Gálszécsi István (? – 1543) tanító, reformátor, prédikátor. A legrégibb ismert magyar kottás énekeskönyv szerzője.
Élete 1524-ben Bécsben folytatott tanulmányai idején énekeskönyvet és kátét szerzett. 1526-1528 között a Krakkói Egyetemen tanult – ahol a magyar burza lakója volt –, majd 1529-ben Kassán taníthatott, ahol tanítványai között volt Batizi András is. 1532-ben Wittenbergben járt, ahol Farkas Andrással is összeismerkedett. Hazatérte után Gálszécsen Perényi Péter iskolájában lett tanító. 1540 körül Gyulára ment prédikátornak.
A Kegyes énekekrül és keresztény hitrül rövid könyvecske című Krakkóban, 1536-ban megjelent, de csak néhány lapnyi töredékben fennmaradt kiadványa az első nyomtatott énekeskönyvünk s az első a hangjegyes nyomtatványok között is. Másik ismert művének leírását Bod Péter Magyar Athenas című munkájából ismerhetjük; a mű egy töredéke a kecskeméti városi levéltárból került elő.
Művei Kegyes yenekekrwl ees kereztyen hewtrwl reowid kionywecyke Galzecy Estwan mestertwl zerezteteth. Krakkó, 1536 (második kiadása ugyanott, 1538) A keresztyéni tudományról való rövid Könyvecske. Krakkó, 1538
Források
Cs. Tóth Kálmán 1958: A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai. 1958
Horváth János 1953: A reformáció jegyében. Budapest
Péter Mihály 1913: Gálszécsi István működésének első nyomai. Protestáns Szemle 1913
További információk
Kategória:Reformátorok Kategória:Magyar egyházi személyek Kategória:A Jagelló Egyetem hallgatói, oktatói Kategória:A 16. században született személyek Kategória:A 16. században elhunyt személyek