Gambiában alkotmányos válság alakult ki a 2016. december 1-jei elnökválasztás után, melynek a végén a régi elnököt, Yahya Jammehet erővel eltávolították a hatalomból. És az ellenállás után, 2017. január 21-én rávették, hogy a jogokat adja át megválasztott utódjának, Adama Barrownak.
Bár a hosszú ideje hivatalban lévő Yahya Jammeh kezdetben elfogadta Adama Barrow meglepő győzelmét, nyolc nappal később azonban visszautasította a választások eredményét. Jammeh felszólított mindenkit a választási eredmények figyelmen kívül hagyására, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult beadvánnyal. Nem sokkal később a hadsereg behatolt a főváros, Banjul és Serekunda területére.
Miután az ECOWAS sikertelenül próbálta meggyőzni Jammeht, hogy mondjon le, Szenegálból, Nigériából és Ghánából érkező katonák csoportja érkezett január 19–én az országba, hogy erővel vegyék rá a hatalom átadására. Két nappal később Jammeh átadta az elnöki jogköröket Barrownak, és az Egyenlítői Guinea felé elhagyta az országot.
Kezdeti reakciók A választási eredmények kihirdetése után az ellenzék szimpatizánsai elkezdték ünnepelni a váratlan győzelmet, és még inkább váratlanul érte őket, mikor Jammeh beismerte a vereségét. Banjukl utcáin több ezren ünnepeltek. Többen azonban arra figyelmeztettek, hogy Jammehnek mik lehetnek a következő lépései. Szerintük mindannak ellenére, ami történt, megpróbál hatalomban maradni. Egy üzletember azt mondta: „Csak akkor hiszem el, ha látom, hogy elhagyja az állami épületet. A hadsereget még mindig ő ellenőrzi, és családjával még mindig ők képezik az elitet.”
Pár nappal a választások után 19 ellenzéki foglyot szabadon engedtek, akik között ott volt Ousainou Darboe, Barrow Egyesült Demokratikus Pártjának a vezetője. Darboe-t 2016. áprilisban tartóztatták le, és 3 év börtönre ítélték, és ez vezetett Barrow indulásához.
Röviddel a választások után készített interjújában Barrow köszönetet mondott Gambia lakosainak és a diaszpórában élő szavazóknak is, és arra kérte őket, tegyék félre a nézeteltéréseiket, és dolgozzanak közösen országuk fejlődéséért. Azt mondta: "Tudom, hogy a gambiaiak sietnek, de mindent nem lehet egy nap alatt elérni. Így mindenekelőtt arra kérném Gambia lakosait és barátait, csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt javítsuk az ország helyzetét. Nem azt akarom, hogy ez a kormányváltás egy egyszerű váltás legyen. Azt akarom, hogy ezt érezni és látni lehessen az ország és minden gambiai jólétén. Így arra kérünk minden gambiait és Gambia összes barátját, hogy fogjunk össze, és tegyük Gambiát ismét egy nagyszerű országgá."
Barrow azt mondta, elsődleges céljai között van a mezőgazdasági szektor segítése. Azt mondta: „Nekünk nincsenek ásványkincseink. Az országnak a mezőgazdaságra kell támaszkodnia... Yahya elnök kormányzása alatt az összes farmközpont teljesen összeomlott, ezek többé nem léteznek.” Az igazságszolgáltatási reformjairól szóló kérdésre ezt válaszolta: "Szabad és független bíróságot akarunk, ahol senki nem befolyásolhatja a döntéseket. Törvénnyel védjük meg az igazságszolgáltatási hatalom tagjait. Biztonságban lesz a munkájuk, így biztosítjuk a függetlenségüket. Csökkentjük az elnök hatalmát.”
Jammeh visszautasítja az eredményeket 2016. december 9-én Jammeh megjelent a gambiai állami televízióban, hogy bejelentse: „úgy döntött, nem fogadja el a legutóbbi választás eredményeit”, mivel azon „súlyos és elfogadhatatlan abnormális dolgok történtek … a választási folyamat során.” Azt mondta, „egy istenfélő független választási bizottság felügyeletével” új választásokat kell tartani. Erre a bejelentésre azután került sor, hogy Fatoumata Jallow-Tambajang, az ellenzéki koalíció vezetője Jammehnek a 2017. januári hatalomátadás utáni egy éven belüli vád alá helyezését kezdeményezte, és azt mondta: „Nemzeti bizottságot alakítunk, hogy visszaszerezzük a szükséges eszközöket”, hogy visszaszerezzük Jammehtől és családjától a pénzeket és az egyéb javakat.
