Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683. október 7–9. között zajlott le Párkánynál.
Előzmények 1683-ban a bécsi udvar nem számított hadi tevékenységre, a törökök januárban mégis hadat indítottak Bécs meghódítására. A nádor március 18-án köriratban hívta hadba a vármegyék nemeseit. Májusban Sempténél szemlélték meg az összegyűlt hadakat és ekkor az 58 lovas és 34 gyalog századból állt, közte a főurak, Nyitra vármegye és az esztergomi érsek (3 esquadron) csapataival.Thaly 1883, 11, 35. Június 5-én a császáriak Érsekújvárt vonták ostrom alá, de csakhamar felhagytak vele.Thaly 1883, 14-15. Július elején azonban a császári hadak kivonultak a Dunántúlról, s hasonlóan tettek a Felvidéken is a Vág vonaláról az örökös tartományokba vonultak vissza. Ezért júliusban a nemesi hadi tábor feloszlott, s szinte mindenki kénytelen volt hűséget esküdni a töröknek, illetve Thökölynek.Thaly 1883, 16, 19-21; 1887: Az 1683-iki táborozás történetéhez - Gr. Batthyány Kristóf és Ádám dunántúli tábornokok levelezéseiből II. Történelmi Tár 10/2, 301-302. Ez sok esetben nem jelentett túl nagy lelki megrázkódtatást, hiszen a Habsburg-ellenesség ekkor elég erős volt, például a Rábaköz védelme részben ezen bukott el. Az utána következő tatárdúlásban viszont nem volt köszönet. Az itt táborozó erdélyi csapatok számadásából, és a később bekvártélyozott császári zsoldosok ellátásának hiányaiból is jól látszik, hogy a Rábaköz ekkor szinte elnéptelenedett.Paur Iván 1858: Csányi János Magyar krónikája 1670-1704. Magyar Történelmi Tár 3/5, 113; Koncz József 1896: Adalékok Apaffy Mihály fejedelem 1683-ik évi hadjáratához. Hadtörténelmi Közlemények 9/1, 500-502; Vanyó Tihamér 1976: Sopron vármegye hadügyi, gazdasági viszonyai és közállapotai (1640-1690) I-III. Soproni Szemle 30/1-3; Gerencsér Péter 2020: Bécs kapujában - A Rábaköz hadtörténete a török korban. Csorna - Kapuvár, 110-128. Augusztus 22-i utasítások szerint a törökök Esztergom megerősítését is tervezték, ez azonban az őszi események fényében már valószínűleg nem történtek meg maradéktalanul.Dávid Géza 2001: Esztergom szerepe és sorsa a török korban. In: Lux Pannoniae - Esztergom az ezeréves kulturális metropolis. Esztergom, 257
1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg–lengyel felmentő hadsereg azonban szétverte a Bécset ostromló törököket. Thököly Imre hadai ezért hátrálni kezdtek, de komoly harcba ekkor sem bocsátkoztak.
A csata leírása Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, amely többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A lengyel seregben lipek hadak is eredményesen harcoltak.historyweb.dennikn.sk ; Michal Holeščák 2019: Moslimskí Lipkovia bojovali za kresťanov. In: Branislav Kovár – Jakub Drábik (zost.): História pre zaneprázdnených. Bratislava, 203. A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét, és megerősítette e városok őrségét.
Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8000 török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett.
left|thumb|250x250px|A párkányi csata Juliusz Kossak 1883-as festményén A győzelem lendületében a seregek ostrom alá vették Esztergomot. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért.
Az esztergomi érsek bandériumai részt vettek a harcok sűrűjében, amit a nemespanni elesettek névsora is bizonyít, így egyértelműen megerősíthető a magyar csapatok részvétele Esztergom török alóli végleges felszabadításában.ŠA Ivanka pri Nitre, fond SAP jelöletlen doboz, Residua Fragmenta; 2009 Családban marad I/1, 13 ; Ľuboš Trubíni - Tibor Lieskovský 2019: História cisárskej pevnosti Vráble. Vráble, 106. A Komárom vármegyei felkelőkre ugyan van a szakirodalomban adat, de ez ellenőrizendő.A várat ugyan Thököly ostromolta, de valószínűleg nem került a kezére, ellenben a város kénytelen-kelletlen Thököly pártjára állt és felgyújtották. A várban azonban ha kitartott, főként császári katonaság lehetett. Vö. Reiszig Ede et al.: Komárom vármegye története. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. p. 461. A felkelő seregre vonatkozó adatok, minden bizonnyal Thalyra vezethetőek vissza. Győr vármegye nemessége a nádori felszólításra a pusztulás ellenére körülbelül 100 felkelőt újra ki tudott állítani októberben, részvételük a csatában azonban kétséges.Vö. Ráth Károly 1860: A Győr vármegyei hódoltságról. Magyar Történelmi Tár I/7, 88-90.
