Pályi Sándor, 1896-ig Pavlíček, névváltozat: Pavlicsek (Prága, 1859. március 11. – Budapest, 1929. október 16.) bölcseleti doktor, vegyész, gimnáziumi tanár, gyorsíró, a szabadoktatás kezdeményezője. Pályi András nagyapja, Pályi Márk dédapja.
Élete
Pavlíček Jakab és Schmidt Anna fiaként született. 1883-ban szerezte meg tanári oklevelét a budapesti egyetemen. 1883-től 1886-ig asszisztensként dolgozott a Műegyetem ipari növénytani tanszékén. Ezt követően 1892-ig az Élelmiszervizsgáló Intézet munkatársa volt. Elsők között vezette be a mikroszkóppal történő vizsgálatot az élelmiszerek és áruk vizsgálatánál. 1897. május 26-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála húsz évvel fiatalabb Kopál Erzsébet Klára Johannával, Kopál József és Ingram Margit lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 947/1897. folyószáma alatt.
Útnak indította a leánygimnáziumi mozgalomt, létrehozta a Veres Pálné Leánygimnáziumot, amelynek 1897 és 1904 között igazgató-tanára volt. Pavlicsek családi nevét az 1896-ban Pályira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88708/1896. MNL-OL 30802. mikrofilm 597. kép 3. karton Névváltoztatási kimutatások 1896. év 23. oldal 27. sor. Természetrajzot, földrajzot, ásványtant és állattant tanított.Pályi Sándor Veres Pálné Gimnázium
1904-től haláláig a Középiskolai Tanárképző–Intézet gyakorló gimnáziumában oktatott. 1893-ban megszervezte a Szabad Líceumot. Ezen intézménynek 37 évig volt ügyvezetője, mely alatt a országos népművelési mozgalommá és intézménnyé vált. 1897-ben részt vett az Uránia Tudományt Népszerűsítő Egyesület alapításában. 1903-ban népművelési céllal megalapította az Erzsébet Népakadémiát. Munkatársa volt a Népszerű Főiskolai Tanfolyamok központi bizottságnak, ebből jött létre 1920-ban a Szabad Egyetem, melynek igazgatói tisztét haláláig betöltötte.
1907-től a Pécsi Szabadoktatási Kongresszus titkára, 1912-től az Országos Szabadoktatási Tanács főtitkára volt. Egyik alapítója volt a Magyar Gyorsíró Egyesületnek is, ennek alelnökeként is tevékenykedett.
Cikke a Képes Családi Lapokban (1892. A kahaóról).
Művei
Termesztett növényeink eredete, írta Alphonse De Candolle, ford. Bpest, 1894. 64 képpel (Természettud. Társulat Könyvkiadó Vállalata, 52.) Erzsébet népakadémia a magyar népközművelődés csarnoka (Bp., é. n.)
Jegyzetek
Források
Geni-adatlap
További információk
Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941 Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 Magyar prágaiak – prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002 Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Prágaiak Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek