Léon Bonnat (Bayonne, 1833. június 20. – Monchy-Saint-Éloi, 1922. szeptember 8.) francia festő.
Életútja
Első mestere Federico de Madrazo volt Madridban az ottani Akadémián, ezután Olaszországban képezte magát, majd 21 éves korában Cogniet párizsi műtermébe lépett. Művei bibliai és mitológiai tárgyú képek, s a III. Köztársaság szinte minden hírességét megfestette. Történeti képeit biztos, erőteljes és spanyol mintáktól ellesett harmonikus színezés jellemzi; erélyesen megfestett alakjai tisztán és világosan válnak ki; jellemzésük éles, és nem egyszer nyers. Korai festményei közül nevezetesebbek: Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestét (1860, lillei muzeum); András vértanusága; Antigoné a vak Oidipusszal (1865); Zarándokok Szent Péter szobra előtt a Péter-templomban; Nápolyi parasztok a római Farnese-palota előtt (1866): Egy fél bajoccót kegyelmes uram! (1864); Paulai Vince leszedi egy gályarabnak a bilincseit (1866); Mária mennybemenetele (1869); Utca Jeruzsálemben. E képeihez utóbb A török borbély (1872), a színezésben érdekes, de rideg naturalizmusa által visszataszitó kép, Krisztus a keresztfán (1874) és Jób (1880) csatlakozott. 1875-től jobbára arcképeket festett; különösen Pasca szinésznő arcképe tette e nembeli művészetét népszerűvé. Mesterművei: Adolphe Thiers, Victor Hugo és Jules Grévy köztársasági elnök rendkivül jellemző és plasztikus erőtől duzzadó arcképei. Édesanyjának arcképét 1893-ban állitotta ki. Az ő tulajdonát képezte kora egyik legjelentősebb rajzgyűjteménye, ezt szülővárosának adományozta.
Galéria
Források
Jegyzetek
Kategória:Francia festők Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek