Komor Gyula, született Kohn Gyula (Pest, 1867. február 3. – Budapest, 1943. december 23.) író, színikritikus, dramaturg. Komor Marcell építész bátyja és Komor Arnold építészmérnök öccse.
Életútja Kohn Salamon rabbi és Eibenschütz Lujza gyermekeként született izraelita családban. Gimnáziumi tanulmányait a református gimnáziumban kezdte, majd a Markó utcai gimnáziumban végezte. Itt megnyerte első irodalmi babérul a Deák Ferenc ódai dicsőítésére hirdetett pályázatot és pedig abból az alapítványból, melyet Petőfi Zoltán, az intézet egykori növendéke alapított. A gimnázium sikeres elvégzése után egyetemre ment és hírlapírói tevékenységet vállalt a Budapesti Újságnál, a Honvédnél és a Pesti Hírlapnál, ahol tíz évig volt kritikus. 1901-ben a Vígszínházhoz szerződött. A képviselőházban Endrődi Sándor mellett a Napló segédszerkesztője volt; majd mint gyorsíró működött és mint elnöki tanácsos ment nyugalomba. Hosszabb időn át egyik buzgó tanácsosa volt az Országos Szinészegyesületnek. 1938-ig dramaturgként működött.
1897. június 20-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Weisz Vilmával (1879–1945).
Fontosabb művei Piroska és a farkas (1903) A csizmás kandúr (1903) A csillagszemű királylány (1910) Ali baba és a negyven rabló (1916) Hűbele Balázs (1923) Most légy okos, Domokos (1926)
Műfordításaiból Hauptmann: Takácsok (1895) Olden: Hivatalos feleség (1896) Locke: Mirza (1906) Henri Murger: Bohémvilág (Scènes de la vie de bohème, 1845) (1913)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Pestiek Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek