A Nagy-Eged hegy a Bükk-vidék központi részétől nyugatra fekszik. Tengerszint feletti magassága 537 méter. Eger városától északkeletre emelkedik. A hegy könnyű megközelíthetősége, fekvése és kedvező éghajlata miatt ismert a sárkányrepülő közösség körében. Élővilága rendkívül változatos, épp ezért gyakori célpontja a túrázóknak. A hegy élővilágának egyedisége miatt 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A hegyen fut keresztül a piros jelzésű (P) túraútvonal. Végigjárva az ösvényt megfigyelhetjük a Nagy-Eged élővilágát.
A Nagy-Eged hegy az Egri Borvidék emblematikus termőhelye, Magyarország tengerszint felett legmagasabban fekvő szőlőterülete. Egyedi fekvése, talajösszetétele, klímája alapján a borvidék legértékesebb, „grand cru” dűlője, amely besorolása szerint Grand Superior borok készítését is lehetővé teszi.
Fekvés, kialakulása, éghajlat, talaj Az Egri borvidék kiemelt termőhelye, a Nagy-Eged hegy a Bükk-hegység egyik déli nyúlványán fekszik, legmagasabb pontja 536 méter. Különleges abban a tekintetben is, hogy a borvidék jelentős részével ellentétben talaja nem riolittufa, hanem szürke, triász kori mészkő.
Az Eged-hegy gerince délnyugat–északkeleti irányú. A Nagy-Egeden két fő dűlőt különböztetünk meg, az alacsonyabb részeket Nagy-Eged dűlőnek, a felső részt Nagy-Eged hegynek nevezzük. Az előbbi mintegy 250 méteres szintmagasságig nyúlik fel, és szinte a hegy teljes délnyugati oldalát elfoglalja. A legjelentősebb Nagy-Eged hegy dűlő 500 méteres magasság fölé nyúlik, központi, legmeredekebb részén teraszokat is kialakítottak.Molek Ádám József – Dobos Anna: Földtudományi tájértékek felvételezése a Nagy-Eged-hegy és a Kis-Eged-hegy területén. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 2014. I. pp. 11-26. http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/tfk/pdf/2014/molek_etal_2014doi.pdf Fórián Tünde: Az agroökológiai potenciál vizsgálata térinformatikai és távérzékelési módszerekkel szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Értekezés a doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében növénytermesztési, kertészeti tudományágban. Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolája. Debrecen 2014
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/179249/doktori_tomoritett.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Kialakulása A Nagy-Eged hegy alapkőzete a triászkori mészkő, mely a csúcs közelében gyakran a felszínre bukkan. A hegy talajtani sajátosságai jól megfigyelhetőek, mivel sok helyen a felszínen van az alapkőzet. Területe a triász-, és az eocénkorban tengerrel borított, sík vidék volt. A tengerből mészmárga üledék települt a triászkori mészkőre. Az üledékes kőzetben tömegesen fellelhető nummulitesz maradványok után, nummulitesz-mésznek nevezik a hegy legjellemzőbb kőzetét. A Nummulitesek, az eocénkorban virágukat élő likacsos héjúak családjába tartozó, egysejtű, korong alakú mészvázas élőlényeket nevezik, mára kihaltak. Ha megvizsgáljuk a hegylábánál lévő és a szomszédos Kis-Eged üledékes kőzeteit könnyedén felrajzolhatjuk az eocén végén és oligocén elején élt élővilágot. A Pannon tenger foglalta el hazánk mai területét. Az Eged környékén sekély tenger terült el, állatvilágát korallok, pörgekarúak, tengerisünök, mohaállatkák, csigák, kagylók, rákok és halak alkották. A part mentén mangroveerdőhöz hasonló növényzet virult, pár kilométerrel odébb szubtrópusi örökzöld erdő virult. A leletekből sok fajt írtak le először, például a kövi fodorka egyik rokonát (Asplenium egedense), a sárga tündérrózsát (Nuphar hungaricum), a mai borszőlő egy közeli rokonát (Vitis hungarica), a Legányi-tölgyet (Qercus legányii), az egri tölgyet (Quercus agriensis) és egy ősi liliomfélét (Cercidiphyllum andreánszkyi). A hegy jelenlegi formája valószínűleg a pliocén végén alakult ki az erőteljes kéregmozgások és kitörések által. A jégkorszak a negyedkorban elsöpörte róla a harmadkorban kialakult szubtrópusi növényzetet. A mai változatos élővilág az utolsó tízezer évben alakult ki.
Éghajlat, talaj Az alföldi meleg itt találkozik a Bükk hűvösével, speciális mikroklímát kialakítva. A kitettségnek és a lejtőszögnek köszönhetően a tavasz korán érkezik (a délnyugati oldalt merőlegesen süti a nap). A Nagy-Egedet sajátos klímája, kitettsége számos ritka növény- és állatfaj szigetszerű előfordulási helyévé teszi.
Évi hőmérsékleti átlag: 10 Celsius-fok (vegetációs periódusban: 17 °C; a 25 °C-ot meghaladó napok száma majdnem száz)
Napfénytartalom évi összege: 2100 óra
Éves csapadék: 540–550 mm (kontinentális jelleg; többször előfordul, hogy a közeli Egerben esik, míg a Nagy-Egeden süt a nap).
A csapadék zavartalanul szalad le a hegyről, a sekély, száraz talaj nem sok vizet vesz fel, amit több szubmediterrán elterjedésű állat- és növényfaj előfordulása is bizonyít. A felszíni kőtörmelékek, sziklakibúvások még jobban segítik a napsugarak szétszóródását, a levegő és a talaj felmelegedését.
A rendzina, illetve az északibb kitettségeken a zárt tölgyerdők barna erdőtalaja a legjellemzőbb. A hegy „szoknyáján” gazdag humusztartalmú feltalaj található.A Nagy-Eged-hegy. St. Andrea Magazin, 2010
A szőlőhegy története Az első püspökségek egyikét Egerben alapította Szent István király. A püspökségre költöző ciszterci szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás után IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). A hegy az általuk tisztelt Szent Egyed régies neve (Eged) után kapta a nevét. Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII – XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő ciszterci szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Egy XIII. századi okiratból egy Szőlőske nevű falu említése talán a legkorábbi írásos utalás arra, hogy őseink is fölismerték a termőhely adottságait.http://egriborvidek.hu/ A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Diplomatikai Fényképtárában az 1434. évre vonatkozóan került elő egy adat, amely ismereteink szerint első ízben említi az Eged-hegyet (mons Egied formában) szőlőterületként.Nagy Kornél: Borvidékek a levéltárban. Bor és Piac, 2016. június. pp. 22-23. A Nagy-Eged a XVIII. században már vitathatatlanul kiemelkedett a termőhelyek közül, és az itt termett borokat a legjobbak között tartották számon. Ekkoriban feltételezhetően magasabb volt a fehérszőlő aránya.
A filoxéravész a teljes szőlőterületet kipusztította. 1954-ben történt egy újratelepítés a magasabban fekvő részeken, azonban az 1970-es években fölhagytak a művelésével, mert az akkori nagyüzemi szemlélet szerint nem bizonyult gazdaságosnak. Az elkövetkező évtizedekben a területet szinte teljesen visszahódította az erdő.
Az ezredfordulót követően a Gróf Buttler történelmi borászat kezdett nagyobb telepítésekbe az emblematikus, ám teljesen elbozótosodott termőhelyen.http://tancolomedve.hu/atfogo-irasok/483-nagy-eged-eger
A termőhely hatása a szőlőre Az 536 méter magas termőhely valóban rászolgált a hegy elnevezésre, hiszen Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe, ahol a teljes déli fekvés, a 20-35%-os meredekség, a rendkívüli alapkőzet és a talaj együttese tökéletes életteret teremt a szőlő számára. A Nagy-Eged hegy igazi grand cru terroir, ami lehetővé teszi prémium minőségű Superior és Grand Superior borok készítését.
A talaj felszínére a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek, egy részüket a sok helyütt felbukkanó fehér vagy szürke mészkősziklák visszaverik, így a felszín közeli levegőréteget több fokkal melegebbre hevítik. Annyira köves és meleg a talaj, hogy a magasan fekvő tőkéken minimális zöldmunkára van szükség: a vékony termőtalajréteg miatt a szőlő kisebb lombozatot növeszt. Önmagát korlátozza a szőlő, vagyis inkább a termőhely korlátozza a növényt.http://tancolomedve.hu/1476-profetak-hegyek-seta-bukolyiekkal-a-nagy-egeden
A termőterület egyik különlegessége az a mészmárga réteg, amely az eocén és triász korok határán élt egysejtű élőlényeknek a nummuliteseknek köszönhető. A márgával tarkított mészkőhegy talajába a szőlő gyökere akár tíz méterre is le tud hatolni, hogy vízhez jusson. A sötét színű felső termőréteg, a napsugarakat megtörő és hasznosító triászi mészkődarabok különleges, szinte optimális érést biztosítanak a szőlőnek. Az altalaj szürke mészkő, amely nemcsak a borok szép savszerkezetéhez, de hosszú élettartamához is hozzájárul.