Következmények Esztergom a csata után a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A csata alatt megsemmisült az esztergomi Duna-híd, ezért ezután kompok jártak a két part között.
Egyes történészek fontosabbnak tartják ezt a győzelmet, mint az ezt megelőző bécsi diadalt. A Magyarország északi részeit megszálló török csapatok visszavonhatatlanul vereséget szenvedtek. Gyakorlatilag lemészárolták a több tízezres török sereget, és az út Magyarország felé nyitva állt. Az alatt a néhány hónap alatt, amíg a török sereg teljesen meg volt semmisítve, Ausztria ellenállása miatt nem sikerült a szövetséges hadak egyesítése, mellyel felszabadíthatták volna Magyarországot.
A lengyel csapatok a csata után hazatértek, de a még Thököly uralma alatt álló területen természetesen ellenséges fogadtatásban részesültek.Kónya Péter 2020: Poľské vojsko v Hornom Uhorsku v roku 1683. In: Purdek, Imrich (zost.): Historia mea vita. Zborník štúdií vydaný pri príležitosti životného jubilea Vladimíra Segeša.
Hatása a művészetekben thumb|Sobieski János lengyel király szobra a párkányi csata 325. évfordulóján (Alkotók: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos) A párkányi csatát többen ábrázolták metszeten vagy festményen, többek között Justus van den Nijpoort (c1625-c1692), Martino Altomonte (1657-1745), Pierre-Denis Martin (1663–1742), Franz Joachim Beich (1666-1748; Esztergom ostroma), Juliusz Kossak (1824-1899). Készült róla gobelin Charles Herbel festői stílusában, illetve dombormű Varsó-Wilanówban. Esztergomban 1933-ban állították a felszabadulás 250. évfordulójára az ún. Sobieski emlékművet (Körmendi-Frim Jenő),kozterkep.hu míg Párkányban 2008-ban állítottak a csata 325. évfordulójára Sobieski lovasszobrot (Győrfi Lajos).emlekhelyek.csemadok.sk; sturovo.com A csata szerepel az Ezeréves Lengyel Lovasság Emlékművén (1994, Mieczysław Naruszewicz, Marek Moderau) is Varsóban.
Irodalmi alkotásokban František Volf 1936: Víťazný pochod. In: Devín IV - Vlastivedné čítanie o Bratislave a o jej susedných okresoch
Kapcsolódó szócikkek Esztergom története
Források Thaly Kálmán 1883: Az 1683-iki táborozás történetéhez - Hg. Esterházy Pál nádor kiadatlan kéziratai és levelezése nyomán. Értekezések a történeti tudományok köréből. Budapest. Wladisław Semkowicz 1934: Litovské vojsko Sobieského na Slovensku roku 1683. Sborník Muzeálnej slovenkej spoločnosti XXVII-XXVIII. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája Vércse Miklós 2003: A párkányi csata. Csombor Erzsébet-Székely György-Csorba Csaba 2004: A párkányi csata 320. évfordulója Vojtech Dangl 2017: Bitky a bojiská v našich dejinách. p. 270-275 Juhász Gyula 2023: Eddig nem publikált részletek az európai jelentőségű párkányi csatáról. Párkány és Vidéke Csuthy András 2023: Vrábelskí predialisti v Parkanskej bitke. In: Historický zošit 2. Vráble
További információk Magyar katolikus lexikon 320. évforduló - Vasárnap 325. évforduló emlékmű avatás - bumm.sk 325. évforduló emlékmű avatás - parameter 325. évforduló emlékmű avatás - Felvidék ma 325. évforduló emlékmű avatás - MKP Lepold Antal: Esztergom régi látképei, Stephaneum ny.,Budapest, 1944
Kategória:1683 Kategória:Ausztria csatái Kategória:A magyarországi török háborúk csatái Kategória:Esztergom történelme Kategória:Szlovákia történelme Kategória:Sobieski János csatái Kategória:Párkány Kategória:Lotaringiai Károly csatái