Az arzénessav egy szervetlen vegyület, melynek képlete H3AsO3. Vizes oldatokban fordul elő, külön anyagként még nem sikerült izolálni. Ez azonban semmit nem von le az As(OH)3 jelentőségéből.
Jellemzői Az As(OH)3 egy piramisos elrendezésű molekula, mely három hidroxi-csoportot tartalmaz, melyek mind egy arzénhoz kapcsolódnak. Az 1H mágneses magrezonanciaspektrum egy jelből áll, mely összhangban van a molekula magas szintű szimmetriájával. Ezzel ellentétben a nominálisan ide kapcsolódó foszforos elemek, mint a H3PO3 leginkább a HPO(OH)2 struktúráját veszik fel. Az arzénos és a foszforos vegyületek viselkedése közti különbség azzal magyarázható, hogy a magasabb oxidációs állapotok egy csoporton belül annál stabilabbak, minél kisebb a tömegük.
Egyes esetekben amfoter anyag, például sósavval, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal megfordíthatóan reagál arzén-trikloridot, arzén-tribromidot és arzén-trijodidot képezve.
As(OH)3(aq) + 3HCl(aq) ⇔ AsCl3(aq) + 3H2O(l)
As(OH)3(aq) + 3HBr(aq) ⇔ AsBr3(aq) + 3H2O(l)
As(OH)3(aq) + 3HI(aq) ⇔ AsI3(aq) + 3H2O(l)
Reakciói Az As(OH)3 előállításához az arzén-trioxid vízben való hidrolízisére van szükség. Bázis hozzáadásával az arzénessav arzenitionokká alakul át. [AsO(OH)2]−, [AsO2(OH)]2−, és [AsO3]3−. Az első pKa 9,2, As(OH)3 egy gyenge sav. Az arzén-trioxid vizes reakciói az arzénessav és annak konjugált bázisainak tudhatóak be.
Toxikológia Az arzéntartalmú vegyületek nagyon mérgezőek és karcinogének. Az arzénessav vízmentes változata, az arzén-trioxid megtalálható növényvédő szerekben és különféle gyógyszerekben.
Jegyzetek
Források
További információk Case Studies in Environmental Medicine - Arsenic Toxicity
Kategória:Arzénvegyületek Kategória:Savak