December 10-én Gambia hadseregét kivezényelték a főváros, Banjul legfontosabb helyszíneire, és homokzsákokkal és géppuskákkal megerősített állásokat alakítottak ki, a lakosokat pedig átterelték a biztonsági ellenőrző pontokon. A hadsereg megjelent Serekunda, Gambia legnagyobb városa területén is. A The Guardian afrikai tudósítójának elemzése szerint arra számított, hogy a per alá helyezéstől való félelmükben a biztonsági erők és a hadsereg vezetői Jammehet támogathatják. Ellen Johnson Sirleaf, az ECOWAS vezetőjének, Libéria elnökének az egyik kísérlete, mely során tárgyalással próbálta volna megoldani a helyzetet, akkor vált sikertelenné, mikor gépét nem engedték az országban leszállni.
Jammeh pártja, a Hazafias Irányváltás és Fejlődés Szövetsége azt mondta, követi a Jammeh nyilatkozatában foglaltakat, és petíciót intéznek a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy a választási törvényekben foglaltak szerint 10 napon belül érvénytelenítse a választási eredményeket. Bár az országnak van egy főbírája, a Legfelsőbb Bíróság már másfél éve (2015. május óta) nem ülésezett. Úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja az ügyet, még legalább négy bíróra lenne szükség. A Reters által megkérdezett jogvédő csoportok szerint Jammehnek nagy befolyása van a bíróság döntésére. A 2013 és 2015 között hivatalban volt legfőbb bírók közül egy börtönben ül, egy eltűnt, a harmadik pedig azután, hogy egy olyan vádlottat mentett fel, akit Jammeh el akart ítéltetni, elhagyta az országot.
December 13-án a biztonsági egységek elfoglalták a választási bizottság helységeit, és a csoport vezetőjének sem engedték, hogy belépjen a munkahelyére. Az APRC eközben beadta arra vonatkozó keresetét, hogy az eredményeket tekintsék érvénytelennek. Eközben négy környékbeli vezető az ECOWAS felkérésére találkozott Jammehhl, de a megbeszélések eredménytelenül zárultak. A hadsereg december végén számolta fel a választási bizottság épületének blokádját, a kormány pedig bejelentette, hogy tagjai szabadon visszatérhettek dolgozni. Azt mondták, azért foglalták el az épületet, hogy így akadályozzanak meg egy támadást. Nyugalomra intettek, és hozzátették, hogy a mindennapi élet visszatérhet a megszokott kerékvágásba. 2017-es újévi beszédében Jammeh hevesen kritizálta az ECOWAS álláspontját, mikor azt mondta: „ez teljesen illegális, mert ellentmond annak az alapeszmének, hogy tagállam belügyeibe nem szól bele.” „Ez egyenes hadüzenet, és ellentmond az alkotmányunknak.” Azt hangoztatta, hogy „kész megvédeni ezt az országot minden agresszióval szemben, és ebben nem ismer kompromisszumot.”
Belföldi visszhang
Mikor Jammeh visszautasította az eredményeket, Barrow azt mondta, Jammehnek nem volt arra alkotmányos felhatalmazása, hogy semmibe vegye a választási eredményeket és egy új választást írjon ki. Indoklása szerint erre csak a Független Választási Bizottságnak van felhatalmazása. Barrow azt mondta, biztonsága érdekében ismeretlen helyre távozott. Barrow hollétének titkolói azt mondták, az ország hadserege és rendőrsége visszautasította a megválasztott elnök védelmének biztosítását. A választások harmadik jelöltje, Mamma Kandeh szintén lemondásra szólította fel Jammeht, mikor azt mondta: "Azonnali döntése, mellyel beismerte vereségét, valamint az ezt követő lépése, mellyel gratulált Adam Barrownak, világszerte nyilvánosságot kapott. Így melegen ajánljuk, hogy gondolja át döntését.”
