Az iszthmoszi játékok az ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.
Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, április–május fordulóján Poszeidón és Melikertész tiszteletére. A Melikertész-vonal föníciai hagyományokra utal, akiknél Melkart jelentős istenség volt. Talán föníciai kereskedők alapították a játékokat Melkart tiszteletére, amiből a görög hagyomány Melikertészt kreált. Mivel isteni jellemzője ezzel megszűnt, Melkart helyére Poszeidón került.
A környékbeliek szerint i. e. 580-ban szervezték újjá Küpszelosz korinthoszi türannosz utódai. Az athéniak szerint a játékokat Thészeusz alapította, a korinthosziak szerint Sziszüphosz. A versenyek léteztek már az i. e. 7. században is helyi jellegű rendezvényként, de valamikor az i. e. 570-es évekbeni újjáalakítása során összgörög jelentőséget kapott és felvették a pánhellén játékok körforgásába.
A játékok győztesei eredetileg zellerlevélből font koszorút kaptak, majd a római korban a mandulafenyő örökzöld gallyaiból összeállított diadémet kaptak jutalmul. Ez utóbbi Poszeidón tiszteletét mutatja.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tulajdonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány rítusokat.
Kapcsolódó szócikkek
pánhellén játékok olümpiai játékok nemeai játékok püthói játékok
Fordítás
Források Iszthmoszi játékok Pallas nagylexikon
Kategória:Pánhellén játékok