II. Erzsébet (angolul: Elizabeth II, teljes születési nevén: Erzsébet Alexandra Mária, angolul: Elizabeth Alexandra Mary; London, Anglia, 1926. április 21. – Balmorali kastély, Skócia, 2022. szeptember 8.), az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi monarchia, többek között Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója, valamint az anglikán egyház feje 1952-től 2022-ben bekövetkezett haláláig. Élete során összesen 32 független állam uralkodója volt. Összesen 70 évig és 214 napig volt az Egyesült Királyság királynője. Margit brit királyi hercegnő nővére, Fülöp edinburgh-i herceg felesége, valamint III. Károly brit király, Anna brit királyi hercegnő, Andrew Mountbatten-Windsor és Eduárd edinburgh-i herceg édesanyja.
Erzsébet 1926-ban született York hercegének és hercegnéjének (a későbbi VI. György brit királynak és Erzsébet királynénak) elsőszülött gyermekeként. Édesapja 1936-ban lépett a trónra, fivére, VIII. Eduárd király lemondását követően. Közfeladatok ellátására és első hivatalos szerepléseire a második világháború alatt került sor. 1947-ben ment férjhez Philip Mountbatten, egykori görög és dán királyi herceghez, akivel házasságuk 73 évig tartott, Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig. Kapcsolatukból négy gyermek született: utódja, III. Károly király, valamint Anna királyi hercegnő, Andrew Mountbatten-Windsor és Eduárd edinburgh-i herceg.
Amikor édesapja 1952 februárjában meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet 7 nemzetközösségi ország királynője lett: Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán és Ceylon, valamint a Nemzetközösség feje. Alkotmányos uralkodóként beiktatása óta országa olyan jelentős politikai változásokat élt át, mint az Észak-írországi konfliktus, az Európai Közösségekhez való csatlakozás vagy éppen az Európai Unióból való kilépés. Címeinek száma folyamatosan változott az idők során, ahogyan birodalmának országai köztársasággá váltak.
Erzsébet volt a második leghosszabb ideig regnáló uralkodó a világon, egyúttal az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő monarchája. Uralkodása alatt a brit királyi család számos válságot élt át, ám a monarchia intézményének támogatottsága és személyes népszerűsége folyamatosan magas tudott maradni.
Családja Apja Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király (1895–1952), anyja Elizabeth Bowes-Lyon, a későbbi Erzsébet (anya)királyné (1900–2002), a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Húga Margit hercegnő (1930–2002). Férje Fülöp edinburgh-i herceg (1921–2021), aki egyébként harmad-unokatestvére. 1947. november 20-án tartották esküvőjüket. Az esküvőn többek között koszorúslánya volt anyai unokatestvére, Margaret Rhodes. Házasságukból négy gyermek született: III. Károly brit király, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd edinburgh-i herceg. Egyik ükanyja Rhédey Klaudia magyar grófnő, Erdőszentgyörgyről származott, Erdélyből. Leszármazottai (Vancsó család) Magyarországon, Miskolcon éltek.