December 12-én a gambiai ügyvédi kamara rendkívüli ülést hívott össze. Szerintük az, hogy Jammeh visszautasította a választási eredményeket, „egy árulással is felér”, és egyhangúlag úgy határoztak, az ország legfőbb bíráját, a nigériai Emmanuel Oluwasegun Fagbenle-t távozásra szólítják fel, mert semmi jelét nem mutatta a függetlenségnek, mikor nyíltan Jammeh mellett kampányolt, és a bírói testületek által hozott döntések ellen cselekedett. A gambiai tanárok szakszervezete szerint Jammeh tettei „a káoszhoz vezető recept, mely nyilvánvalóan veszélyezteti minden gambiai életét, legfőképp gyermekeinkét.” A Gambiai Sajtóunió, a Gambiai Egyetem. Az ország orvosszakszervezete és a Legfelsőbb Iszlám Tanácsa osztozott azon a véleményen, hogy Jammehnek félre kellene állnia, és utat kellene engednie Barrownak, hogy betölthesse az elnöki tisztséget. December 20-án 12 gambiai nagykövet gratulált levélben Barrownak, és felszólították Jammeht, hogy mondjon le. Erre Jameh új információs minisztere, Seedy Njie 2017. január 10-én úgy reagált, hogy bejelentette a tizenkét nagykövet menesztését.
Január 13-án Barrow közölte, hogy Jammehnek nem kell Nigériában menekültkérelmet beadnia, ahogy azt korábban néhány nigériai képviselő már ajánlotta. Nigéria elnöke, Buhari továbbra is próbálta tárgyalásos úton elérni a helyzet békés rendezését. Barrow szintén kijelentette, hogy január 19-én az ellentétek ellenére kész letenni az elnöki esküt. A válság lezárására irányuló tárgyalások január 14-én eredménytelenül zárultak, mire az Afrikai Unió bejelentette, hogy január 19. után Jammehet nem tekinti az ország elnökének. Helyette Barrowot hívták meg a Maliban zajló regionális megbeszélésre, melynek fő témája a hatalomátadás volt. Barrow pár nappal a beiktatása előtt személyes biztonsági megfontolásokból Szenegálba ment. Eközben személyes tragédia is érte, mikor meghalt 8 éves fia, akit korábban kutyák harapták meg. Barrow mivel nem mert visszatérni az országba ezért nem tudott ott lenni fia január 16-i temetésén sem.
Nemzetközi reakciók Jammeh cselekedetét az USA és Szenegál kormánya is sajnálattal vette tudomásul. Az Afrikai unió szintén azt mondta, Jammeh tettei „érvénytelenek és semmisek”. Miután Szenegál kezdeményezte az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását, a szervezet egyhangúlag elfogadott határozatot hozott arról, hogy Jammhnek békés körülmények között át kell adnia a hatalmat.
Bejelentették, hogy december 13-ra négy nyugat-afrikai ország államfője Gambiába készül utazni, hogy rávegyék Jammeht a választási eredmény elfogadására, és a hatalomból való távozásra. Köztük volt Libéria elnöke és az ECOWAS vezetője, Ellen Johnson Sirleaf, Nigéria elnöke, Muhammadu Buhari, Ghána leköszönő elnöke, John Mahama és Sierra Leone elnöke, Ernest Bai Koroma. Az Afrikai Unió azt is bejelentette, hogy Csád elnökének és az AU vezetőjének – Idriss Déby – irányításával tárgyaló delegáció küldését is megfontolta. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy nyilatkozatában azt írta, az Európai Unió olyan állásfoglalást adott ki, melyben Jammeht a választási eredmények figyelembe vételére, és ennek következtében a pozíciójáról való lemondásra szólította fel. Hozzátette, hogy "Bármilyen ennek nem megfelelő viselkedés magában foglalja a súlyos következmények lehetőségét." Samantha Power, az USA ENSZ-hez delegált magykövete szerint „Ez nagyon veszélyes lépés.”
December 14-én az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalosan bejelentette, hogy Jammeh nem maradhat az ország vezetője, és amennyiben ezzel a hivatali ideje lejárta után is megpróbálkozik, súlyos következményekkel nézhet szembe. Mohamed Ibn Chambas, az ENSZ speciális Nyugat-Afrikába és a Száhil övbe delegált küldötte azt mondta: „Jammeh úr számára elérkezett a vég, és semmilyen körülmények között nem maradhat tovább elnök. Akkorra (január 18.) mandátuma lejár, és köteles lesz átadni jogait Barrow úr számára.” Pan Gimun, az ENSZ főtitkára azt mondta, a választási eredmények visszautasítása „a gambiai nép akaratának figyelmen kívül hagyása” volt. Mikor megkérdezték, hogy az ENSZ katonai erőt is bevetne-e Jammeh eltávolítása érdekében, Chambas nem zárta ki ennek lehetőségét. Csak annyit mondott: "Lehet, nem lesz rá szükség. Csak akkor keljünk át a hídon, ha már odaértünk.”