Ügyek – vagy Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgec, Vger – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér feltételezett apja vagy nagyapja. Felesége valószínűleg Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.

A név jelentése Anonymusnál Vgec néven szerepel, mely alak később különféle magyarázatoknak lett alapja. A név elemzése körüli legújabb összefoglaló, B. Szabó János és Sudár Balázs tanulmányaB. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o. (továbbiakban: B. Szabó-Sudár 2014) https://www.academia.edu/33390119/Vgec-%C3%BCgyek_Egy_elfeledett_%C5%91sapa_A_forgotten_forefather_named_Vgec a név magyarázatának következő lehetőségeit adja: Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.MAGYAR ANONYMUS 1926, 146 Ügek - Czuczor Gergely, illetve Fogarasi János a nevet a mongol nyelvből eredetezteti, ahol az ügek áldozati -vesszőt vagy -gyapjút ill. csomót jelent, és ugyanígy tesz feleségével Emesével, illetve apósával Önedbelia vezérrel, ahol a mongolul "becseset" jelentő önetei szóval azonosította a vezér nevét. Üge/Öge török méltóságnév - Györffy György szerint innen ered,Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest 1948 és ezt Pais Dezső sem zárta ki teljesen.„Hogy a név nem csak az így~ügy szóból fejthető meg elfogadom. Azt is lényegesnek vélem, hogy a Györffytől idézett szóval függ össze a mi krónikáinkbéli személynév; azonban azt hozzá teszem, hogy nem úgy, ahogy Györffy gondolja, hanem ekként: a turfáni feliratokból kimutatható egy ög ’loben: dicsér, becsül’ ige, s ennek a török származéka az öge, és ugyancsak belőle való török névszói képződmény lehet a mai Ugek stb. nevünk török *Ögek~Ügek előzménye.” Pais D.: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest 1975 Az üge/öge jelentése: "bölcs" (melléknév ill. főnév), valamint "tanácsadó". A szó az újguroknál is előfordult, jellemzően el-ögeszi -az ország ögéje- formában. A herceggel és vezírrel áll egy szinten.Az ögével egy lapon említett méltóságok még: bujruk, tarkán, tutuk. B. Szabó-Sudár 2014 A legfőbb vezetők egyike volt, általánosságban pedig bölcs embert, tanácsadót jelentett. Üge - Az utolsó ujgur fejedelem neve. Ráadásul az illető éppen akkoriban élhetett, mint Álmos apja, Ügyek: a IX. század első felében volt aktív, s 846-ban halt meg az Altaj hegységben.Dromp, M. R.: Tang China and the Collapse of the Uighur Empire: A Documentary History. Leiden 2005 B. Szabó és Sudár feltételezik, hogy az ujgur birodalom széthullásával egyes nemzetségeik nyugatra menekülhettek.

Jelentősége A tágan értelmezett sztyeppi kultúrkörben viszonylag jól megfogható, hogy a dinasztiák miféle ősöktől származtatták magukat, illetve hogy meddig vezették vissza a származásukat. Lényegében három típus létezik.Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok. Századok 150:2 (2016) 431–441 A távoli, „szellemi” ős, aki a család életében valamilyen fontos és meghatározó lépést tett meg, de az igazi hatalom majd csak nemzedékekkel később fejlődött ki; A birodalomalapító, aki egy hatalmas államot hozott létre, amelyet utódai örököltek; A családfa elágazási pontján álló személy, aki után a dinasztia tagjainak meg kellett határozniuk, hogy melyik ághoz is tartoznak. Ügyek egyértelműen az első csoportba tartozónak tekinthető.B. Szabó-Sudár 2014. Sokatmondó a csoport többi tagjának személye: Ertogrul (az Oszmán Birodalom alapítójának, I. Oszmánnak az apja), Sejh Szafi (Szafavida Birodalom), Számán (Számánida Birodalom), több más híres alapító mellett.

Származása Anonymus meglepően sokszor említi Ügyek (Vgec) nevét és "Szkítia" első királyának, Mágógnak a leszármazottjának nevezi. Érdekes azonban hogy Árpáddal ellentétben annak feltételezett nagyapját egyszer sem nevezi meg Attila leszármazottjaként. Ennek magyarázata valószínűleg az lehet hogy az Attilától való származás utólagos "betoldás" az őstörténetbe, a hunok és magyarok közti kapcsolat szinte kizárólag Árpád területi igényének alátámasztásakor kerül sor. Egy másik lehetőség hogy Anonymus tudta szerint mind Ügyek, mind Attila ugyanazon uralkodócsalád leszármazottjai lehettek, de nem álltak egyenesági rokoni kapcsolatban, Attila nem volt Ügyek őse. Mivel ugye Anonymus Árpádra már Attila leszármazottjaként hivatkozik, valószínű lehet az anyai ágról való leszármazás (Emese?). A sztyeppi kultúrákban az anyai ági leszármazás bár nem volt olyan előkelő mint az apai ági, szintén ismert és bevált legitimációs eszköz volt.

Jegyzetek

Források B. Szabó János – Sudár Balázs: "Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa". In: Türk Attila (szerk.): Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 2. kötet. PPKE – ELTE, Budapest–Esztergom, 2017. 223–231. o. Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói (IPC Könyvek, 1996) Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)

Kategória:Magyar törzsszövetségi vezetők Kategória:A 810-es években elhunyt személyek Kategória:A 8. században született személyek