A The Fountain Darren Aronofsky 2006-os A forrás című filmjéhez készült zene, amelyet 2006. november 27-én adott ki a Nonesuch Records. Az album Clint Mansell, a Kronos Quartet és a Mogwai együttműködésével jött létre. A kritikusok szemében megosztó művet számos díjra jelölték.
Felvétel A dalok írója Clint Mansell, aki a Pi és a Rekviem egy álomért filmek zenéjét is szerezte. A zenésszel a San Franciscó-i Kronos Quartet és a skót Mogwai dolgozott együtt. Darren Aronofsky szerette volna David Bowie-t (akinek Space Oddity dala hozzájárult a film történetéhez) is bevonni a munkálatokba, de az együttműködés végül meghiúsult. A tervek szerint Bowie a Mansellel közös felvételek alkalmával a film dalait átdolgozta és felénekelte volna. A lemezt a felvételek befejeztével kiadója megjelentette.
Mansell a három cselekményszálat egybefűző dalok keresésébe kezdett. Természetes hatást szeretett volna elérni, a számokba kóruséneket és elektronikus részleteket is csatolni akart, ezzel „egy életre kelt emberi alkotást” létrehozni. A legtöbb filmzenével szemben, amelyeket a forgatás végeztével készítenek el, A forrás zenei anyagának felvétele a műsorral együtt zajlott, így a zene folyamatosan fejlődött. Erről a zeneszerző a következőt mondta: „ösztönösen figyelsz arra, hogy a filmnek mire van szüksége”.
Az anyag 5–6 évig készült. A rendező kívánsága szerint kizárólag ütőhangszerekkel kellett volna készülnie, de ehhez a film túl hosszú volt. Mivel Clint Mansell nem rendelkezett elég tudással a klasszikus zenei hangszerekkel kapcsolatban, egy segítőt fogadott, akivel a kezdeti anyagot zongorán komponálták újra. A Together We Will Live Forever elektronikus darabot Mansell a főszereplő emlékeinek bemutatása közben lejátszott dalnak szánta. A stáblista alatt is szóló számhoz felkérték Antony Hegartyt, az Antony and the Johnsons énekesét, de a rendező szerint az ének nem illett a film befejezéséhez, így végül a dalt Randy Kerber zongorista játszotta el.
Fogadtatás A Ramp Industry The Fountain Remixed néven rajongói oldalt indított, ahonnan letölthetők a dalok, illetve az újrakevert változatok feltölthetőek, ezeket pedig a többi felhasználó értékeli.
A lemezért Clint Mansell 2006-ban elnyerte a Chicago Film Critics Association legjobb eredeti filmzenéért járó, valamint a World Soundtrack Academy az év legjobb eredeti filmzenéjéért járó díját, illetve a Public Choice Awardot. Ezen felül Golden Globe-díjra is jelölték, de művét ott legyőzte a Színes fátyol; a szerzőt továbbá jelölték a Critics' Choice Movie Award legjobb zeneszerzőnek járó díjára, de Philip Glass legyőzte.
Számlista
Közreműködők Kronos Quartet Hank Dutt – brácsa, húrok David Harrington, John Sherba – hegedű, húrok Jeffrey Zeigler – cselló, húrok
Mogwai Stuart Braithwaite, John Cummings – gitár Dominic Aitchison – basszusgitár Martin Bulloch – dob Barry Burns – zongora
Más zenészek James Bagwell – zongora Martin Doner, Drew Martin – tenor Misa Iwama, Karen Krueger – contralto Melissa Kelly, Kathy Theil – szoprán Christopher Roselli, Charles Sprawls – basszus Justin Skomarovsky – cseleszta, harangjáték, szervezés, programozás
Gyártás Clint Mansell – producer Tony Doogan – producer, hangmérnök (Mogwai) Scott Fraser – producer, hangmérnök (Kronos Quartet) Geoff Foster – szekvencer (kórus) Bob Ludwig – maszterelés Dawn Thompson – hangtechnikus (Kronos Quartet) André Zeers – szerkesztés (Kronos Quartet) Ameoba Proteus – grafikai tervezés
Jegyzetek
Fordítás
További információk Az album a Nonesuch Records honlapján Az album az Allmusicon Az album a MusicBrainzen Az album a Discogson
Kategória:Mogwai-albumok Kategória:Filmzenei albumok