Az itt termett borok jellemzői az elegancia, az ásványosság, a magas gyümölcskoncentráció, a tömör szerkezet, a hosszú érlelési potenciál. A termelők tapasztalatai szerint a Nagy-Eged hegy többnyire lassan adja ki értékeit szép savszerkezetű, hosszan eltartható boraiban.
Nagyobb borászatok a Nagy-Eged hegyen Bukolyi Családi Bírtok A Bukolyi család 2001-ben kezdett hozzá a 20 hektáros területének újjáélesztéséhez. Először két éven át tartó munkával két kilométer hosszú kőfalat emeltek, majd 2003 áprilisában láttak neki a telepítésnek. Területeik a Bukolyi család tulajdonában és használatában vannak!
Szőlőfajták: Viognier, Pinot Blanc, Chardonnay, Kadarka, Kékfrankos, Syrah, Merlot, Pinot Noir, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon
Kovács Nimród Borászat A Kovács Nimród Borászat Grand Cru névvel illetett borainak kizárólagos forrása a Nagy-Eged hegy tetején fekvő 10 hektáros saját szőlőterületük. A 10 hektár a hegy „jobb felső” sarkában található. A telepítések 2005 körül folytak, az alapgondolat pedig az volt, hogy innen kerüljenek ki a borászat legfontosabb fehér és vörös tételei.
Szőlőfajták: Furmint, Kékfrankos, Pinot Noir, Syrah, Cabernet Franc, Merlot
St. Andrea Szőlőbirtok A St. Andrea Szőlőbirtok 4 hektáron gazdálkodik a Nagy-Eged hegy alsó részén, a hegy „szoknyáján”, melynek különleges, mészköves kőzetén gazdag humusztartalmú feltalaj található.
Szőlőfajták: Hárslevelű, Sauvignon Blanc, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Franc
Thummerer Pincészet
Thummerer Vilmos 2008-ban telepítette el az első tőkéket a Nagy-Eged dűlőn. Az 5 szőlőfajtát (Cabernet Franc, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Syrah) céltudatosan ültette, hogy azokból Grand Superior minősítésű Bikavért készítsen. A Thummerer Pincészet Nagy-Eged-i Bikavérének egyik különlegessége, hogy a szőlőket olyan arányban telepítette, ahogy az később a borban visszaköszön. A szőlőket egybe szüretelik, együtt erjesztik és érlelik 18 hónapig 225 literes barrique hordókban. Az első bort 2012-ben készítették; a legutóbbi "Nagy-Eged Bikavér Grand Superior"-t pedig 2020-ban a Challenge International du Vin Bordeaux Nemzetközi Borversenyen ezüst éremmel díjazták.
Kutatók a Nagy-Egeden A Nagy-Egedet sokan kutatták, a botanikusok voltak az elsők, legkésőbb pedig a zoológusok kutatták. Az első írásos emlékek a XVIII. század végéről maradtak fenn. Kitaibel Pál és Sadler József is valószínűleg járt, és gyűjtött a Nagy-Egeden. Az első értékelhető adatok Reuss Gusztáv munkájából származnak, melyet cseh nyelven tett közzé. Közel 300 növényfajt ismertet a Bükk-hegységből. A kifejezetten a Nagy-Egedről szóló adatokat Láng Adolf Ferenc munkája közli. Egerben volt gyógyszerészsegéd az 1810-es években. Herbárium lapokat készített az itt fellelhető növényekről. Vrabély Márton, akinek a nevével azonosítják a Nagy-Eged felkutatását. A Károlyi grófok uradalmának intézője volt, mely, magába foglalta a Mátra nagy részét, és szenvedélyes botanikus. Nevét megőrizte a hölgyestike latin neve Hesperis matronalis L. ssp. vrabélyiana, ami a hegy endemikus vagyis bennszülött növénye. Gyűjtött, feljegyzéseseket készített a hegy növényvilágáról, majd cikket írt ezekből. További flórakutatók: Janka Viktor, Borbás Vince, Prodán Gyula, Hulják János, Boros Ádám, Jávorka Sándor, Kárpáti Zoltán, Vajda László, Jakucs Pál és Juhász Lajos.