képzési programba is jelentkezhetnek az érdeklődők (10 alapképzés-szintű, 5 mesteri szintű). A magyar és a német kisebbség arányos képviselettel van jelen az Egyetemi Tanácsban, illetve a Szenátusban.
A külföldi hallgatók 41,5%-a Moldovából és Ukrajnából, 27,4% az EU-ból és az EGT-ből, 31,1% pedig az EU-n és az EGT-n kívüli államokból származik. +A hallgató létszám alakulása az évek folyamánÉvA hallgatók száma187225819191871(+625,2%)19383094(+65,4%)197114 438(+366,6%)19895940(-58,9%)199312.247(+106,2%)200338 048(+210,7%)201340 207(+5,7%)201441 136(+2,3%)201944 940(+9,2%)
Karok
KarCímIntézetekMatematika és Informatika KarM. Kogălniceanu (Farkas) utca 1. számMatematika Intézet
Informatika Intézet
Magyar Matematika és Informatika IntézetFizika KarM. Kogălniceanu (Farkas) utca 1. számBimolekuláris Fizika Intézet
Korszerű Technológiák és Kondenzált Állapotok Fizikája Intézet
Magyar Fizika IntézetKémia és Vegyészmérnöki KarArany János utca 11. számKémia Intézet
Vegyészmérnöki Intézet
Magyar Kémia és Vegyészmérnöki IntézetFöldrajz KarClinicilor / Mikó utca 5–7. számRegionális Földrajz és Területtervezés Intézet
Társadalomföldrajz és Turizmus Intézet
Természetföldrajzi és Műszaki Földrajzi Intézet
Magyar Földrajzi IntézetBiológia és Geológia KarRepublicii / Majális utca 44. számMolekuláris Biológia és Biotechnológia Intézet
Taxonómia és Ökológia Intézet
Geológia Intézet Magyar Tagozat
Magyar Biológiai és Ökológiai IntézetKörnyezettudományi és Környezetmérnöki KarFântânele / Etelközi utca 30. számKörnyezettudományi Intézet
Környezetmérnöki és Környezetelemzési IntézetJogtudományi KarAvram Iancu/ Petőfi utca 11. számKözjogi Intézet
Magánjogi IntézetBölcsészettudományi KarHorea út 31. számRomán és Általános Nyelvészeti Intézet
Román Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Intézet
Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet
Klasszikus Nyelvek és Irodalmak Intézete
Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet
Magyar Irodalomtudományi Intézet
Magyar Néprajz és Antropológia Intézet
Német Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Angol Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Római Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Szláv Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Skandináv Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Ázsiai Nyelvi és Irodalomtudományi Intézet
Alkalmazott Idegen Nyelvi Intézet
Román Nyelv, Kultúra és Civilizáció Intézet
Idegen Szaknyelvi IntézetTörténelem és Filozófia KarM. Kogălniceanu (Farkas) utca 1. számÓkortörténeti és Régészeti Intézet
Középkortörténeti, Kora-modern kori és Művészettörténeti Intézet
Modern kori Történelem, Levéltártudomány és Etnológia Intézet
Nemzetközi Tanulmányok és Jelenkortörténeti Intézet
Magyar Történeti Intézet
Filozófia Intézet
Magyar Filozófiai Intézet