Skrivena Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik.
Fekvése Makarskától légvonalban 63 km-re délre, Lastovotól légvonalban 3, közúton 8 km-re délre, az ublei kompkikötőtől 8 km-re keletre, Lastovo szigetének déli partján, az azonos nevű öbölben fekszik. Itt található a sziget egyetlen kempingje, mely mellett étterem és jachtkikötő is található.
Története A település környékén az emberi jelenlét első jele a 12. században épített Szent Ciprián kápolna volt. 1839-ben az osztrák hatóságok a közeli Struga-fokra felépítették a világítótornyot, mely a második ilyen létesítmény lett az országban. Skrivena Luka a sziget újabb települései közé tartozik. Lakosságát csak 1910-ben számlálták meg először önállóan, amikor 18 lakosa volt. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki Lastovo elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1953-ig a sziget olasz lakosságának többsége elhagyta Lastovo területét.
A lakosság számának további csökkenését a horvát ajkú lakosság Ausztráliába és Amerikába történő kitelepülése okozta. Skrivena Luka 1961-re majdnem elnéptelenedett, mindössze három állandó lakosa volt. A háború utáni időszak Lastovot is Vis sorsára juttatta, katonai övezet lett. Ez gazdasági és népességi stagnáláshoz vezetett, viszont lehetővé vált a természeti környezet megőrzése. 1971-től a turizmus fellendülésének köszönhetően újra növekedett az állandó lakossága a településnek. 1988-ban enyhítették a tiltást, mely a külföldi állampolgárok Lastovora történő belépésére vonatkozott. 1991-ben a településen már 20 lakost számláltak. A független Horvátország megalakulása után a JNA egységei még 1992. május 31-ig a szigeten maradtak. 2006. szeptember 29-én a horvát szábor határozatával megalapították a Lastovoi Természetvédelmi Parkot. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 0 18 0 0 9 14 3 12 18 20 18 33 (1921-ben és 1931-ben lakosságát Lastovo településhez számították.)
350px|bélyegkép|jobbra|A Skrivenai Lukai-öböl bejárata a Struga-fokkal. Nevezetességei A közeli Struga-fokon található az ország második legrégibb világítótornya, melyet 1839-ben építettek a Skrivena Luka-öböl bejáratához. A torony egy meredek sziklaszirt tetején 70 méter magasságban áll. Fénye már húsz mérföldről figyelmezteti a hajósokat, hogy Lastovo szigetének közelében járnak. A sziklaszirt alatt a tengerben legyező alakú gorgonia korallok telepei találhatók, míg a sziklák között vándorsólymok figyelhetők meg. A falu feletti Szent Ciprián templom a 12. században épült. A Szent Jeromos kápolnát 1907-ben építették. A Lastovo-sziget déli részén, a Skrivena Luka-öböl délkeleti részén egy római villagazdaság (villa rustica) maradványai találhatók, lakó- és kereskedelmi részekkel. A falakat szabályos sorokban rakott kőtömbökből építették, ami a korai római építkezést jelzi. A szigeten számos ősi gazdasági jellegű objektumot tartanak nyilván, melyeket termőföldek közelében építettek.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6045.
Gazdaság A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat.
Jegyzetek
Források Lastovo község hivatalos oldala Lastovo turisztikai irodájának honlapja A dubrovniki püspökség honlapja – Lastovo
További információk Lastovo információs portálja A Lastovoi Természetvédelmi Park honlapja
Kategória:Dubrovnik-Neretva megye települései