A geozmin a frissen szántott talaj és az eső szagát, valamint az ivóvíz és bizonyos élelmiszerek mellékízétPl. – más anyagok mellett – okozhatja a bor dugóízét. adó vegyület. Megtalálható a kukoricában, a sárga és erősszagú őzlábgombában. A cékla földszerű aromáját is a geozmin okozza.
Az emberi orr különösen érzékeny a geozmin illatára, 5 ppt (parts-per-trillion, 10−12) koncentrációban is észlelni képes.
A talajban elsősorban a nemzetséghez tartozó actinomycetes baktériumok állítják elő.
Nem megfelelően karbantartott halastavakban cianobaktériumok állítják elő, és a halhús kellemetlen szagát és mellékízét (ú. n. mocsáríz) okozza.
Története A geozminnal Marcellin Berthelot foglalkozott először 1891-ben. Szerkezetét Nancy N. Gerber tisztázta 1968-ban.
A geozmin bioszintézisét azután fedezték fel, hogy 2007-ben megfejtették a nevű talajbaktérium genetikai kódját. Kiderült, hogy egyetlen enzim állítja elő , mely a legtöbb terpén bioszintézisének kiinduló vegyülete. Az enzimet a baktérium SCO6073 génje kódolja. A reakció két lépésben megy végbe.
Reakció Szobahőmérsékleten négy napig 10%-os sósavban állva vízvesztéssel a szagtalan argozmin C-vé alakul át.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Mocsáríz Terpenoidok
Kategória:Dekalinok Kategória:Alkoholok