A Kórház utca (, ) Brassó belvárosának egyik utcája. A Kapu utcával párhuzamosan fut, a Tehénpiac (Strada Diaconul Coresi, Kühmarkt) utcától a Rezső körútig (Strada Eroilor, Rudolfsring). A vár Quartale Portica negyedéhez tartozott. Főleg kétszintes lakóházakból áll, ma is őrizve 18. századi kinézetét; nyolc épületet műemléknek nyilvánítottak. Gyalogos sétálóutca, autóval csak korlátozottan járható.
Elnevezése A legelső feljegyzések Nova Platea (Új utca) néven említik. 1541-ben Dy spydoltgasse (Kórház utca), 1543-ban Spitalneugasse (Kórház-új utca), 1575-ben Neugasz (Új utca) néven jelenik meg. Román elnevezése kezdetben Ulița spitalului (Kórház utca), 1920–1947 között I. C. Brătianu, 1947–1966 között Molotov, 1966 óta Strada Postăvarului. Ez utóbbi név a posztóműves céhre és a közelben levő bástyájukra utal, nem pedig a Keresztényhavasra, melyet románul szintén Postăvarunak neveznek.
Története Az utca korai története a Szent Antal kórházhoz és a mellette álló, Szent Antalnak szentelt kápolnához (ún. Ispotályosok temploma) és temetőjéhez köthető. A kórházat legelőször a 15. század elején említik, mikor Zsigmond magyar király elrendelte, hogy az adókból évente két ezüstmárkát juttassanak az itt ápolt szegényeknek (pro pauperibus in hospitali degentibus). 1413-ban ismét megemlítik abból az alkalomból, hogy Mychael von Weidenbach egy forintot adományozott az intézménynek. A kórház és kápolnája feltételezések szerint a 14. század első feléből származik; akkoriban ez a terület még kívül esett a városmagot körülvevő cölöperődön és tisztes távolságra volt a Katalin-udvartól, valószínűleg ezért építették fel ezen a helyen a fertőző betegeket is kezelő intézményt. A kápolna Orbán Balázs szerint azonos az 1515-ben említett Mindszentek kápolnájával.
Maga a Kórház utca a 15. században alakult ki, az őt közrefogó Kapu utca és Fekete utca telkeinek megrövidítése és az üres terület újraparcellázása következtében. Legelőször egy 1475-ös adónyilvántartásban jelenik meg Nova Platea (Új utca) néven; ekkor főleg a csizmadia céh tagjai lakták.
Az utca nagy része – beleértve a kórházat és a templomot is – leégett az 1689-es és 1718-as tűzvészekben, és több évig tartott, míg az épületeket helyrehozták.
A reformáció után elhagyott Ispotályosok templomát 1716-ban a magyar és szász lutheránusoknak ítélték, az 1718-as tűz után újjáépítését nem engedélyezték. 1785-ben a magyar reformátusok kapták meg a romos épületet, majd később a zsidók zsinagógává alakították át, és 1826-ig használták.
A kórház a 18. században elvesztette eredeti funkcióját, főleg menhelyként szolgált, ahol dolgozni nem tudó, idős vagy fogyatékos emberek éltek; emellett utazóknak is szállást adott. A kórházat és a templom romjait 1908-ban bontották el, később itt építették fel a Korona Szálló déli szárnyát (jelenleg Hotel Postăvarul).
2010-ben nagyméretű felújításokat végeztek az utcán, és gyalogos övezetté alakították át.
Műemlékek Az utcából nyolc épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.
Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja 10 60px Lakóház 18. század BV-II-m-B-11522 22 60px Lakóház 18. század BV-II-m-B-11523 24 60px Lakóház 1800 körül BV-II-m-B-11524 31 60px Lakóház 18. század BV-II-m-B-11525 36 60px Lakóház 17. század BV-II-m-B-11526 37 60px Lakóház 17–18. század BV-II-m-B-11527 42 60px Lakóház 18–20. század BV-II-m-B-11528 66 60px Lakóház 18–20. század BV-II-m-B-11529
Képek
Jegyzetek
Források
Kategória:Brassó utcái és terei