Vindornyalaki és hertelendi Pajor Emilia, született: Pajor Emília Katalin Eleonóra, névváltozat: Emma (Pest, 1850. február 21. – Szentendre, 1940. május 29.)Halálesete bejegyezve a szentendrei állami halotti anyakönyv 43/1940. folyószáma alatt. Pest, Szentendre, halotti anyakönyv, 1932-1948. HU-MNL-PML-XXXIII.1.a.-143.-c-6. operett és népszínmű énekesnő (szoprán). Előbb Csatár Győző, majd Szathmáry Károly felesége.
Életútja
Előkelő, régi nemesi családból származott, apja Pajor Ferenc ügyvéd, anyja Hertelendy Eliza. 1850. február 23-án keresztelték a pest-belvárosi plébániatemplomban.A pest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1850. év. Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, a haza bölcse, Pajor Emília nagybátyja azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és csak büszke lehet a familía, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a színitanodába. 1869—1870-ben a színitanoda elsőéves növendéke volt, ahol Stoll Péter énekmestertől tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy továbbtanuljon, ennek ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél. 1871-ben Szegedi Mihályhoz szerződött Nyitrára, ahol a Csikós Rózsi szerepében volt első fellépése. Ezután Krecsányi Ignác szerződtette Kecskemétre; itt mint operett- és népszínmű-énekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. Működött még: Miskolc, Kassa, Sopron, Pozsony, Temesvár, Győr, Arad, Debrecen, Kolozsvár, Szeged, Nagyvárad stb. városában, továbbá a Budai Színkörben (12 évig, többek közt itt játszotta Az eleven ördög címszerepét), majd Feld Zsigmondnál és a Népszínházban, mint vendég. (1880. december 9-től, a Piros bugyelláris Zsófi szerepében.)
Az első magyar operettet ő vitte sikerre, 1884-ben Konti József: Eleven ördögében a címszerepet játszotta a Budai Színkörben. 1898-ban Lippán Szathmáry Károllyal fűszerkereskedést üzemeltettek.Ung, 1898. szeptember 4. 1900-ban Temesvárott nyugalomba vonult, majd Szentendrére költözött.Turi T. András: A 90 éves Pajor Emilia művésznő egyetlen vágya: a szegényház! Pest c. újság, II. évfolyam, 120. szám, 1940. május 29., 6. old.
Amikor 1920. november 5-én Sopronban a Cigánybáró Ciprájában megülte 50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés jelével. Korábban Blaha Lujza mellett az ország legnagyobb énekes színésznője volt, aki művészi eredményein kívül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. 1940-ben 165 pengő nyugdíjat kapott egy teljes esztendőre, utolsó évében az volt a vágya, hogy szegényházba költözhessen. 1940. május 29-én hunyt el öngyilkosság következtében, felakasztotta magát.
Gyermekei Pajor Róza (Pest, 1872. május 19. – 1938 után) színésznő, szentendrei polgári iskolai tanárnő,Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1937. 42. évfolyam, 1. szám.Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1938, 42. évfolyam, 6. szám. akinek keresztszülei Jókai Mór és Laborfalvi Róza voltak.Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 953/1872. 1896. október 6-án Budapesten Reizenberger Gusztáv felesége lett, majd 1925-ben elváltak.Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 816/1896. Csatár András (másként Csatár Andor, Nyíregyháza, 1874. szeptember 21.Nyíregyházai római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 172/1874. – Nyárád, 1952. november 12.)Nyárádi állami halotti anyakönyv 14/1952. okleveles gyógyszerész Csépán, Répceszemerén, majd Nyárádon. Neje Vargha (Varga) Margit, akivel Csépán kötött házasságot 1899. november 28-án.Csépai állami házassági anyakönyv 33/1899. Csatár Győző (?, 1876 – Eperjes, 1876. május 21.)Eperjesi római katolikus egyházközség halotti anyakönyve 107/1876.
Jegyzetek
Források
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Összeáll. Pethő Zsoltné Németh Erika. Szentendre. 2006.
Kategória:Magyar énekesek Kategória:1850-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek