Johan Hugó (Pécs, 1890. október 26. – Pécs, 1951. november 14.)Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Budapest, Magyar Könyvklub, 2002. 601. festőművész, üvegfestő.
Életútja
Dr. Johan Béla orvos, belügyi államtitkár testvére. 1908-ban Pécsett érettségizett. 1911-ben Budapesten gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. Tanulmányai mellett rajzolt és festett. Két évig Kolozsvárott, majd az első világháború éveiben Pécsett dolgozott önkéntes gyógyszerésztisztként. Dobrovics Péter pécsi festőtől tanult festeni. „Munkáit neoprimitív stílus jellemzi.” Tagja volt a Pécsi Művészkörnek és a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők társaságának.
1921-ben barátaival, Molnár Farkassal és Stefán Henrikkel együtt olaszországi tanulmányúton vett részt, majd mindhárman jelentkeztek a weimari Bauhausba. Berlinben Caesar Klein kubista festő és díszlettervező műtermében tanult. Az üvegfestés technikájával Gottfried Heinersdorf berlini üvegfestő intézetében ismerkedett meg, ahol tervezőként dolgozott. Saját elmondása szerint „Firenzében egy középkori színes ablakon fellelkesedve”Nemzeti Szalon XXXIX. csoportkiállítás katalógusa: Dinnyés Ferencz, Erdős Lajos, Johan Hugó, Lakos Alfréd, B. Vaszkó Ödön, 1924. szeptember határozta el, hogy üvegfestészettel fog foglalkozni.
1923-ban Budapesten Majoros Károllyal közösen megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt (VI. ker., Csángó u. 22. – később Lehel u. 14.). Felhagyott a festészettel, és azontúl elsősorban egyházi megrendelésre színes üvegablakok tervezésével és készítésével foglalkozott. Az Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján Majoros Károllyal közösen kivitelezett Győr-gyárvárosi templom üvegfestményeit 1930-ban a IV. monzai művészeti kiállításon nagydíjjal tüntették ki.Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve XXXV. Pécs, 1991. 217-230
A vállalkozásból idővel Majoros Károly kivált, őt festőbarátja, Stefán Henrik váltotta föl.
1935. augusztus 15-én feleségül vette Szabó Mária Margitot.
A második világháborút követő években azon fáradozott, hogy szülővárosába telepíthesse üvegfestő műhelyét. 1951-ben bekövetkezett halála azonban meggátolta tervének megvalósítását.
Kiállításai 1915-től kezdődően Budapest, Nemzeti Szalon – csoportos kiállítások 1920. Zágráb – Stefán Henrikkel közös kiállítás 1921. Pécs – a Pécsi Művészkör csoportos kiállítása 1924. Budapest, Nemzeti Szalon – csoportos kiállítás. (Közel 80 alkotását állítják ki.) 1930. Monza (Olaszország) IV. Művészeti kiállítás 1938. Budapest, Első magyar országos iparművészeti tárlat 1939. Budapest, Műterem – gyűjteményes kiállítás üvegfestményeiből 1939. Milánó, VII. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás 1945. Pécs, Baranya Megyei Múzeum – egyéni kiállítás 1947. Budapest, volt Ernst Múzeum – csoportos kiállítás 1947. Pécs, Baranya Megyei Múzeum, a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezetének pécsi csoportja XXXI-ik csoportkiállítása 1951. Pécs, Janus Pannonius Múzeum – csoportos kiállítás 1952. Pécs, Janus Pannonius Múzeum – emlékkiállítás 1986. Kassel (Németország) Magyar avantgard a Weimari Köztársaságban – csoportos kiállítás 2010. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, „A művészettől az életig”. Magyarok a Bauhausban – csoportos kiállítás
Méltatása Martyn Ferenc festőművész így írt róla: „Johan Hugót iskolái gondosan élőkészítették az életre, a művészi hivatásra, de a festő műve nem kezdődött korán; amikor ecsethez nyúlt, tudta pontosan, hogy mit akar, ura volt eszközeinek. Mi több, a festő csak néhány évig alkotott; a tulajdonképpen kicsiny oeuvre-t erősen szerkesztő akarat jellemez, összefoglaló rajz, lelkes, olykor tüzes színezés kísér. Ebben az értelemben fogant képei a Cezánne-ból induló és a kubizmus hősi szakaszát maga mellett hagyó nyugodtabb időből származnak, melyeknek rendjét franciákra, Renoirra emlékeztető derű oldja meg, tesz vonzóvá. De Johan kiváló eredményei birtokában csaknem egészen fölhagyott a festéssel, hogy szerkesztő erőit, kolorista képességeit más formában, más eszközökkel a színes üvegablak világában vesse latba. Ez az elhatározás valószínűleg itáliai utazásai alatt keletkezett. Magát a mesterséget Németországban tanulta, hogy aztán később a chartres-i katedrális remek színes ablakain kapja a legfelsőbb iskolát.”Martyn Ferenc: A Baranyamegyei Múzeumban vasárnap nyílt Johan Hugó kiállítása. In: Új Dunántúl. II. évfolyam 229. szám, 1945. október 14.
