|} A Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal nem villamosított vasútvonal Ukrajnában.
A vasútvonal Bátyú és Királyháza között kettős nyomtávú (1520 mm és 1435 mm), míg Királyházától széles nyomtávú (1520 mm).
Történelem A Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé. A Csap–Bátyú–Munkács elsőrendű vonal építésére vonatkozó engedélyt 1869. február 24-én, a Csap–Beregszász–Királyháza vonalra pedig 1872-ben adták ki. A vonal 1872-ben épült ki, akárcsak a Debrecen–Szatmárnémeti–Máramarossziget vonal, melynek nyomvonala Huszt követelésére a Tisza jobb partjára került.
A vasútvonal Kárpátokon inneni része a trianoni béke során Csehszlovákiához került, kivéve a Máramarossziget környéki szakaszt (Hosszúmező és Visóvölgy között), mely Románia része lett. Az első bécsi döntés nyomán Kárpátalja magyar fennhatóság alá került; ekkor – mivel a feszült román–magyar viszony miatt Aknaszlatina kiszolgálása a máramarosi fővonal felől a Tisza-hídon át nem volt lehetséges – 1939–1940 között kiépült a Taracköz–Aknaszlatina vonalszakasz. Az aknaszlatinai vasúti hidat 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották.
A második világháború után Kárpátalja a Szovjetunió része lett; a normál nyomtávú vonalakat átépítették széles nyomtávra. A nagybocskói teherpályaudvart továbbra is Románián át szolgálták ki, ám miután 1970-ben az ottani Tisza-híd megsérült, az aknaszlatinai vonal Nagybocskóig történő meghosszabbítása mellett döntöttek, függetlenítve azt a román hálózattól és a tiszai árvizektől.
Egy súlyos árvíz 1998-ban az Aknaszlatina–Nagybocskó szakaszt is megrongálta, azóta üzemen kívül van.
2007-ig hetente háromszor kishatárforgalmi vonatpár közlekedett Taracköz és Máramarossziget között, ez azonban a máramarosszigeti híd megnyitása után megszűnt. Ebben szerepet játszott a cigarettacsempészet elharapózása is. Ennek ellenére 2015-ben – Románia schengeni csatlakozási tervének keretében – félmillió eurós beruházással Hosszúmező állomásépületét felújították, és a határig tartó szakaszon térfigyelő kamerákat helyeztek el.
300px|bélyegkép|balra|A vonal keleti végpontja: Aknaszlatina Forgalom A vonalon 2017 februári menetrend szerint a következő viszonylatú személyszállító vonatok közlekednek Bátyú–Királyháza–Aknaszlatina irányban: Ungvár–Bátyú–Királyháza (napi 1) Ungvár–Bátyú–Királyháza–Técső (napi 1) Bátyú–Királyháza–Aknaszlatina (napi 3) Bátyú–Királyháza (napi 1) Bátyú–Királyháza–Nevetlenfalu (napi 1) Nevetlenfalu–Királyháza–Aknaszlatina (napi 1)
Aknaszlatina–Királyháza–Bátyú irányban: Királyháza–Bátyú (napi 2–3) Técső–Királyháza–Bátyú–Ungvár (napi 0–1) Huszt–Királyháza–Bátyú–Ungvár (napi 1) Técső–Királyháza–Bátyú (napi 0–1) Taracköz–Királyháza–Bátyú (napi 0–1) Aknaszlatina–Királyháza–Bátyú (napi 2) Nevetlenfalu–Királyháza (napi 1)
Taracköztől Románia felé jelenleg (2016-ban) nincsen személyforgalom.
300px|bélyegkép|balra|Ganz D1 Huszt nyugati vasútállomásán Járművek A vonalon többek között Ganz D1-es motorvonat is közlekedik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Menetrendek , Ukrán Vasutak Térkép , Ukrán Vasutak Railways through Europe – Maps and interoperability, Thorsten Büker Normál nyomtávon és komfortzónán túl - Ukrajna, 1. rész: út Nagyszőlősig, Hova megy ez a vonat?
Kategória:Ukrajna vasútvonalai Kategória:1520 mm-es nyomtáv Kategória:Kárpátalja közlekedése Kategória:Aknaszlatina