Élete Gyermekkora bélyegkép|208x208px|A Time magazin címlapján 1929-ben bélyegkép|195x195px|László Fülöp Elek portréfestménye 1933-ban 1926. április 21-én született anyai nagyapja londoni házában (17 Bruton Street, Mayfair). A Buckingham-palota magánkápolnájában keresztelte meg május 29-én Cosmo Gordon Lang York anglikán érseke.Bradford, p. 22; Brandreth, p. 103; Marr, p. 76; Pimlott, pp. 2–3; Lacey, pp. 75–76; Roberts, p. 74 Első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) után, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta.Brandreth, p. 103; Hoey, p. 40 Közeli családtagjai Lilibetnek hívták.Pimlott, p. 12
Margit hercegnő, Erzsébet egyetlen testvére négy évvel volt fiatalabb nála. A két hercegnő otthon tanult, anyjuk és nevelőnőjük, Marion Crawford, közeli ismerősöknek „Crawfie” felügyelete alatt (aki később kiadott egy könyvet, Erzsébet és Margaret gyermekéveiről, The Little Princesses címmel), melyből többek között kiderült, hogy Erzsébet nagyon szerette a lovakat és a kutyákat. „Órarendjükben” leginkább történelem, zene, irodalom, angol és francia nyelv szerepelt.Brandreth, p. 124; Lacey, pp. 62–63; Pimlott, pp. 24, 69
Erzsébet nagyapja, V. György uralkodása alatt harmadik helyen állt a brit trónöröklési rendben, Eduárd nagybátyja és apja után. Ugyan Erzsébet születése érdekelte a brit embereket, de mivel nagybátyja még fiatal volt és valószínűsíthető volt, hogy megházasodik és utódai lesznek, ezért Erzsébetet nem úgy ünnepelték, mint egy trónörököst.Bond, p. 8; Lacey, p. 76; Pimlott, p. 3
Amikor 1936-ban meghalt nagyapja, a trónra VIII. Eduárd néven Dávid walesi herceg, Erzsébet édesapjának bátyja került, apja után második helyre lépett elő a trónöröklési rendben. Még ugyanabban az évben az új király, Eduárd, lemondott a trónról, hogy összeházasodhasson a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpsonnal.Lacey, pp. 97–98 Erzsébet apja, mint a trón első számú várományosa lett a király, ő pedig a trónörökös.
Később jogot tanult az etoni fiúiskola alelnökétől és vallástörténelmet Canterbury érsekétől.Brandreth, p. 124; Crawford, p. 85; Lacey, p. 112; Marr, p. 88; Pimlott, p. 51; Shawcross, p. 25 Hogy vele egykorú lányokkal szocializálódhasson, létrehozták az 1. Buckingham Palota lánycserkész-csapatot.Marr, p. 84; Pimlott, p. 47 Kitűnő úszóvá vált, 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdőklub bajnokságát.
A világháború alatt bélyegkép|221x221px|Szolgálati egyenruhában 1945. áprilisában bélyegkép|Erzsébet hercegnő (bal szélső) a Buckingham-palota erkélyén családjával és Winston Churchill-lel 1945. május 8-án bélyegkép|Fülöp-herceggel az esküvőjük napján 1947-ben 1939 szeptemberében Anglia belépett a második világháborúba. London a bombatámadások egyik fő célpontja volt, ezért rengeteg londoni gyereket evakuáltak. Quintin McGarel Hogg, Hailsham bárója azt a javaslatot tette az uralkodópárnak, hogy vigyék a két hercegnőt Kanadába, ahol biztonságban vannak a bombatámadások elől. Erzsébet királyné kijelentette: „A gyerekek nem mennek nélkülem. Én nem megyek a király nélkül. A király pedig soha nem fog elmenni.” Így Erzsébet és Margit a Balmorali kastélyban maradtak egészen 1939 karácsonyáig, amikor a norfolki Sandringham House-ba költöztek.Crawford, pp. 104–114; Pimlott, pp. 56–57 1940 februárjától májusig a Royal Lodge-ban laktak, majd a Windsori kastélyba költöztek, ahol a következő öt év legnagyobb részét töltötték.Crawford, pp. 114–119; Pimlott, p. 57 Itt pantomimeket adtak elő karácsonykor, melynek bevételéből a Queen’s Wool Fund vásárolt fonalat, amelyből a katonák számára kötöttek ruhákat.Crawford, pp. 137–141 1940-ben volt Erzsébet első rádiószereplése, melyben a városokból evakuált gyerekeknek üzent.
1943-ban 16 évesen volt első hivatalos szereplése, amikor meglátogatta azt a gránátos gárdaezredet, melynek előző évben ezredesévé nevezték ki. 1944-től rendszeresen elkísérte a királyt és a királynét belföldi útjaikra. Röviddel 18. születésnapja után a parlament kinevezte állami tanácsosnak, így apja távollétében elláthatta az államfői feladatokat.Pimlott, p. 71 Még ebben az évben az Alsóház kérdést intézett a királyhoz, amelyre a korona nevében Erzsébet hercegnő válaszolt. 1945 februárjától a brit hadsereg női haderejében szolgált, ahol sofőrnek és szerelőnek képezték ki. 5 hónap szolgálat után a kapitányi rang női megfelelőjével tüntették ki.Bradford, p. 45; Lacey, p. 148; Marr, p. 100; Pimlott, p. 75 1947-ben Erzsébet elkísérte szüleit Dél-Afrikába, ez volt első tengerentúli utazása. A látogatás során, 21. születésnapján rádióüzenetben szólt a Nemzetközösség lakóihoz. Az üzenetben a következőt fogadta meg: Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.
