A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. elődje a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. egy mezőgazdasági vállalat volt Mezőhegyesen. Jogelődje az 1784-ben II. József magyar király rendelete alapján létrehozott Császári és Királyi Ménesintézet Mezőhegyesen kezdte meg működését. Attól kezdve minden ló eredete ismert volt, ami nagy előrelépést jelentett az átgondolt lótenyésztés érdekében. Mezőhegyes, Ménesbirtok , vilagorokseg.hu 2004 márciusában privatizációval jött létre a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.Lemondott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatóságának elnöke, hvg.hu A magyar állam az 1097/2016. (II. 29.) Korm. határozat alapján,1097/2016. (II. 29.) Korm. határozat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításáról, net.jogtar.hu 2016. végén 2,1 milliárd forintért visszavásárolta a tulajdonát és a 9862 hektár földbirtokot. A ménesbirtok dolgozói létszáma akkor 520-550 fő volt.
2017. január 1-jén megkezdte működését az újjászervezett Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., újraegyesítették a lótenyésztő ágazattal. Az Állami Ménes Kft. beolvadt a nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-be.Megkezdte működését a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Kiemelt ágazata lett a szolgáltatás is (különféle lovas versenyek) és a turizmus.Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., mezohegyesbirtok.hu A ménesbirtok újjászervezésére 22 milliárd forintot fordítottak.Lázár János: a mezőhegyesi ménesbirtok is bizonyítja, hogy az állam jó tulajdonos, magyaridok.hu A célkitűzés szerint Magyarország legerősebb agrárcége jön létre néhány éven belül.Kerül, amibe kerül, Mezőhegyes mintagazdaság lesz , agrarunio.huMegjött Lázár Mezőhegyesre, mindenki felkötheti a nadrágját, hvg.hu
2018 szeptemberében Lázár Jánost jelölték ki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossá.Lázár Jánosra bízta a kormány a mezőhegyesi ménesbirtokot, 444.hu2,5 milliárdért költöznek XXI. századi körülmények közé a Nemzeti Ménesbirtok tehenei, 24.huÍgy újul meg a Mezőhegyesi Ménesbirtok , promenad.hu
A Ménesbirtok és Tangazdaság szervezett bemutatókkal igyekszik megismertetni ágazatai részletes működését az érdeklődőkkel.
Története Császári és Királyi Ménesintézet A létesítendő kincstári ménes helyéül a Csanád vármegyében (ma Békés vármegyében) fekvő, kedvező földrajzi elhelyezkedésű koronauradalmat, Mezőhegyest választották ki. Az alapításához megfelelő nagyságú földbirtokot vásároltak, amelynek funkciója a ménes elhelyezése, takarmányozása és eltartása volt. balra|bélyegkép|Mezőhegyesi csikósok (1821)
1784-ben a birtok 18.127 ha legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.). Az alapítást követően a ménesbirtok területe 30.000 kataszteri hold volt. A birtoknak a lótenyésztésen kívül más gazdasági állatfajok minta-törzstenyészeteinek kialakítása és fenntartása is a feladata volt, azért hogy az ország apaállat-ellátását segítse. II. József császár a mezőhegyesi ménestelep felállításával Csekonics József vértesszázadost bízta meg és lótartalék-parancsnokká (remont-Commendant) nevezte ki.Korhű szakmai elemzés. Egyedülálló stílus., mezohegyesbirtok.huCsekonics József, tábornok, szent-István-rend vitéze, mek.oszk.hu bélyegkép|Csekonics József a Ménesintézet létrehozója A kiemelt fontosságú beruházásnak köszönhetően szinte egyetlen periódusban kiépült a ménesbirtok teljes struktúrája. E struktúra művi alapelemei a központi létesítmény kertekkel övezett, szabályos épületkompozíciója; a centrumtól kívülre telepített, kisebb épületcsoportokból álló majorok sorozata, valamint ezeket a központtal összekötő, sugaras rendszerű, egyenes vonalú, fasorokkal szegélyezett utak rendszere. A birtokhatárt fasorok, határárkok és határutak jelölték ki. A földterület korabeli művelési módjai, a legelők, a tájat tagoló erdőfoltok, szántók stb. ma is jórészt a 18-19. századi telepítési határaik között maradtak. 1785-ben felépült két kaszárnya. 1786-ban elkészült a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolták Kamarás pusztát, majd 1787-ben a méneshez csatolták Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztották. Az 1790-es években a királyi ménesbirtok alapítását követően, a ménesbirtok már hat-hétezer betanított fiatal lovat is képes volt biztosítani a hadseregnek. Mezőhegyes látta el a hadsereg remonda szükségletét. 1800-as évek elejére felépült az első tíz istálló. 1807-ben különválasztották a ménest és a gazdaságot. 1806-ban Csekonics Józsefet az inszurrekció brigadérosává nevezték ki. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lett. 1809-ben felépült a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a lóbélyegző akol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítették a ménessel. Négy évvel később felépült az állatkórház; 1819–1820-ban felépült két újabb nagyistálló. 1815-ben a birtokot katonai törzsménessé nyilvánították, így már nem kellett folyamatosan pótló méneseket biztosítania a harcokhoz, zavaró tényező nélkül koncentrálhattak a lehető legjobb lovak kitenyésztésére. Amikor 1849. augusztus 7-én a császáriak „visszafoglalták” Mezőhegyest, letartóztatták a rebelliseket, köztük a tábori lelkészt Gonzeczky Jánost is. Haynau hadbírósága a tanúvallomások alapján felségsértés miatt vétkesnek ítélte a katonapapot. 1849 október 8-án hajnalban kivégezték.Vértanú lett a kedvenc papocskából , szabadfold.hu
Magyar Királyi Állami Ménes bélyegkép|Kozma Ferenc földművelésügyi miniszteri tanácsos, aki sokat tett Mezőhegyes gazdálkodásának, ezen belül lótenyésztésének fellendítéséért bélyegkép|A mezőhegyesi ménesbélyeg rajza, Révai nagy lexikona. Nevesebb ménesek besütik csikóikat. Mezőhegyes (M), Bábolna (B), Trakehnen (bal combon szarvasagancs) használ ilyen jelzéseketSzenti Tibor - Bicsérdy Gyula: Állatjelölések, mek.oszk.hu Az Osztrák–Magyar Monarchia ménesfelügyelőségének nevében Mengen ezredes 1869. december 28-án adta át a ménest a magyar államnak és így megalakult a Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes (1869–1914). A ménesbirtok és a ménes irányítását 1872-től kezdődően szétválasztották egymástól. A méneskar a birtokon belül kialakította a maga külön „birodalmát”, ami a központi ménesudvarból és a külső ménesi istállókból állt. Minden ménesistálló mellett jártatópálya és legelő volt. Az abrak- és szénaellátásáról a birtok gondoskodott a vezetőség igényeinek megfelelően.
