Nemescsói Asbóth János (Nemescsó, 1768. december 13. – Zombor, 1823. június 19.) a keszthelyi Georgicon igazgatója.
Élete
Asbóth Gottfried János fia volt. 1782. május 20-án Sopronba ment középiskolába; majd 1788 őszén Göttingenbe az egyetemre. Itt egy pályázat megfejtésének jutalmaképpen 25 arany súlyú, az angol király képével ellátott emlékéremmel jutalmazták.
1791-ben visszatért hazájába. Mint arra az értekezésén olvasható címből következtetni lehet, előbb Lőcsén volt tanár, 1796-ban pedig Késmárkra hívták líceumi oktatónak; ahol négy év tanítás után, 1801-ben Festetics György gróf Keszthelyre hívta meg a „gazdászati tudományok tanárának” és a Georgikon igazgatójának; 1806-ban egyúttal a gróf összes uradalmát is igazgatta. Karrierje azonban tovább folytatódott: 1818. március 10-én a Ferenc-csatorna társaság által a kincstártól bérbe vett jószágok kormányzatánál első ülnökké, 1820-ban a magyar udvari kamara által a Bács vármegyei koronauradalmak kormányzójává nevezték ki. Házassága és gyermekei Feleségül vette Tátrai Kolmajer Anna Máriát (1780-1842). Házasságából született: nemescsói Asbóth Lajos (1803–1882) honvéd ezredes, az MTA levelező tagja, a bécsi titkosrendőrség besúgója. nemescsói Asbóth Sándor (katona) (1811–1868) magyar mérnök, az 1848–49 évi szabadságharcban alezredes, az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka. Az Amerikai Egyesült Államok argentínai és uruguayi nagykövete. valamint Terézia (1798-1886), Mária (1800-1860), Gergely (1801-1821), Karolina Zsófia (1805-1807), János Arisztid (1806-1807), János Károly (1809-1857), Ilona Regina (1813-1833), Károly József Tivadar (1816-1819).
Munkái
Műveit latin, illetve német nyelven írta. Elegie am Tage des Abschieds unsers Lehrers Martin Schwartner. Oedenburg, 1788. Commentatio de interpretatione codicis sacri ad communia omnes libros interpretandi principia revocata. Göttingae, 1791. (A fent említett aranyéremmel jutalmazott dolgozat.) Ode dem ländlichem Glücke gesungen. (Oedenburg), 1793. Oratio in auspiciis anni scholastici 1801–2 in Georgico Keszthelyiensi dicta. Sopronii, 1801. Oratio, qua novum cursum oeconomicum in Georgico Keszthelyiensi auspicatus est, dicta 2. nov. 1801. Uo. (1802.) Oratio de fide ruricolarum felicitatis et privatae ac publicae civium fonte in auspiciis lectionum Georgici Keszthelyiensis. Pestini, (1807.) Cantate an die Durchlaucht. Princessin Josephine v. Hohenzollern-Hechingen, Neuvermählte des… Grafen Ladisl. Festetics v. Tolna, Bey Ihrer Ankunft in Keszthely. Veszprém, 1811.
Késmárki tanársága alatt írt természettani és hittani kéziratai a Rumy-féle hagyatékból az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárába kerültek.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Keszthelyiek Kategória:Zomboriak Kategória:1768-ban született személyek Kategória:1823-ban elhunyt személyek