Szabó Béla (Nagymihály, 1906. szeptember 21. – Pozsony, 1980. október 16.) szlovákiai magyar író, költő.
Életútja
Hat elemi iskolai osztályt járt ki, ezután szabónak tanult, s ebben a szakmában is dolgozott. A két világháború között a csehszlovákiai magyar irodalomban autodidakta munkásköltőként tartották számon. 1949-től szerkesztette a pozsonyi Új Szó című lapot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1970-ig. Prózai művei hozták meg számára az ismertséget.
Fontosabb művei
Felszakadt gondolatok (versek, Nagymihály, 1928) Pipacs (versek, Kassa, 1929) Éhes vagyok! (versek, Nagymihály, 1931) Érett szegénység (versek, Nagymihály, 1935) Ezra elindul (regény, Pozsony, 1935) Az első ajándék (elb., Pozsony, 1951) Mint szemeink fényét (regény, Pozsony, 1953) Marcia csodakapus (ifjúsági regény, Pozsony, 1955) A mocsár és a láp helyén (riportok, Pozsony, 1955) A menyasszony (regény, Pozsony, 1956) A család kedvence (regény, Pozsony, 1958) Az élet peremén (regény, Pozsony, 1959) Napló 1956 (cikkek, Pozsony, 1961) Ebek lázadása (regény, Pozsony, 1964) Évek sodrában (regény, Pozsony, 1967) Hűség (regény, Pozsony, 1968) Párizsi ceruzajegyzetek (Pozsony, 1970) Mindhalálig (regény, Pozsony, 1972) A menyasszony (színmű, Pozsony, 1974) Kenyér meg tej (versek, Pozsony, 1975) Nehéz búcsú (cikkek, Pozsony, 1981)
Jegyzetek
Források
Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
Kategória:Nagymihályiak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Szlovákiai magyar költők, írók Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek