Komarna falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése Makarskától légvonalban 56, közúton 78 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 14, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 13 km-re délre Neretva-folyó deltavidékétől délre, az Adria-parti főút mentén fekszik.
Története A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett le a slivnoi területen. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 16, 1910-ben 30 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Komarna lakossága a délszláv háborút követően nőtt meg ugrásszerűen. A településnek 2011-ben már 167 lakosa volt, akik a turizmusból éltek.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 16 30 30 30 0 0 37 41 40 32 20 42 126 167 (1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. Csak 1991-től számít önálló településnek.)
Nevezetességei Osztrák erőd maradványai a település feletti Glavicán.
Gazdaság A komarnaiak fő bevételi forrása a turizmus. A településen számos helyi kiskocsma, étterem, kávéház, éjszakai bár és üzlet működik. Autót, kerékpárt, jet skit, motorcsónakot helyben lehet kölcsönözni. A csendes kis település több szép fekvésű stranddal is rendelkezik, szép kilátással a közeli Pelješac-félszigetre.
Jegyzetek
Források Komarna weboldala Slivno község hivatalos oldala A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno
További információk Visitdubrovnik.hr: Slivno Geni.com:Slivno Klek.info.hr:Komarna Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb
Kategória:Dubrovnik-Neretva megye települései