bélyegkép|bal|200px|Dobříš, díszkút bélyegkép|bal|200px|Árpád-házi Szent Erzsébet bélyegkép|bal|200px|Józsefet eladják fivérei (1750–1775 között; Bode Múzeum, Berlin) bélyegkép|bal|200px|Mars
Az „idősebb Platzernek” is nevezett Ignaz Franz Platzer (Ignác František Platzer) (Plzeň, 1717. július 16. – Prága, 1787. szeptember 27. német-osztrák származású cseh építész, a késő barokk kiváló mestere, a Prága barokk arculatát meghatározó épületszobrászok egyike.
Élete Csehországi német kőfaragó fiaként született. Szülei még gyermekkorában áttelepültek Ausztriába. Szobrászatot a bécsi Művészeti Akadémián (Akademie der bildenden Künste) tanult, és pályakezdőként ott is dolgozott. 1744-ben Prágában települt le. Egy kőfaragó(?) lányát vette feleségül, és megalapította műhelyét, ami még jóval halála után is, egészen a 19. századig fennmaradt. A műhelyből messze földre szállítottak szobrokat, egyebek közt az ercsi Nagyboldogasszony-templomba is — Szentháromság-szoborcsoport (1967).Fejér megye műemlékjegyzéke: 1630 Mária Terézia meghívására 1773-ban három kompozíciót faragott a schönbrunni kastély parkjába. Ezek olyan jól sikerültek, hogy a császárnő udvari szobrásszá nevezte ki.
Sírja Prágában, a Kisoldali temetőben (Malostranský hřbitov) tekinthető meg.
Két fiából ugyancsak művész lett: Platzer halála után a műhelyt Ignaz Michael Platzer (Ignác Michael Platzer, az „ifjabb Platzer”, 1757–1826) vitte tovább;Castle Kalich in Trebusin ő főleg épületszobrászként ismert; Josef Platzer (1751–1806) építészként, belsőépítészként és festőművészként is alkotott.
Munkássága Épületszobrászként számos egyházi és világi épületet díszített Prágában, illetve más cseh városokban. Önálló kompozíciói főleg mitológiai témájúak.
Jelentősebb munkái (erősen hiányos)
Bécsben a Kapucinusok templomában (Kapuzinerkirche) Vilma Amália császárné síremléke (1742), két szobor (Merkúr, a pásztor avagy a furulyázó Merkúr; Herkules) és egy szoborcsoport (Brutus és Lukrécia) a schönbrunni kastély parkjában.
A prágai várban Két, harcoló gigászokat ábrázoló szoborcsoportjának másolatai állnak az Első udvar bejáratát őrző talapzatokon (1768) — ezeket (bizonyára a nevek hasonlósága okán) egyes forrásokJochen Müssig, Jack Altman, Ky Krauthamer, Christopher Rice,Melanie Rice: Baedeker SMART Reiseführer PragOliver Ross: The fighting giants above the main entrance to Prague Castle az ifjabb Platzernek tulajdonítják (ő 1768-ban még csak 11 éves volt), A harmadik udvarban álló Sas kút (Orlí kašna) szobra (1762?). Az oszlopfő Niccolò Pacassi munkája; tetején a jóval későbbi gömbdíszt Jože Plečnik tervezte. az elnöki palotának a harmadik udvarra néző homlokzatát díszítő szobrok, A harmadik udvarának keleti oldalán álló régi királyi palota főkapuját díszítő puttószobrok,
Prága egyéb részein a Kinský-palota homlokzatának szobrai a kisoldali Szent Miklós-templom főoltárának szobra a Hradzsinban, a Strahovi kolostorban a Nagyboldogasszony-templom főoltárának szobra, a Hradzsin téren az érseki palota homlokzatának díszítményei (1765) Nepomuki Szent János szobra Klementinum: puttó
Csehország más városaiban Chudenice: Keresztelő János, szent Pál Dobříš: a díszkút szobrai
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Constantin von Wurzbach: Platzer, Ignaz. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 22. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1870, S. 409 f. (Digitalisat). Peter Prange: Platzer, Ignaz Franz. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 20, Duncker & Humblot, Berlin 2001, , S. 522 (Digitalisat).
Kategória:1717-ben született személyek Kategória:1787-ben elhunyt személyek Kategória:Plzeňiek Kategória:Osztrák szobrászok Kategória:Cseh szobrászok