bélyegkép|jobbra|250px|A Kínai Népköztársaság autonóm területei A Kínai Népköztársaság autonóm területei (AR; kínai írással 自治区, pinjin átírással Zìzhìqū, magyaros átírással ci-csi-csü, am. önmagát kormányzó terület) első szintű közigazgatás egységek. A kínai tartományokhoz hasonlóan az autonóm területeknek saját kormányuk van, viszont ez utóbbiak több törvényhozói joggal bírnak. Az autonóm régió egy kisebbségi entitás, amelyben magasabb számú egy bizonyos etnikai kisebbségi csoport népessége.
Belső-Mongólia Autonóm Területet 1947-ben, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területet 1955-ben, Kuanghszit és Ninghsziát 1958-ban és Tibeti Autonóm Területet 1965-ben hozták létre. A helyi han kínai emberek hevesen tiltakoztak az ellen, hogy Kuanghszit és Ninghsziát a csuangok és a hujok autonóm területeként nevezzék, mondván, hogy a lakosság kétharmada han kínai. Annak ellenére, hogy a kínai mongolok száma Belső-Mongóliában az összlakosság még kisebb százalékát jelenti, a kínai polgárháború miatt kevés esély volt bármilyen tüntetésre.
Az autonóm területek listája Kisebbség Magyarul Egyszerűsített kínaiPinjin Helyi elnevezésSASM/GNC átírással (nyelv) Rövidítés Főváros Csuang Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület 广西壮族自治区Guǎngxī Zhuàngzú Zìzhìqū Gvangjish Bouxcuengh Swcigih (csuang nyelven) 桂Guì(GZAR) Nanning(南宁; Nanzningz) Mongol Belső-Mongólia Autonóm Terület 内蒙古自治区Nèi Měnggǔ Zìzhìqū ᠦᠪᠦᠷ ᠮᠣᠩᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠥᠪᠡᠷᠲᠡᠭᠡᠨ ᠵᠠᠰᠠᠬᠣ ᠣᠷᠣᠨ Öbür mongγol-un öbertegen zasaqu orun (mongol) 內蒙古Nèi Měnggǔ(IMAR) Hohhot(呼和浩特; ᠬᠥᠬᠡᠬᠣᠲᠠ) Tibeti Tibeti Autonóm Terület 西藏自治区Xīzàng Zìzhìqū བོད་རང་སྐྱོང་ལྗོངས། Poi Ranggyong Jong (tibeti) 藏Zàng(TAR) Lhásza(拉萨; ལྷ་ས།) Ujgur Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 新疆维吾尔自治区Xīnjiāng Wéiwú'ěr Zìzhìqū شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى Xinjang Uyĝur Aptonom Rayoni (ujgur) 新Xīn(XUAR) Ürümcsi(乌鲁木齐; ئۈرۈمچی) Huj Ninghszia-Huj Autonóm Terület 宁夏回族自治区Níngxià Huízú Zìzhìqū a hujok kínaiul beszélnek 宁Níng(NHAR) Jincsuan(银川)
Statisztika Lakosság Közigazgatási terület Nemzeti részesedés (%) 2010-es népszámlálás 2000-es népszámlálás 1990-es népszámlálás 1982-es népszámlálás 1964-es népszámlálás 1954-es népszámlálásKuanghszi-Csuang 3.5 46,026,629 43,854,538 42,245,765 36,420,960 20,845,017 19,560,822Belső-Mongólia 1.9 24,706,321 23,323,347 21,456,798 19,274,279 12,348,638 6,100,104Ninghszia-Huj 0.5 6,176,900 5,486,393 4,655,451 3,895,578 * *Tibet 0.2 3,002,166 2,616,329 2,196,010 1,892,393 1,251,225 1,273,969Hszincsiang 1.6 21,813,334 18,459,511 15,155,778 13,081,681 7,270,067 4,873,608
Az autonóm területek etnikai összetétele (%, 2000) Közigazgatási terület Etnikai csoport Han kínai Harmadik legnagyobb etnikai csoport Xinjiang (ujgur) 45,21% 40,58% 6,74% (kazak) Tibet (tibeti) 92,8% 6,1% 0,35% (huj) Belső-Mongólia (mongol) 17,13% 79,17% 2,14% (mandzsu) Ninghszia (huj) 33,9% 65,5% 1,16% (mandzsu) Kuanghszi (csuang) 32,0% 62,0% 3,0% (jao)
Megjegyzés: a „Harmadik legnagyobb etnikai csoport” oszlopban az etnikai csoport zárójelben szerepel.
Kapcsolódó szócikkek A Kínai Népköztársaság közigazgatási egységei A Kínai Népköztársaság tartományai Különleges közigazgatási terület
Jegyzetek