Schodelné Klein Rozália (Kolozsvár, 1811. szeptember 29. – Nyáregyháza, 1854. szeptember 29.) az első nemzetközileg ismert magyar opera-énekesnő (drámai koloratúrszoprán).
Élete Színészek „törvénytelen” gyermeke, akit a születését levezető bába férje, Klein János zenész örökbefogadott. Schodel János, aki akkor Kolozsvárt zenetanító volt, már ötéves korától kezdve tanította, növendék volt a helyi „zenedében” is, majd Bécsben színészmesterséget tanult, végül 1826-os házasságuk után Schodel Itáliába is elvitte, hogy az olasz repertoárt autentikus mesterektől elsajátítsa.
A házaspár Pozsonyban telepedett le, itt debütált 1829-ben, tizennyolc évesen Agatha szerepében (Weber: A bűvös vadász). 1833-tól Bécsben szerepelt a Kärtnertor és a Josephstädter Theaterben. Közben Európa-szerte vendégszerepelt. 1836. szeptember 26-án Kolozsvárott, a nemzeti színházban koncertet adott jótékony célra. 1837 tavaszán a Pesti Városi Német Színházban szerepelt, s ezt követően szerződtette az augusztusban nyíló Pesti Magyar Színház. A társulat első számú szopránja lett, noha állandó támadások kereszttüzében állt, vetélytársa volt az énekben kevésbé tehetséges, és idősebb Déryné Széppataki Róza. Férje az „operai főrendező” posztot kapta a színházban. 1840-ben a kor színészeinek népszerű kirándulóhelyén, az akkor Viharbükknek nevezett fánál elénekelte Bellini Normájának nagyáriáját, aminek hatására azóta Normafának hívják a fát és a helyet. 1841-ben az állandó támadások miatt (Déryné mellett a Nyáry Pállal fennálló viszonya miatt is) németországi és németalföldi turnéra ment, de eljutott a londoni Covent Gardenbe is. 1843-ban a frissen kinevezett igazgató, Bartay Endre hívására újra a pesti magyar társulat tagja lett visszavonulásáig. 1849. június 27-én Lady Macbeth (Verdi: Macbeth) szerepében vett végső búcsút a közönségtől; ezután Nyáry Pál birtokára vonult vissza, annak 1851-es letartóztatása után ő lett a gazdaság irányítója is. Negyvenharmadik születésnapján hunyt el, a Nyáryak saját sírjukba temették, a nyáregyházi birtokon.
Főbb szerepei Bartay Endre: Csel – Ida Donizetti: Lucrezia Borgia – címszerep Bellini: Rómeó és Júlia – címszerep Verdi: Macbeth – Lady Macbeth Erkel Ferenc: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet (az ősbemutatón is ő énekelte) Bellini: Norma – címszerep Donizetti: Linda di Chamounix – címszerep Donizetti: Szerelmi bájital – Adina Thern Károly: Tihany ostroma – Izonda
Emlékezete Síremléke Nyáregyházán, bronz mellszobra a Nyáry Pál Általános Iskola előtt található.
Jegyzetek
Források Schodelné (Klein) Rozália in Brockhaus – Riemann zenei lexikon, Szerk. Boronkay Antal, Zeneműkiadó, 1985 (3. kötet) Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 Tollharcok. Irodalmi és színházi viták 1830–1847. Összeáll. Szalai Anna. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981 Magyar színháztörténet 1790–1873. Szerk. Kerényi Ferenc. Akadémiai Kiadó, 1990 Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Zeneműkiadó, 1987 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból. Szerk. Kerényi Ferenc, vál. Staud Géza. Múzsák, 1989 Kozák Péter: Schodelné Klein Rozália = nevpont.hu 2019
További információk Benyovszky Károly: Schodel Rozália az első drámai magyar "dalnoknő"; Steiner Zsigmond, Pozsony, 1927 Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei; Balassi, Bp., 2015
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Szopránok Kategória:Magyar nők Kategória:Kolozsváriak Kategória:1811-ben született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek Kategória:Születésnapjukon elhunytak