Uralkodása 1952–1961 bélyegkép|Koronázási portréja 1953-ban bélyegkép|Nemzetközösségi vezetőkkel az 1960-as Nemzetközösségi Konferencián Az ekkor már kétgyermekes családanya első naptól kezdve új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához. A politikai kötelességek azonnal megkezdődtek a parlament megnyitásával és a rendszeres miniszterelnöki audienciával. Az első évtized alatt alkalma volt gyakorolni királyi előjogát, amikor 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant.
A királynő szerepének megfelelően körbeutazta a királyságot. Felkereste Norvégiát, Svédországot, Portugáliát, Franciaországot, Hollandiát, Dániát és az Amerikai Egyesült Államokat is. 1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Idővel hagyománnyá vált, hogy a királynő karácsony első napján délután 3 órakor elmondta karácsonyi üzenetét.
1962–1971 A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni.
1962-ben képcsarnokot nyitottak a Buckingham-palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák. Edinburgh hercegének ötlete nagyon népszerűnek bizonyult.
A királyi látogatások az előző évekhez képest kevésbé formálissá váltak. 1962-ben például a királynő és Edinburgh hercege egy informális látogatást tettek a londoni East Enden, miközben megtekintették az építkezéseket, és találkoztak egy helyi családdal is annak új otthonában.
Külföldi látogatásai alkalmával új gyakorlatot vezetett be – a városi sétát –, amely lehetőséget adott a királynőnek arra, hogy sok emberrel találkozzon. A királyi család tagjainak élete iránti fokozódó érdeklődésre válaszként készült el 1969-ben az első dokumentumfilm, amely a királyi család életét mutatta be. Az érdeklődést jellemzi, hogy a filmet közel 30 millióan nézték meg. A film 1977 óta hivatalosan nem látható, mivel abban az időben túl tolakodónak tartották, ezért Erzsébet kérésére a Buckingham-palota visszahelyezte a filmet a királyi levéltárba.
2021-ben a filmet az interneten kiszivárogtatták. Később a BBC szerzői jogi követelése miatt levették a YouTube-ról, azonban még megtalálható a videómegosztón.
A királyi előjog kérdése 1963-ban ismét napirendre került. Harold Macmillan nyugdíjazását követően a királynő követte Macmillan tanácsát és Alec Douglas-Home-ot, a konzervatív párt vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek. Ez a döntése vitát robbantott ki, és 1965-ben a konzervatívok bevezettettek egy új választási eljárást, amivel ők maguk dönthettek a párt vezetéséről (amely egyben a miniszterelnök személyét is meghatározza). Így a királynő többé nem játszott szerepet a konzervatív pártvezetők választásában.
Látogatást tett a megosztott Berlinben és Nyugat-Németországban, megtekintette a berlini falat. 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépett.
1971-ben a királynő fogadta Hirohito japán császárt, aki a második világháború óta az első hivatalos látogatását tette Angliában.
A királyi család tagjai részt vettek a korábban a Brit Birodalomhoz tartozó országok függetlenné válási ünnepségein, ezzel elősegítették a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló tagok a Nemzetközösség tagjai maradtak.
Fontos esemény volt, amikor Károly herceget hivatalosan a trón örökösének nyilvánították, majd 1969-ben fölvehette a Wales hercege címet. A szertartást világszerte 200 millió ember követhette televízión.
1972–1981 bélyegkép|A G7 államok vezetői, a királyi család tagjai és II. Erzsébet, London, 1977 1977-ben a királynő országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelte uralkodásának 25 éves jubileumát. Fülöp herceggel összesen 56 000 mérföldet (kb. 90 000 km) utazott.
25 éves házassági évfordulójukat a Westminster-apátságban tartották. 1977-ben megszületett első unokája, Anna hercegnő kisfia, Peter Phillips.