Peterdy Károly (Beregújfalu, 1833. június 13. – Munkács, 1893. február 22.) református esperes-lelkész, megyebizottsági tag.

Élete

Beregújfaluban született, ahol apja református lelkész volt. 1841-ben Sárospatakon kezdte tanulását és ugyanott végezte be 1854. áprilisban. Ekkor ment Munkácsra akadémikus rektornak és 1855-ben segédlelkészi teendők végzésére is felhatalmaztatott. Munkácson működött 1856-ig segédlelkészi és egyúttal fiútanítói minőségben. A munkácsi várban fogságban levő, a szabadságharcban részt vett hazánkfiait hetenként egyszer meglátogatta és lelki vigasztalásban részesítette őket. A vár 1857-ben közfegyintézetté alakítván át, az államfoglyokat elszállították; ekkor hagyta el ő is Munkácsot és szélütött apja mellé ment segédnek szülőföldjére, ahol apja elhalálozása után (1857) édesanyja mellett töltötte el az évet. Innét Barkaszóra ment 1858-ban segédül. 1859-ben Nagy Mihály esperes hívta magához káplánnak Tarpára. Itt szolgált fél évig segéd-, és főnöke halála után fél évig helyettes lelkészi minőségben 1860 tavaszáig. Ekkor Beregszász-Végardóra rendeltetett rendes lelkésznek, mely kis egyházban két évig a lelkészi és tanítói kettős hivatalt végezte; innen a barabási egyház lelkészi állomására hívták meg, ahol hivatalába 1862. április 14-én beiktattatott. A templom, torony, iskola és paplak a kor igénye szerint felépítve, hirdetik buzgalmát. Munkásságát egyházmegyéje is igénybe vette és az 1868. év elején aljegyzővé, 1870-ben főjegyzővé és később tanácsbíróvá is megválasztotta. 1876-ban esperes lett, 1881-ben pedig az egyházmegye általános szavazatával zsinati tagul választatott a Debreczenben tartott országos zsinatra. 1883 elején a munkácsi református egyház lelkésze lett. Ő alapította a bilkei (Bereg megye) missziói egyházat is, egyesítvén ezzel az idegen nemzetiségek közt szétszórtan élő magyar reformátusokat.

Cikkeket írt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (1880. Adatok Kömlei János életéhez).

Munkája

Emléklapok főtiszt. Révész Bálint tiszántúli ev. ref. egyházkerületi püspök úrnak a beregi egyházmegyében 1884 nyarán tett hivatalos egyházi látogatásáról. Naplójából összeállította utitársa... Beregszász 1885. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 46. sz.).

Források

További információk Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 212. old. Sárospataki Lapok 1893. 10. szám.

Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1893-ban elhunyt személyek