A Les-hegy a Budai-hegység hármashatár-hegyi tömbjének legnyugatibb magaslata. Csúcsa Budapest és Solymár közigazgatási határán magasodik, nyugat és észak felé néző, a Jegenye-völgy felé leszakadó, helyenként igen meredek lejtői solymári területen helyezkednek el, déli és keleti része pedig a II. kerületben.
Leírása Magassága 320 méter, alapkőzete a hegylánc szomszédos hegyeihez hasonlóan dolomit, amit jobbára hárshegyi homokkő fed. A hegy és a tőle alig elkülönülő északkeleti szomszédja, a Felső-patak-hegy lábainál kialakult szurdokvölgyben a homokkő néhány helyen igen kemény anyagú gátat képez, a legnagyobb ilyen gátnál alakult ki, a Les-hegy csúcsától légvonalban néhány száz méterre, a Jegenye-völgyi vízesés.
A hegy egész területe sűrűn beerdősült, így tavasztól őszig nemigen biztosít kilátást. A csúcsa közvetlen közelében emelkedő, helyben Szószék néven is emlegetett sziklatömbcsoporttól lombhullás utáni időszakban, a fák ágai közti réseken leginkább Solymár délkeleti részére és a kerekhegyi településrészre, a Zsíros-hegy, a Kerek-hegy és a Kakukk-hegy magaslataira lehet mozaikosan kilátni. A Les-hegy nevet a magaslat fátlanabb időszakában kaphatta, hiszen ha fák nem takarnák el a csúcsot, akkor közel másfél kilométeres hosszban belátható lenne – illetve a múltban nyilvánvalóan belátható is volt – a solymári Rózsika utca, mint a Pesthidegkútról Solymárra vezető egyetlen útvonal.
left|thumb|Hattyú alakú erdőfolt a Les-hegyen a solymári Koppány Márton utca felől nézve A Les-hegyet borító erdők nagy része a környékre jellemző elegyes tölgyerdő, de a nyugati lejtőjét egy foltban feketefenyves borítja, amelynek ráadásul az az érdekessége, hogy nyugat felől, solymári irányból nézve egy madárra, leginkább hattyúra emlékeztet (a „madár” feje a csúcs közelében, teste attól észak felé a hegyoldalban ismerhető fel).http://wikimapia.org/#lat=47.5797741&lon=18.9424262&z=17&l=21&m=b Idős helyiek tudni vélik, hogy az erdőfoltot tudatosan ültették ilyen alakúra, feltehetőleg az 1930-as évek környékén (egyesek tudomása szerint eredetileg még „csibéi” is voltak a madárnak),Meséket szült az erdei hattyú alakja. Solymári Magazin II. évf. 9. szám (2012. szeptember), 28. oldal de erre nincs egyértelmű bizonyíték. Az ilyen alakban történő, szándékos, tudatos erdőtelepítés ellen látszik szólni az a tény, hogy ez az erdőfolt két különálló erdőrész, a 23/A és 23/B jelzésű erdőtagok határán található, úgy, hogy a határvonal kettévágja a madáralakot. Inkább a szándékosság mellett szól viszont, hogy az erdőtérkép topográfiai nézete szerint a fenyves folt nagyjából egyenletes lejtésű hegyoldalon nő, ahol komolyabb domborzati eltérések nemigen fedezhetők fel.Erdőfoltok Nagy-Magyarország és hattyú alakban. Solymári Magazin II. évf. 8. szám (2012. augusztus), 30. oldal
Turizmus left|thumb|Törött határkő a Les-hegy csúcsa közelében A Les-hegy csúcsa csak (néhol nehezen járható) erdei ösvényeken közelíthető meg, jelzett turistaút nem érinti, a lábainál, az Alsó-Jegenye-völgyben csörgedező Paprikás-patakot azonban Budapest határától kezdve több kilométer hosszban végigkíséri egy, a kirándulók között népszerű, könnyen járható, szinte szintkülönbség nélküli, jelzett turistaút.
Gazdasági hasznosítása A Les-hegy kőzetét néhány helyen bányászták a múltban, a kitermelt ásványi anyagokat festékgyártási célra hasznosították a közelben az 1800-as évek végén létesített festékgyárban. A festékbányászat nyomai ásványokban gazdag, vegyes anyagú (oligocén kori homokkő, márga és agyag, valamint triász korú mészkő-, illetve dolomit) feltárásokként, lassan regenerálódó tájsebekként jelennek meg a Jegenye-völgyben. A hegy lábánál, a patakvölgyben 1929-től a második világháború végéig strandfürdő is működött.
A hegy az irodalomban Rozványi Dávid solymári író a hegy kitalált legendájáról írta A Les-hegy titka című kisregényét. A hattyú alakú erdőfoltról szól Grátzerné Bogdán Andrea: A solymári hattyú című meséje (megjelent a Solymári Magazin II. évf. 9. számában (2012. szeptember), a 28-29. oldalon). Az előbbivel azonos témában született Morvai Cézár: Hegy-völgyi mese című írása is (megjelent ugyanott, a Solymári Magazin II. évf. 9. számában (2012. szeptember), a 28-29. oldalon).
Források
Kategória:A Hármashatár-hegy hegyei Kategória:Budapest II. kerülete Kategória:Solymár