A szupermarket-rendszer az egyik legalapvetőbb és leggyakrabban használt húzórendszertípus. A lean menedzsmentben használatos módszer, mely szorosan kapcsolódik a kanban rendszerhez. A szupermarket elnevezés nem véletlenül egyezik meg a kiskereskedelmi kifejezéssel, hiszen a funkciójuk azonos. Míg a kereskedelmi egységben a termék fogyásához mérten vagy a hiány észlelését követően töltik az alkalmazottak a polcokat, addig az üzemekben az egymást követő folyamatokat tekinthetjük egymás beszállítójának és vevőjének. A munkamódszer átemelése a gyártásba a Toyota Termelési Rendszer (TPS) egyik sarokkövének bizonyult. Segítségével csökkenthetők a termelésközi és késztermékkészletek, illetve azonnal feltárhatók a hibák, selejtet okozó folyamatlépések.

Eredete Az 1950-es években a Toyota Production System „atyja”, Óno Taiicsi hallott az akkor még csupán Amerikában elterjedt szupermarketekről. Ezt követően a Toyota szakembereket küldött az Amerikai Egyesült Államokba a tömegtermelés gyakorlatának elsajátítása érdekében, ahol mégis más megoldásra figyeltek fel. Egy amerikai szupermarket, egészen pontosan a Piggly Wiggly ihlette meg a küldötteket, hiszen itt vették észre azt, hogy az áruház csak akkor rendelte újra a termékeket, illetve töltötte fel a polcokat, mikor a vevők már megvásárolták azok nagy részét.

Lean alapelvek és a pazarlás típusai A lean menedzsment célja a pazarlás teljes kiiktatása a vállalati, termelési folyamatokból. „A pazarlásoktól mentes folyamatok gyorsabbak, megbízhatóbbak, jobb minőséget eredményeznek, de talán mindennél fontosabb, hogy alacsonyabb költségek mellett működtethetők.”Losonci, 2010

Lean alapelvek 1. Érték ≈ Amiért a fogyasztó hajlandó fizetni A termék/szolgáltatás legyen a fogyasztó számára megfelelő minőségű, választékú, legyen elérhető a megfelelő időben és mennyiségben, illetve áron. 2. Értékáram Magában foglalja azokat a műveleteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bizonyos terméket/szolgáltatást végigvezessük a fizikai átalakítás folyamatán.Womack et at., 2009 Tevékenységek fajtái: Egyértelműen értékteremtő Szükséges, de nem értékteremtő Pazarlás

3. Áramlás A termék megszakítás nélküli, akadályoktól mentes haladása a rendszeren belül. 4. Húzásos rendszer "A lean szerint egyetlen termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása sem kezdődhet meg vevői igény nélkül, és az egyes vállalati folyamatok sorrendjüknek megfelelően egymást vezérlik." 5. Folyamatos fejlesztés Célja a tökéletesítés, még kevesebbel még többet nyújtani.

Pazarlások Túltermelés: Többet, korábban, gyorsabban gyártani, mint a következő folyamat vagy a vevő igénye. Várakozás: A dolgozók tétlenül állnak, amíg az adott gép dolgozik, illetve a folyamatokban információra/utasításra/anyagra/karbantartásra való várakozás. Szállítás: Az anyagok, alkatrészek, információk szállítása, termelésközi készlet többszörös kezelése. Túlmunkálás: Szükségtelen, helytelen vagy túl finom megmunkálás. Készlet: A minimálisan szükségesnél nagyobb készlet tartása. A gyártáshoz szükségtelen alapanyagok, félkész termékek, eszközök, dokumentumok tárolása. Felesleges mozdulatok: A dolgozók, operátorok által végzett mozdulatok, melyek nem teremtenek értéket. Hibák, selejt: Ellenőrzés, utómunka, nem megfelelő termék.

Alkalmazásának előnyei A szupermarketek amellett, hogy tárolóhelyként szolgálnak, húzást hoznak létre a folyamaton belül – „A” típusú húzásként is említi a szakirodalom. Nem keverendő össze a közvetlen kiszállításra gyártással! Bár a készletszint alacsonyabban tartható az utóbbinál, de hosszabb átfutási időt eredményez, így alacsony rendelési gyakoriság és „türelmes vevők” esetén ajánlott a használata.

A húzóelv a vevő vagy a következő folyamat ellátását jelenti azzal, hogy akkor és azt biztosítja, amire és amikor szüksége van, mindezt megfelelő mennyiségben, a vevői folyamat visszajelzései alapján. Ellentéte a nyomásos elv, vagyis amikor az előző folyamat rátolja a következő, vevői folyamatra azt, amit gyártott, így a legtöbb esetben túltermelést, készletek felhalmozását előidézve.

A húzórendszer, valamint az ütemidő és a folyamatos áramlás a Just In Time (JIT) rendszer, vagyis az éppen időben elv három fő eleme. Összehangolásuk esetén elkerülhető a túltermelés és csökkenthetők a készletek. A TPS fogalmai szerint a húzórendszer nem más, mint a Just In Time termelés ideális állapota: azt, akkor és olyan mennyiségben biztosítsuk a vevőinknek, amit, amikor és amekkora mennyiségben igénylik. Az áramlás szükségszerűen néha megszakad, ezért a nulla készletszint helyett tartani kell némi (termelésközi) készletet.

A húzásos rendszer mellett egy másik lean alapelv is markánsan megfigyelhető a szupermarketek használatának vizsgálatakor. Ez nem más, mint az áramlás, hiszen a szupermarket-alapú rendszer egyik célja a fizikailag egymástól elválasztott folyamatok áramlásba kapcsolása. A rendszerszemlélet kimondja, hogy az egész rendszer teljesítménye nem maximalizálható az egyes részek optimalizálásával.Rother, 2014 Az okok a következők: A folyamat vagy munkaállomás még inkább elveszíti a kapcsolatot a következővel, miközben a lehető legtöbbet igyekszik gyártani minél rövidebb idő alatt. Pazarlás típusa: felhalmozódó termelésközi készletek és túltermelés

Az átállások megszakítják a termelést, ennélfogva, hogy biztosítva legyen a haladás a nagytételes termelés felé tolódik el a folyamat. Pazarlás típusa: túltermelés, készletek felhalmozása

Az értékfolyamat következő elemének még nincs szüksége a túl hamar legyártott mennyiségű alkatrészre, így azokat készletként tárolni kell Pazarlás típusa: túlkészletezés

Amikor a következő folyamat végül felhasználja az alkatrészeket, hibás darabokat is találhat benne, de mivel időben jóval előbb gyártották őket, szinte lehetetlen visszavezetni, hogy mi okozta az adott hibát. Pazarlás típusa: hibák, selejt

Működése A szupermarketekben (akárcsak a TPS esetén) a vevők (folyamatok) azt és akkor vásárolnak, amire és amikor szükségük van. Az értékesítési tevékenység (alapanyagok kezelése) ennek következtében ebben a rendszerben nem hangsúlyos, mivel a folyamat automatikusan, önkiszolgáló jelleggel működik. A polcokat a fogyáshoz mérten töltik, azt feltételezve, hogy amely termék már elkelt (alkatrészt felhasználtak), el fog kelni újra. Így egyszerűen követhető, hogy mennyi fogyott már el az adott termékből és a túlkészletezés is elkerülhető.

Bizonyos szempontból egyszerű raktárként is felfoghatók a szupermarketek, azonban speciális módon működnek: a tárolt készletmennyiség a korábbi vásárlások és a feltételezett jövőbeni kereslet alapján van meghatározva. A rendszer legkiemelkedőbb tulajdonsága az, hogy a készletszint az aktuális kereslethez igazítható, mely azonnal be is indítja a húzásos rendszert. A húzóelv értelmében a későbbi műveletek információt küldenek az őket megelőző műveletek felé. Leggyakrabban ez kanban kártyák segítségével működik. A kanban kártya egy vizuális eszköz, hiszen a húzóelv működtetéséhez szükség van egy jelzőrendszerre, mely utasítást ad mind a beszállítóknak a termelésre, mind az anyagkezelőnek anyagfelvételre.

Jegyzetek

Források Jeffrey K. Liker: A Toyota-módszer - 14 vállalatirányítási alapelv, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008 Losonci Dávid: Bevezetés a lean menedzsmentbe – a lean stratégiai alapjai, Műhelytanulmány, Vállalatgazdaságtan Intézet, 2010 Mike Rother: Toyota-Kata - Hogyan ösztönözzük munkatársainkat fejlődésre, alkalmazkodásra és kiváló eredményekre?, HVG Könyvek, 2014 Toshiko Narusawa, John Shook: Kaizen Expressz – Alapismeretek a lean utazáshoz, LEI Magyarországi Egyesülete, 2014

Kategória:Lean