Cyrano de Bergerac (Hercule Savinien Cyrano de Bergerac, Párizs, 1619. március 6. – Sannois, 1655. július 28.) francia író, akinek nevét Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette világhírűvé. Verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat és regényeket írt: a barokk próza mestere.
Élete 1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Szülei Abel Cyrano de Mauvières és Espérance Bellanger voltak. Iskolái elvégzése után a hadseregben szolgált, kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról, vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek. A gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Mindkétszer megsebesült, de Arrasnál szerezte a legsúlyosabb sérülést, így megvált a katonaságtól. bélyegkép|263px|Szobra Bergeracban
Párizsban Pierre Gassendi materialista filozófus előadásait hallgatta.
Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak és szellemesek.
Leghíresebb művei: a Nap államai és birodalmai és a Holdbéli utazás.A regények a szerző halála után jelentek meg. A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.
Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal.
Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.
Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.
Művei Lettres (szatirikus levelek) L’Histoire comique des États et empires de la Lune - Holdbéli utazás (1657) L’Histoire comique des États et Empires du Soleil - Nap államai és birodalmai (1662) La Mort d'Agrippine - Agrippina halála (tragédia, 1654)1654-ben mutatták be a tragédiát, melyet merész gondolatai és a tragikus párbeszédek szenvedélyessége tesznek ma is érdekessé. Ezért a darabjáért istenkáromlással vádolták a szerzőt, ezért a művet hamarosan levették a színház műsoráról. Le pédant joué - A pórul járt tudálékos (vígjáték, 1654)Egyes jeleneteit Molière használta fel a Scapin furfangjai című darabjában. Összes munkáit Oeuvres címmel többször kiadták, 3 kötetben 1858-ban és 1875-ben
Magyarul
Holdbéli utazás. Regény; ford., utószó, jegyz. Szávai Nándor, ill. Csernus Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1962 Holdbéli utazás; ford., tan., jegyz. Szávai Nándor; LAZI, Szeged, 2002
Jegyzetek
Források
Ki volt Savinien Cyrano de Bergerac?
További információk Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac Magyar Elektronikus Könyvtár Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás (részletek) Gyulai Líviusz: Holdbéli utazás (grafika) Alkotói adatlapja a Moly oldalán
Kapcsolódó szócikkek Cyrano de Bergerac (film, 1950)
Kategória:Francia írók Kategória:1619-ben született személyek Kategória:1655-ben elhunyt személyek