A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett torna döntőjének nyertese kap meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2022-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 22 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 104-et rendeznek, a résztvevőket 12 négy csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő és a 8 legjobb harmadik válogatott jut tovább - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.

A világbajnokság előtörténete Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokság thumb|Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay) Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útján Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta az előző két vb-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24, 1998-tól 32, 2026-tól pedig 48 csapatra bővítették és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken (2022-ben első afrikai nemzetként elődöntős lett), Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott. 2014-ben Algéria eljutott a nyolcaddöntőig, 2026-ban pedig Dél-Afrika, Elefántcsontpart, a Kongói DK és a debütáló Zöld-foki Köztársaság a 32-es főtáblára került.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztása

A világbajnokságok döntői Az eddig megrendezett 22 labdarúgó-világbajnokságból tizet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Argentína hármat, Uruguay kettőt), tizenkettőt pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország és Spanyolország kettőt, Anglia egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

ÉvHelyszínDöntőHarmadik helyértGyőztesEredményMásodik helyHarmadik helyEredményNegyedik hely19304–2nem volt–19342–1 3–219384–24–219502–13–119543–23–119585–26–319623–11–019664–2 2–119704–11–019742–11–019783–1 2–119823–13–219863–24–2 19901–02–119940–0 : 3–24–019983–02–120022–03–220061–1 : 5–33–120101–0 3–220141–0 3–020184–22–020223–3 : 4–22–120261–0 6–42030Mérkőzéseket rendez még: Jegyzetek

Éremtáblázat

NemzetGyőzelmek számaEzüstérmek számaBronzérmek száma 51958, 1962, 1970, 1994, 200221950, 199821938, 1978 41954, 1974, 1990, 201441966, 1982, 1986, 200241934, 1970, 2006, 2010 41934, 1938, 1982, 200621970, 199411990 31978, 1986, 202241930, 1990, 2014, 20260 21998, 201822006, 202221958, 1986 21930, 195000 22010, 202600 11966012026 031974, 1978, 201012014 021934, 19620 021938, 19540 01195821950, 1994 01201821998, 2022 0021974, 1982 0011930 0011930 0011954 0011962 0011966 0012002 0012018

Válogatottak szereplése 320px|thumb|right|A világbajnokság eddigi győztesei Sorrend Részvételek száma Csapat (ábécé-rend)

CsapatRészvételek számaElső részvételLegutóbbi részvételLegjobb eredmény 2319302026Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002) ( eredményeivel együtt)2119342026Világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014) 1919302026Világbajnok (1978, 1986, 2022)1819302026Negyeddöntő (1970, 1986)1819342014Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006) 1719502026Világbajnok (1966)1719302026Világbajnok (1998, 2018)1719342026Világbajnok (2010, 2026) 1519302026Bronzérmes (2018)1519302026Világbajnok (1930, 1950) 1319342026Negyeddöntő (1934, 1938, 1954, 2026)1319342026Ezüstérmes (1958)( eredményeivel együtt)1319302022Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962) 1219542026Negyedik hely (2002)1219302026Elődöntő (1930)1219342026Ezüstérmes (1974, 1978, 2010) ( eredményeivel együtt)1119582018Negyedik hely (1966)( eredményeivel együtt)1019342026Ezüstérmes (1934, 1962) 919302014Bronzérmes (1962)919382022Bronzérmes (1974, 1982)919341986Ezüstérmes (1938, 1954)919302026Negyeddöntő (2010)919662026Bronzérmes (1966)919542026Csoportkör (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998, 2026) 819342026Bronzérmes (1954)819982026Nyolcaddöntő (2002, 2010, 2018, 2022)819822022Negyeddöntő (1990) 719742026Nyolcaddöntő (2006, 2022)719621998Negyedik hely (1994)719982026Ezüstérmes (2018)719782026Csoportkör (1978, 1998, 2006, 2014, 2018, 2022, 2026)719622026Negyeddöntő (2014)719702026Negyedik hely (2022)719301998Negyeddöntő (1994)719942026Nyolcaddöntő (1994)719782026Csoportkör (1978, 1998, 2002, 2006, 2018, 2022, 2026) 619902022Negyeddöntő (2014)619862022Negyeddöntő (1998)619942018Nyolcaddöntő (1994, 1998, 2014) 519822026Nyolcaddöntő (2014)520022026Nyolcaddöntő (2006)520062026Negyeddöntő (2010)519302018Negyeddöntő (1970) 41998202632-es főtábla (2026)419342026Első forduló/Nyolcaddöntő (1934, 2026)42006202632-es főtábla (2026)419382026Negyeddöntő (2026)420022026Negyeddöntő (2002) 319301994Csoportkör (1930, 1974, 1994)319581986Negyeddöntő (1958)319942014Nyolcaddöntő (2014)319822014Csoportkör (1982, 2010, 2014)319902002Negyeddöntő (1990)319862026Nyolcaddöntő (2026)319542026Bronzérmes (2002)319822026Csoportkör (1982, 2010, 2026) 22014202632-es főtábla (2026)219662010Negyeddöntő (1966)219742026Csoportkör (1974, 2026)219862026Csoportkör (1986, 2026)220222026Csoportkör (2022, 2026)21974202632-es főtábla (2026)220182026Csoportkör (2018, 2026)219701982Csoportkör (1970, 1982)220022010Csoportkör (2002, 2010)219582022Negyeddöntő (1958) 120062006Csoportkör120262026Csoportkör119901990Csoportkör119381938Első forduló120182018Csoportkör119701970Csoportkör119981998Csoportkör120262026Csoportkör120022002Csoportkör119381938Negyeddöntő119821982Csoportkör119741974Második csoportkör120102010Nyolcaddöntő120062006Csoportkör120062006Csoportkör120062006Negyeddöntő120262026Csoportkör12026202632-es főtábla Válogatottak, amelyek még nem jutottak ki a világbajnokságra Ázsia (AFC)

Afrika (CAF)

Észak-, Közép-Amerika és a Karibi-térség (CONCACAF)

Dél-Amerika (CONMEBOL)

Óceánia (OFC)

Európa (UEFA)

Rekordok

A legtöbbszörös bajnok Brazília, ezidáig 5 alkalommal nyerte meg a tornát.