Alkotásai Ismertebb kiállított festményei:
A ház előtt a padon, Akt-kompozíció, Aranyhegyi kert, Aranyhegyi szőlő, Arno mentén, Brassó télen, Claire, Csendélet (több hasonló című), Csendélet korsóval, Édesanyám, Erdei idill, Férfi akt, Fiesole, Fiesole – San Franceso, Fiesole látképe, Firenze, Fiú portréja, Hat cserép, Havas házak, Hegyoldal, Huszár Alexandra arcképe, Kert, Kislány, Márika, Mediterrán táj, Narancsok, Olasz város, Olasz villa, Orgonavirágok, Otthon, Önarckép, Patakvölgy, Pécsi táj, Pécsi utca, Reggeli hangulat, Régi olasz villa, Siena, Szajna-parton, Szénhordó asszonyok, Szerpentines domboldal, Szicília, Szőlőház, Táj házakkal, Találkozás, Taormina, Velence, Vörös ház Firenzében
Festett üvegablakok: 1927. Kaposvár, Jézus Szíve plébániatemplom 1929. Győr, Gyárvárosi plébániatemplom (Majoros Károllyal közösen, Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján) 1930. Lillafüredi Palotaszálló hallja (Majoros Károllyal közösen, Helbing Ferenc tervei alapján) 1930. Lillafüredi Palotaszálló, Mátyás étterem (Majoros Károllyal közösen, Helbing Ferenc tervei alapján) 1930. Szeged, Magyarok Nagyasszonya székesegyház (Fogadalmi templom) 1930 k. Nagykáta, Szent György-templom (Stefán Henrikkel közösen, Nagy Sándor tervei alapján) 1933. Jászszentandrás, Szent Kereszt felmagasztalása templom (Stefán Henrikkel és Czumpf Imrével közösen) 1933. Pilisvörösvár, Nagyboldogasszony plébániatemplom szentélye 1935. Pécs, Köztemető, Szent Mihály templom (Stefán Henrikkel közösen) 1938 k. Pécs, Szent Mór kollégium kápolnája (Stefán Henrik tervei alapján. 1977-ben áthelyezték a Bártfa utcai Szent István templom ablakaiba.) 1940. Galyatetői római katolikus templom (Németh Ferenccel közösen, Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján) 1940. Mohács, Csatatéri emléktemplom (Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján) 1941. Budapest, Albertfalva, Szent Mihály plébániatemplom (Palka Józseffel közösen, Ungváry Sándor tervei alapján) 1942. Budapest, Városmajor, Jézus Szíve plébániatemplom (Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján) 1943. Tiszaújfalu, zárdatemplom (Berki Irma tervei alapján) 1943. Pécs, Belvárosi templom (Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján) 1944. Pécs, Sopianae söröző
Források ADT Arcanum Digitális Tudománytár https://adtplus.arcanum.hu/ Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928, kiállítási katalógus, szerk. Zwickl András. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001, 240-241. Éber László: Művészeti Lexikon. Bp. 1935. 1. köt. 513. Hungaricana közgyűjteményi portál https://hungaricana.hu/ A Janus Pannonius Múzeum évkönyve XIX. Pécs, 1977. 383. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve XXVIII. Pécs, 1984. 263. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve XXXV. Pécs, 1991. 217-230. Johan Hugó emlékkiállítás a Janus Pannonius Múzeumban. = Dunántúli Napló, 1952. 2. 27. Magyar Iparművészet c. folyóirat évfolyamai Martyn Ferenc: A Baranyamegyei Múzeumban vasárnap nyílt Johan Hugó kiállítása. In: Új Dunántúl. II. évfolyam 229. szám, 1945. október 14. Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve XXXV. Pécs, 1991. 217-230. Művészeti Lexikon, Bp. Akadémiai Kiadó, 1966. 2. köt. 518—519. Nemzeti Szalon XXXIX. csoportkiállítás katalógusa: Dinnyés Ferencz, Erdős Lajos, Johan Hugó, Lakos Alfréd, B. Vaszkó Ödön, 1924. szeptember Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Szeged, 1988. 272. Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet, Budapest, Magyar Könyvklub, 2002. 601.
Jegyzetek
Kategória:Magyar üvegművesek Kategória:Magyar festők Kategória:Pécsi képzőművészek Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar üvegművészek