1895 körül fejeződött be az új üzemi struktúra kialakulása Kozma Ferenc és Gluzek GyulaGluzek Gyula (1847-1894) , ovarigazdasz.hu által kimunkált átgondolt és hosszú távú fejlesztési koncepciónak köszönhetően.
A törzsmének a központi ménesudvarban voltak elhelyezve. Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái, kórháza, gyógyszertára és az időseknek külön otthona épült.
Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep A ménesbirtok fejlődése töretlen volt a második világháborúig, annak során azonban súlyos veszteségek érték. 1945. január 1-én teljes mélypontról kezdődött újra a gazdálkodás. A talpra állás időszaka az 1960-as évekig tartott. Az egykori katonai ménesben 1950-ben újraindult a tenyésztői munka. Új neve Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep lett. A gazdaság 1951-ben ismét új nevet kapott: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezték át, s egyidejűleg ismét új nevet kapott: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolták a méntelepet (az egykori katonai ménest). 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztották fel a gazdaságot (6 kerület). A birtok – a bánkúti és a dombegyházi állami gazdaságoknak a ’70-es években történt hozzácsatolásával – állami gazdaságként, majd a mezőhegyesi cukorgyárral 1981-ben végrehajtott egyesítés után mint mezőgazdasági kombinát, tipikusan szocialista nagyüzemként működött. A kombinát területe a rendszerváltást követő átalakulás idején 18.168 hektárnyi volt, amelyből a szántóterület 15.880 ha-t tett ki. A termelési szerkezet négy fő növény termesztésére, négy állatfaj tenyésztésére és a megtermelt, illetve termeltetett alapanyagok részbeni feldolgozására épült.
Állami Ménesbirtok Rt. 1992. december 31-ével a mezőhegyesi kombinát többségi állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult át. A kárpótlások miatt a birtok területe több mint 5.400 hektárral csökkent. A megmaradt terület 11.151 hektár lett, amelyből 8.864 hektár szántó. 1994 végére a birtok gazdálkodása normalizálódott, és már nyereséget termelt. A ménesbirtok 20. századi történetében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte, amely arról döntött, hogy a birtok részvényeit értékesítették, ugyanakkor a hagyományőrző tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kellett maradnia, ezért ez utóbbi ágazat Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel állami tulajdonú társasággá alakult, amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása volt. A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működött tovább. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és - feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés,Holstein-Fríz, mezohegyesbirtok.hu valamint az erdő- és vadgazdálkodás volt 9.862 haösszterületen, amelyből szántóterület 8.067 ha volt.
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2017-ben a kormány elhatározta, hogy saját céget alapít a területen, ekkor alakult meg a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt,Sok milliárdba lesz nekünk a kormány mezőhegyesi tilitolija, hvg.huÚjabb aranykor küszöbén a mezőhegyesi ménesbirtok Farkas Sándor újjászervezésért felelős kormánybiztos: A ló nem szereti a szegényszagot érezni , magyarhirlap.hu amelynek az ágazatai: Növénytermesztés(vetőmag); Lótenyésztés (magyar sportló); szarvasmarha tenyésztés (1975. Holstein-fríz tejelő); szolgáltatás (turizmus). 2019-ben 15 milliárdos fejlesztést hajtanak végre és Magyarország legmodernebb szarvasmarha-telepe épül, amelyben mintegy 1100 tejelőmarhát tartanak majd.Jelentős fejlesztések elé néz a Mezőhegyesi Ménesbirtok, hirtv.hu A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. aranytörzskönyves tehenei, Princ, Biboldó és Szeles 2018-ban érték el az álomhatárt, az életük során adott 100.000 kilogrammos teljesítményt.Újabb három aranytörzskönyves tehénnel büszkélkedhet Mezőhegyes , agrotrend.hu A tervek szerint a megújulást követően Európa legrégebbi állami birtoka a Ménesbirtok mindenki számára nyitott, transzparens és látogatható lesz.Mindenkinek nyitott legyen a mezőhegyesi ménesbirtok! , promenad.huMezőhegyes Nemzeti Ménesbirtok - Masterplan fejlesztési füzet, issuu.com
Világörökség várólistán thumb|A Kozma Ferenc emlékműve Mezőhegyesen A világörökségi várományosi helyszínbe tartozó épületegyüttes elemei az alábbiak: Ménesközpont épületegyüttese Északi diadalív, északi kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/2, 3; 726 Északi reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 726 Ménesparancsnoki épület irodaháza, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704